Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-17 / 164. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JULIUS 17., KEDD Mesés múzeumba látogattak az óvodások LENGYEL Gazdag látogatottság­nak örvendhettek az elmúlt he­tekben a Lengyeli Néprajzi és Óvodatörténeti Múzeum kiál­lításai. - A helyi nyárköszöntő­vel egy időben üdvözölhettük a településen a kurdi és a tamási általános iskolásokat - mond­ta Fábián Andsrásné, a múze­um alapítója és vezetője. Kiváló hangulatban tekintették meg a gyerekek a nagyszülők örök­ségét, a múlt értékeit, az óvo­da történetét bemutató tárgya­kat. - Visszatérő látogatóként a dombóvári általános iskola egy osztályát, mint múzeumbará­tot köszöntöttünk - folytatta a lengyeli múzeumvezető. - Kü­lön érdekesség volt, hogy az osztályt vezető pedagógus egy­kor ide, a lengyeli óvodába járt, ezért a diákok figyelmét is job­ban lekötötte az óvodamúze­um, és a tanárnő is örömmel gondolt vissza régi óvodai em­lékeire. A gyerekek az udvari játékokat is kipróbálhatták. Ezt követően a szekszárdi Gyermeklánc Óvoda kertváro­si Fakopáncs csoportja látoga­tott Lengyelbe, „Teri óvó néni” (képünkön) múzeumába.- Csillogó szemmel gyönyör­ködtek a kicsik a gazdag nép­rajzi és óvodai gyűjteményben, mese- és játéktárban - mesélte Fábián Andrásné, aki már is­merősként, visszatérő vendég­ként köszöntötte őket. Látoga­tásuk végén felcsendültek az ismert óvodás dalok legszebb­jei, és eljátszották bábokkal a három pillangóról szóló mesét. Az örömteli együttlét - mint mondta a nyugdíjas óvónő - egyben megemlékezés is volt a százharminc éves lengyeli óvoda, a harmincéves néprajzi gyűjtemény és a huszonhárom éves, egyedülálló óvodamúze­um tiszteletére. Á. A. Akik elmulasztották a kérelmet, fizetniük kell Már hat éve mérik az osztatlan földeket Több ezer embert érint a megyében az összesen 40 300 hektárnyi, osztatlan közös földtulajdon kiméré­se, amelyre 2012 júniusáig lehetett jelentkezni. Aki ak­kor lemaradt, az most már csak saját költségére vé­geztetheti el. A kimérések jelenleg is zajlanak, a prog­ram 2022-ig tart. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Dolgoznak a földmérők a tolnai határban, éppen a 076/9-es földrészle­tet tűzték ki. Kunfalvi János, a Geodézia Földmérő Mérnö­ki Szolgáltató Kft. ügyveze­tő igazgatója kérdésünkre el­mondta, országosan nyolc­vanezer földrészletet kellett kimérni, ennek a hatvan szá­zaléka lehet kész. Hat éve te­hát folyamatosan folyik a munka. A feladatot azok a cé­gek végezhetik, amelyek si­kerrel pályáztak a Nemzeti Kataszteri Program Kft.-hez, ők bonyolítják le ugyanis a 2022-ig tartó programot. Évente egy-egy járásban dol­goznak, tavaly a szekszárdi (benne a tolnai) kapott zöld utat. Kunfalvi János elmond­ta, négyszázötven körüli eb­ben a körzetben a kimérés, ennek a nyolcvan százaléka már megvan, szeptemberre fejezik be a többit. Idén új te­rületet nem jelöltek ki a me­gyében, jövőre kerül sorra a tamási, 2021-ben pedig a pak­si járás. Még 2012-ben, vagyis hat évvel ezelőtt június elsejéig lehetett benyújtani az önál­ló ingatlan kialakítása irán­ti kérelmet a földhivatalhoz, egy nyomtatványon. Akkor a Tolnai Népújság is többször írt erről a lehetőségről, hiszen aki addig beadta a kérelmét, annak ingyen mérték, mé­rik ki a földjét. Aki ezt a ha­táridőt elmulasztotta, az már csak a saját költségén méret­tetheti ki a területét. Kunfal­Kun Szilárd (balról) földtulajdonos örömmel nyugtázta, hogy annyi év után a múlt héten a Geodézia munkatársa, Pilisi Zsolt kimérte vi János elmondta, sokan ké­sőn ébredtek, és most arra hi­vatkoznak, hogy ők nem tud­tak a lehetőségről. Olyanok is vannak, akik az idős szülők halála után szembesültek az­zal, hogy örököltek ugyan föl­det, de azt nem tudják eladni, mert nincs kimérve. Ők ab­ban bízhatnak, hogy a közös tulajdonon belül a legnagyobb területtel (részaránnyal) ren­delkező tulajdonos vagy bér­be veszi, vagy megveszi tőlük földjét a Tolnai járásban az aranykorona részt. Ahol viszont folyik a földmérés, ott már hónapokkal előbb ér­tesítést kap minden érintett a földhivataltól. Az is, aki a földrészleten belül nem kér­te a mérést. A földmérők a helyszínen ellenőrzik, hogy a nyilván­tartás (hektár, aranykorona érték) egyezik-e a valósággal. Ezt követően egy ügyvéd ösz­­szehívja az érintetteket, majd számítógép előtt megpróbál-Fotó: Gottvald Károly nak megegyezni abban, ki­nek melyik földterület jut a nagy egészen belül. Ha nincs egyezség, akkor sorsolással döntenek, de erre szerencsé­re ritkán van szükség. A ki­mérést követően a földhivatal határozatot hoz, és bejegyzi a területet. Egy földközösségen belül is csak azoknak mérik ki a földjét, akik 2012. június 1-ig ezt kérték, még akkor is, ha a többiek közben meggon­dolták volna magukat. Sokba kerül a mérés, ha az állam nem támogatja Az osztatlan közös földtulajdo­nok közvetlenül a rendszervál­tás után keletkeztek, amikor a volt téeszes területeket kiosz­tották a tagok között. Ezeket a földeket általában egy na­gyobb agrárcég vagy vállalko­zás műveli, és a tulajdon ará­nyában (kinek mennyi arany­koronája van) bérleti díjat fi­zet. A gond akkor van, ami­kor valaki megörökli vagy egy­szerűen csak értékesíteni sze­retné a ráeső részt. Aki saját költségén is vállalja a kimére­­tést, annak először ki kell vál­tania a tulajdoni lapot, azon szerepel az összes többi tu­lajdonos neve, tulajdoni há­nyada. Általában tíz-húsz fős a csapat, de ennél jóval több­re is van példa. Ezután egyen­ként fel kell keresni a tulajdo­nosokat, a hozzájárulásukat kérni, majd megbízni egy ügy­védet és egy földmérőt, hogy végezze el a többi munkát. A kimérés költsége százezer fo­rint körüli, de afelett is alakul­hat, illetve a földhivatali díja­kat, ügyvédi költséget is fizet­ni kell. Ezzel szemben az álla­mi mérés teljesen ingyen van. Bejárták a tanyákat Mocfától Görögszóig SZEKSZÁRD Lezárult a Sző­lő-Szem tanyavédő egyesület Egy jó kávét, szomszéd? mot­tóval indított projektje. Mint arról már korábban beszámol­tunk, az elnökség tagjai reg­gelente felkerestek egy-egy tanyagazdát, hogy egy finom, gőzölgő kávéval lepjék meg. A programhoz a kávét az or­szágszerte ismert szekszárdi barista, Tóth Sándor ajánlot­ta fel. A forró ital mellett meg­hallgatták a tanyavilágban élők problémáit, hogy segít­hessenek választ keresni a fel­merülő kérdésekre, és osztoz­hassanak örömükben, gondja­ikban. Baloghné Gaál Zsófia, az egyesület alelnöke elmond­ta, igen sikeres volt az ak­ció, sok ismerettel, élménnyel gazdagodtak, és nem utolsó­sorban sok tanulsággal járt a program. Különösen arra vi­lágított rá, hogy milyen nagy különbségek vannak a terü­letek között, és hogy mennyit Ahol jó a szom­szédság, segíte­nek egymásnak számít az ott élők komfortér­zete, mindennapjai szempont­jából hogy milyen a szomszéd­ság. Ahol jó a közösség, össze­járnak a szomszédok, segítik egymást, figyelnek egymásra. Ugyanakkor akár egy ember is tönkre tudja tenni a jó kap­csolatot, az együttműködést. Az elnökség összesen húsz helyszínen járt, Görögszótól Mocfáig bejárták a szekszárdi tanyavilágot. Arról is hírt adtunk, hogy az egyesület vonóhoroggal és utánfutóval szeretné felszerel­ni a Suzukijét, hogy tűzifát és élelmiszert tudjanak szállíta­ni, valamint segíteni a tanya­gazdák munkáját, például a fent említett szemételszállítás és szurdoktakarítás esetén is. Eddig nyolcvan hatezer forint értékben kaptak felajánlást, de még többre lenne szüksé­gük, hogy a terv valóra vál­jon. Akik segíteni akarnak, az alábbi bankszámlaszámon tehetik meg: Hungária Taka­rékszövetkezet, Szőlő-Szem Egyesület. Bankszámlaszám: 71900058-10037366. Közle­mény: adomány. TN Hazafelé Pannonhalmán és Zircen is megálltak a Dombóvári Ózon Asztma Egyesület tagjai Városnézéssel kötötték egybe a találkozót DOMBÓVÁR-GYŐR Az Asztma­klubok Országos Találkozóján vett részt nemrégiben a Dom­bóvári Ózon Asztma Egye­sület. Útjukról Tóth Gáborné egyesületi tag számolt be. El­mondta, hogy a rendezvényen elsőként Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke szólalt fel. Előadása az Egészségvéde­lem a népüket is eladó orszá­gokban címet viselte. A foly­tatásban az asztma gyógyítá­sának természetes módjairól, a beteg gyógyszerfejlesztés­ben betöltött szerepéről, illet­ve arról hallhattak a résztve­vők, hogy lehet-e kölcsönhatás az asztmás betegek gyógysze­rei és a gyógynövények között. Délután kisvonatos városné­zésre indult a társaság, majd az Asztmóka című műsor so­rán előadásaikkal egymást szórakoztatták az egyesüle­tek tagjai. A dombóváriak kö­zül hárman álltak közönség elé. Futó Zoltánné a székely góbé furfangos megnyilvánu­lásait adta elő, a Schott Imré­­né és Tóth Sándor páros pedig A dadogó vásárló című jelenet­tel mulattatta a társakat. Másnap hazafelé a Pannon­halmi Főapátságot tekintették meg a dombóvári egyesület tagjai Pommer Máté, a bencé-A Dombóvári Ózon Asztma Egyesület tagjai a Pannonhalmi Apátság bejáratánál Beküldött fotó seknél tanuló középiskolás ve­zetésével. A diák beszélt Szent Mártonról és Szent Benedek­ről, a bencés-rend alapítójá­ról, az apátság múltjáról és je­lenéről, a templom építéséről és többszöri átépítéséről. A ha­talmas könyvtárban szó volt Szent Benedek regulájáról, megnézte a társaság a Tiha­nyi és a Pannonhalmi Apátság Alapító levelének másolatát, Szent István és I. Ferenc szob­rát, valamint a gyönyörű meny­­nyezetfreskót. Zircen is meg­álltak, ahol szintén az apátsá­got nézték meg, illetve sétára is jutott idő a virágokkal gaz­dagon borított parkban. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom