Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-17 / 164. szám
2018. JÚLIUS 17., KEDD GAZDASÁG y Jó a szezon, de félő, sok termés a földön marad Kevés a munkáskéz a dinnyeföldeken Az idénymunkások 800-1000 forintos órabérért gyűjthetik be a dinnyét Fotó: MTI Terv: húszezermilliárdos építőipari megrendelés KAPACITÁS Az építőipar termelése májusban 15,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, de az MTI-nek nyilatkozó elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a bővülést több minden lassíthatja. A KSH tegnapi gyorsjelentése szerint az előző havihoz mérten májusban 6,1 százalékkal nőtt az építőipar termelése, az év első öt hónapjában pedig 16,9 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. Suppan Gergely, a Takarék- Bank elemzője hangsúlyozta: az építőipart a lakáspiaci, irodaépítési, kereskedelmi, ingatlanpiaci fellendülés mellett az ipari és logisztikai beruházások, az uniós támogatással és anélkül, tisztán állami forrásból megvalósuló beruházások húzzák. A következő években akár további húszezermilliárd forintnyi megrendelés érkezhet az építőiparba. Ezek közül négyezermilliárd közúti és vasúti építkezésekre, több mint háromezermilliárd forint a Modern Városok programon keresztül, hétszázmilliárd pedig az Egészséges Budapest program beruházásaira szól majd. Szakképzett munkavállalókat tartósan keres az ágazat Emellett indul a paksi atomerőmű-beruházás, és megkezdődött az új kecskeméti autógyár felépítése. A kilátások kedvezőek, de a kivitelezői kapacitáshiány jelentősen megnehezíti a rendelésállomány folyamatos teljesítését. A szakképzett munkaerő hiánya is lassíthatja a fejlődést. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: fontos, hogy a hirtelen megugró rendelésállomány miatt kiépülő jelentős kapacitások a fejlesztések kifutása után ne maradjanak kihasználatlanul. Piaci becslések szerint az idén körülbelül 25 ezer új lakást adhatnak át az országban, ami elmarad az ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól. Ennek elérését nehezítheti, hogy a tervek szerint 2020-tól a kormányzat visszaállítja 27 százalékra az új lakások áfáját. MW A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szerint úgy kell összevadászni a munkásokat. Több helyen is a földeken maradhat a termés, mert nincs, aki leszedje a dinnyét. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MUNKAERŐHIÁNY „Az én dinynyésem azt mondja, a sárgadinnyét nem tudja leszedni, inkább menti a görögöt, mert több pénze van benne, és a sárgadinnye előbb vagy utóbb úgyis felrobban kint a földön a napsütéstől. Pedig nagyon jó szezonunk lenne” - mondta el az ATV-nek egy dinnyeárus. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szerint több idénymunkásra lenne szükség. Horváth Vivien szóvivő úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nincs nagy baj, de „nagyon nehéz szezonális munkaerőt találni ezekre a kertészeti ágazatokra”. A szóvivő szerint a napsütés a legfőbb oka a munkáshiánynak, tűző napon kell ugyanis komoly fizikai munkát végezni; de az sem mellékes, hogy sok idénymunkás inkább külföldre megy dolgozni. A dinnyeszedésért egyébként általában 800-1000 forintos órabért kapnak a munkások. Aki teljes munkaidőben dolgozik, az havi 200 ezer forintot is kereshet. Mi a helyzet az idei árakkal? Dinnyenapot rendeztek a napokban, ahol a felvezető sajtótájékoztatón elhangzott, hogy egy termelő 199 forintért kínálta a saját termése kilóját, míg az egyik áruházlánc szórólapjáról 89 forintos „akciós” ár köszönt vissza. Többen meghökkentek emiatt, noha minden évben előfordul hasonló eset, vagy pedig az import szorítja le a hazai árakat. Pócs János, a dinnyetermelők heves-jászsági régiójának alelnöke így magyarázta az árkülönbségeket: „A jó fajta, minőségi dinnyét hozó területen egy hektáron közel másfél millió forint a termelési költség. így kilójának 130-140 forint a minimális és reális fogyasztói ára. Viszont vannak olyan hazai termelők, akik mennyiségre vonatkozó szerződést kötnek egyes áruházláncokkal; az ő termelési költ-A magyar dinnyetermő terület az elmúlt 15-20 évben csökkenő tendenciát mutatott, az utóbbi években sikerült ötezer hektár körül stabilizálni. Ami a fajtákat illeti: itthon 40 dinynyefajta vetőmagjait kínálják a forgalmazók, ezekből 10-15 a legnépszerűbb a termelők körében. A hazai termelés az idén 192 ezer tonna körül alakulhat a NAK becslése szerint. ségük így nagyjából 500-600 forint lehet hektáronként, és így bizony már lehet 89 forintért akciózni. Na de- ezeknek a dinnyéknek olyan is a minőségük.” Szerinte ezzel hosszú távon tönkre lehet tenni a hazai termelést, hiszen aki minőségi dinnyét kap bárhol, az máskor is vesz, ha pedig rosszat Ennek 60 százaléka itthon, a többi pedig a környező országokban, valamint Németországban és a Baltikumban talál vevőre. Egyébként az utóbbi években 2-3 kilogrammal is növekedett az egy főre jutó dinnyefogyasztás Magyarországon. Az is megfigyelhető, hogy a termelők a dinnyeszezon elnyújtására is törekednek. vesz, előbb-utóbb leszokik róla. Úgy véli, jól termelni és értékesíteni az eltérő érdekeket közös összhangba hozó termelői szervezeteken keresztül lehet, ebbe az irányba kellene elmozdulnia valamennyi dinnyetermelőnek. Ezt erősítette meg a tájékoztatón Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke. Mint mondta, termelői szerveződés nélkül a kertészeti ágazat nem tud továbbfejlődni. A szerveződési kedv növeléséhez viszont szükség lenne a zöldségek és gyümölcsök - így a dinnye - 27 százalékos áfájának öt százalékra csökkentésére, az őstermelői rendszer korrekciójára és a NAK által javasoltak szerint a családi gazdaság,mint önálló gazdálkodási forma elismerésére. Az OTP még vizsgálja a bírósági döntést DEV1ZAHITELESEK Kisebbfajta bombaként robbant itthon is a hír, hogy Horvátországban 120 ezer devizahiteles összesen körülbelül tízmilliárd kunát (csaknem 440 milliárd forintnak negfelelő összeget) kaphat vissza a bankoktól - adta hírül a Világgazdaság. A legfelső kereskedelmi bíróság ugyanis semmissé nyilvánította a 2004 és 2008 között kötött svájcifrank-alapú hitelszerződéseket. A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, az Erste, a Raiffeisen, ,az Addiko Bank, az OTP Horvátország és a ma már szintén OTP tulajdonolta Splitska Banka, valamint a Sberbank ellen. Ha a devizahitelesek megkapják a kártérítésüket, akkor az említett hitelintézetek a magyarországi végtörlesztéshez hasonló összeget fizethetnek ki. Az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamveszteség miatt a horvát devizahitelesek átlagosan nagyjából 3,6 millió forintnak megfelelő összeget kaphatnak vissza, bár még bírósági perek sorozata is várható az ügyben. A horvát devizahitelesek egy kedvezményt már kaptak 2015-ben, amikor kunára váltották át a frankhiteleket, az az akció a bankoknak 6,8 milliárd kunába, azaz csaknem 300 milliárd forintba került. Az OTP a horvátországi svájcifrank-hitelekkel kapcsolatos jogszabályi változások miatt akkor úgy számolt, hogy azok 6,33 milliárd forinttal csökkentik a nettó eredményét. Bár a múlt heti bírósági döntés miatt várható veszteség elvileg még nagyobb lehet, ez egyelőre nem látszik meg az érintett bankpapírok tőzsdei árfolyamán. Az OTP a Világgazdaság kérdésére á bírósági határozattal kapcsolatban közölte: vizsgálják a részleteket és később szolgálnak tájékoztatással. Az OTP horvát leánya a felvásárolt Splitska Bankával együtt több mint 17 milliárd forintnyi adózott eredményt ért el tavaly, és nagyjából 7,5 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a hitelezési veszteségekre. MW Nőtt a fogyasztás, elnyújtják a szezont Lényeges változás jön a lakáshitelezésben - jobb a jövedelemmel arányos havi törlesztés Adósságféket épít be ősztől a Nemzeti Bank BIZTONSÁG A lakáshitelezés továbbra is dinamikusan, de még egészségesebb szerkezetben nőhet a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új adósságfék-szabályainak köszönhetően, és a fix kamatot választók hosszú távon biztonságosabban kalkulálhatnak törlesztésükkel - hangsúlyozta Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új lakáshitelesek négyötöde már most is rögzített kamatozást kér, és tavaly jó részük alacsonyabb arányú törlesztést vállalt a jegybank által most maximált, változó kamatozású hitel törlesztőrészleténél. Az MNB augusztusban hirdetheti ki a lakossági ügyfelek túlzott eladósodását megakadályozó rendelete módosítását, miután az Európai Központi Bank véleményezte. Az október 1-jétől életbe lépő rendeletazügyfelekjövedelmének arányában vállalható maximális törlesztőrészleteknél (JTM) fogalmaz meg új kiegészítő szabályokat. Ezek a szabályok ösztönzik az új lakáshiteles ügyfeleket a fix, „bebetonozott törlesztőrészletű” lakáshitelek felvételére. Akik ugyanis tíz évre vagy a hitel futamidejének egészére fixálják törlesztőrészleteiket, jövedelmük ugyanakkora hányadát fordíthatják hiteltörlesztésre, mint eddig: 400 ezer forint havi nettó bevételig a felét, efölött 60 százalékát - mutatott rá Szombati Anikó. „A kockázatosabb, változó kamatozású, vagy rövidebb időre fixált kamatú forint lakáshiteles ügyfelek is bízhatnak benne ezentúl, hogy lesz elegendő jövedelmi tartalékuk, ha emelkedni kezdenének a kamatok” - mondta. Az ő havi törlesztőrészletük maximuma ugyanis jövedelmüknek az eddigiekhez képest alacsonyabb hányada lehet: 5 évnél rövidebb fixálásnál 25 százalék, 5-10 év közöttinél pedig 35 százalék - fejtette ki. Az MNB intézkedése nyomán a lakáshitelek változatlanul a tavalyihoz hasonló, dinamikus ütemben bővülhetnek. A lépés ugyanis nem a hitelek mennyiségére, hanem minőségére hat, teszi azt egészségesebb és kiszámíthatóbb szerkezetűvé - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Tavaly a magyarországi háztartási hiteleknél az átlagos JTM-mérték mindöszsze 27 százalékos volt. A hazai ügyfelek tehát Szombati Anikó szavai szerint eddig is óvatosan, döntően az új jegybanki JTM-limiteknél is alacsonyabb szinten igényeltek jelzáloghiteleket. MTI/MW A fix törlesztőrészletű hitelre ösztönzik az ügyfeleket Fotó: MTI