Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-25 / 171. szám

2018. JÚLIUS 25., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP jj A megyében jobb a helyzet az országos átlagnál Sok a kisgazdaság A hazai gazdaságok több mint nyolcvan százaléka ke­vesebb mint öt hektáron gaz­dálkodik, a statisztikai hiva­tal adatai szerint. Tolna me­gyében ennél jobb a helyzet, a közel tizenháromezer egyé­ni gazdaság többsége tíz és ötven hektár közötti terü­leten gazdálkodik. A legna­gyobb gondot azonban nem­csak a terület mérete jelenti, hanem az, hogy kevés a fia­tal, aki átveszi a gazdaságot. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A kis- és törpe­gazdaságoknak nincs pontos statisztikai vagy közgazdasági definíciója, illetve méretküszö­be. A jellemző inkább az, hogy pusztán a pár hektárnyi föld műveléséből nem tud megélni a család, kivétel, ha kertészke­déssel, fóliázással foglalkozik. Nem csak hazánkban jellem­zőek a törpegazdaságok, az Eu­rostat adatai szerint Portugáliá­ban, Olaszországban is sok van belőlük. A Magyarországon az összeírt 577 ezer mezőgazdasá­gi üzemből 379 ezer tartozik eb­be a kategóriába. A Takács család Bonyhád­­hoz tartozó több kisebb földte­rületen gazdálkodik. A kárpót­lás során öt hektár szántót vá­sároltak, majd vettek hozzá ké­sőbb még két és fél hektárt. Bár a környéken sokan bérbe ad­ták a földjeiket a nagyobb gaz­dálkodóknak, ők úgy döntöttek maguk művelik. A család négy­tagú, két húszas éveiben járó fi­atalember és a szüleik. Gyakor­latilag mindenkinek van főállá­sú munkahelye, így a földműve­lés kiegészítő bevételt és termé­szetesen kiadást is jelent. A te­rületalapú támogatással együtt szerényen számolva egymillió forint körüli a bevételük éven­te, a saját munkájukat nem szá­molva. A családfő szerint a gaz­dálkodás az életük része, a föld pedig egyre nagyobb érték, így ragaszkodnak hozzá. Egyre öregszik az agrárium, a számok ezt bizonyítják. A kis-Archív fotó: Mártonfai Dénes Az agráriumnak több fiatal, képzett munkaerőre lenne szüksége gazdaságok számának csökke­nésével három év alatt az 55- 64 éves korosztály egyötöde kiesett a termelésből - derült ki a legutóbbi mezőgazdasá­gi összeírásból. Tolna megyé­ben a gazdálkodók harmada hatvanöt év feletti, a harminc­öt év alattiak aránya csak hat százalék. Ezzel együtt a kép­zettség színvonala emelkedett 2013 óta: a felsőfokú végzett­séggel rendelkezők aránya 2,7- ről 3,4 százalékra, a középfokú végzettségűek aránya 7,4-ről Óriási gond az agrárszakmában, hogy nincs utánpótlás, az idő­sebb nemzedék kiöregszik, el­megy nyugdíjba, és nincs aki át­vegye a gazdálkodást. Sokan azt képzelik, hogy a földműve­lés, a szőlőben és a gyümölcsö­sökben való gazdálkodás csak kétkezi munkát jelent, pedig ma már több tíz millió forintos, lég­kondicionált, automatizált gépe­ket kell vezetni, és ezekkel elvé­gezni a munkafolyamatokat. Eb­ből adódik, hogy tanult, diplo­más vagy szakvizsgával rendel-10 százalékra nőtt. Ám a gaz­dák háromnegyede továbbra is kizárólag a gyakorlati tapaszta­lataira támaszkodik. Tolna me­gyében a pár hektáron gazdál­kodók száma viszonylag ala­csony, mindössze nyolcvanhat, míg az egyéni gazdaságok szá­ma (ötven hektártól több száz hektárig) több mint tizenkét és félezer. Hazánkban a törpegazda­ságok kilencvenkét százaléka rendelkezik mezőgazdasági te­rülettel, és a gazdaságok közel kező fiatalok kellenének az ága­zatban. A növényvédelem is bo­nyolultabb lett, be kell tartani minden szabályt, mert ennek hi­ányában megvonhatják a támo­gatásokat. Az ma már egyértel­mű, hogy a termőföld nagy ér­ték, ezt a befektetők is felismer­ték. A családi gazdaságokban szerencsére apáról fiúra száll a gazdálkodás, de ettől még tény, hogy öregszik a szakma, ma az átlagéletkor ezen a területen - a legfrissebb felmérés szerint - ötvenkilenc év. hetven százaléka művel kony­hakertet, ültetvénye is több mint harmaduknak volt 2016- ban. A gazdaságok fele használt szántót, amelyen a leggyakrab­ban gabonát, elsősorban kuko­ricát termeltek. Míg növényter­mesztéssel szinte mindegyik, haszonállatok tartásával sok­kal kevesebb törpegazdaság foglalkozik. A legszélsőségesebb a gaz­daságok nagyság szerinti meg­oszlása Romániában. Az Eu­rostat azt közölte,hogy az unió gazdaságainak harminchárom százaléka Romániára jutott, és kilencvenkét százalékuknál (3,1 millió gazdaságnál) a te­rület kisebb volt öt hektárnál. Az ötven hektárnál nagyobb farmok részaránya csupán fél százalék, de ezek művelik meg az ország mezőgazdasá­gilag hasznosított területének ötvenegy százalékát. Ugyan­akkor az ötven hektárnál na­gyobb gazdaságok aránya Lu­xemburgban ötvenkét száza­lék, Franciaországban negy­venegy százalék, Nagy-Britan­­niában harminckilenc száza­lék, Dániában pedig harminc­öt százalék volt. Öregszik a gazdatársadalom — HkeBQi0t9n.hu Tudjuk, mit teszel i Segítünk is megtervezni! www.likebalaton.hu Élőben Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu Ú jabb őrület ütötte fel a fejét, ráadásul ismét egy Ameriká­ban már régóta létező jelenség gyűrűzött be. Két fiatal meghalt Romániában, mert egy kocsi sofőrje a közösségi oldalon élőben közvetítette száguldásukat. Cegléd­­bercelnél egy román rendszámú kisbusz frontálisan ütközött egy homokot szállító teherautóval. A balesetet a kisbusz egyet­len utasa sem élte túl, kilencen a helyszínen meghaltak. A tra­gédiákat az okozta, hogy a gépkocsi vezetője nem az utat, ha­nem a kormány mögé helyezett mobilján az élő közvetítéséhez fűzött kommenteket figyelte. A Facebook Live nem marketinges csodafegyver, hanem a papagájkommandók és troliok számára egy ideális megnyil­vánulási mód. Aki elég nagy eléréssel rendelkezik, ezzel is képes egy kis nyüzsgést gene­rálni. Vannak, akik azt gondol­ják, minek a fősodorral szem­ben okoskodni, hiszen ez a kö­zösségi média, eszükben sincs megváltoztatni egy jól kirajzoló­dó trendet. De valahol ennek határt kellene szabni. Aki hatvan­nal halad, és közben három másodpercre lenéz, hogy elolvasson egy hozzászólást, az pontosan ötven métert halad úgy, hogy a forgalom történéseit nem látja. Ennyi idő és távolság alatt a köz­lekedés képe meg tud változni. Nem lehet olyan körülmény, ami indokolná, hogy vezetés közben bármi másra figyeljünk a sze­münkkel. A szabály célja nem a tiltás, hanem védeni próbál: ne használjuk a telefont vezetés közben. Előztek és előztek. Mind­két vezető mindent megtett a nézettségért, csak már nem élnek. A papagájkom­mandók és trollok számára ideális lehetőség Megmentették az automatákat TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív közreműködé­sének és az érintett szakmi­nisztériumok segítő hozzáál­lásának köszönhetően eny­hült a szabályozást, több száz tejautomatának biztosítva to­vábbi üzemelési lehetőséget. Tejtermelő és tej­automatát üzemel­tető kamarai ta­gok jelezték a Ka­marának, hogy az országban szá­mos olyan kifogás­talanul működő, az élelmiszerhigi­éniai és -bizton­sági előírásoknak megfele­lő, két-három éve gyártott au­tomata berendezés üzemel, amelyeknél az Automata Fel­ügyeleti Egység (AFE) felsze­relése és bekötése csak az au­tomata korszerűsítése után le­hetséges. A korszerűsítés költ­ségei pedig a több százezer fo­rintot is elérhetik, és az igény­be vehető támogatás összegét jelentősen meghaladják. A tej­termelésre és az automatán keresztül történő árusításra alapozó gazdaságok közül sok tönkrement volna. A Kamara a Pénzügyminisztériumhoz és a nemzeti vagyon kezelé­séért felelős tárca nélküli mi­niszterhez fordult a témában, kérve annak felül­vizsgálatát, hogy az AFE felszerelé­se szempontjából speciálisnak te­kinthető tejauto­matákat üzemel­tetők - szakértői vizsgálat alapján - mentesülhesse­nek az egység beszerelésének kötelezettsége alól, és adat­szolgáltatási kötelezettségü­ket egyéb módon teljesíthes­sék a NAV felé. A tárca nélkü­li miniszter és a Pénzügymi­nisztérium is támogatta a Ka­mara javaslatát, és módosítot­ta a korábbi rendeletet, lehető­séget teremtve a tejautomaták további működéséhez. TN Kedvezően fogadták az Agrárka­mara módo­sításra tett ja­vaslatát Többszörös Oscar-díjas világsztár, Gustavo Santaolalla zeneszerző és előadó érkezik Hollywoodból Az év könnyűzenei eseménye lesz a Kodályban PÉCS Első alkalommal lép fel Magyarországon Hollywood sztár zeneszerző-előadója, a többszörös Oscar-, Golden Glo­be- és Grammy-díjas Gustavo Santaolalla. A világhírű művész a múlt évben óriási sikerrel útjára in­dult Plácido Domingo Classics meghívására érkezik hazánk­ba, és augusztus 31-én a pécsi Kodály Központban a Pannon Filharmonikusokkal ad kon­certet. Az est karmestere, Csá­­nyi Valéria elmondta, hogy a programban a világsztár leg­ismertebb filmzenéi, valamint népszerű argentin tangók sze­repelnek. Gustavo Santaolalla a spa­nyol nyelvű latin-amerikai rock egyik megteremtője és frontembere a világszerte több tízmilliós rajongó táborral ren­delkező Bajofondo együttes­nek. Zenéjében a rock, pop, folk, new wave elemek ke­verednek afrikai és népsze­rű latin ritmusokkal. A világ­szerte ünnepelt művész a 90- es évek végén kezdett el film­zenét komponálni a mexikói filmrendező, Alejandro Gonzá­­lez Inárritu felkérésére, és már az első közös filmjük, a Korcs szerelmek óriási siker lett, és elnyerte a legrangosabb mexi­kói filmdíjat. Olyan kultfilmek Gustavo Santaolalla két Oscar-díjjal zeneszerzője, mint a Túl a ba­rátságon, melyért megkapta el­ső Oscar-díját, a 21 gramm, az Úton, vagy Brad Pitt főszerep­lésével a Bábel. Napjaink egyik legkeresettebb, ar­gentin származású zenész sztárjával az elmúlt években számos közép-eu­rópai országban terveztek koncer­tet, de a zsúfolt fil­mes és színpadi elfoglaltságai miatt ez csak most tud meg­valósulni. Szerencsénkre Ma­gyarországon, s azon belül is a pécsi Kodály Központban. A világsztár augusztus utol­só napjaiban érkezik Buda­pestre, ahol részt vesz a Plá­cido Domingo Classics fesz­tivál nyitó eseményén, mely­nek Maximiliano Gabriel Gregorio Cernadas, Argentí­na magyarországi nagykövete a házi­gazdája, és Tarlós István Budapest fő­polgármestere a fő­védnöke. Gustavo Santaolalla a pécsi koncert­je előtt a villányi „Malbec és a Cabernet Franc” különleges borestnek lesz a díszvendége. Mészáros B. Endre A világhírű mexikói Inár­ritu filmjeihez komponált ze­nét 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom