Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-14 / 162. szám

fi ALMANACH 2018 - VARSÁD 2018. JÚLIUS 14., SZOMBAT A gyerekekről és az idősekről is gondoskodnak Töretlenül fejlődik, szépül a település Az idei legnagyobb fejlesztés az óvoda és a művelődési ház felújítása volt, a gyerekek már örömmel birtokba is vették Beküldött fotók Varsádon jelenleg három­­százkilencvennyolcan élnek, kiegyenlítettnek mondható az idősek és a fiatalok ará­nya. Az önkormányzat a le­hetőségeihez képest igyek­szik minden korosztályról gondoskodni - hangsúlyoz­ta Andrási Zoltánná polgár­­mester. Munkatársunktól szerkesztoseg@mediaworks.hu VARSÁD Az idei legnagyobb fej­lesztés az óvoda felújítása volt, pályázati pénzből, amelynek célja a településképet megha­tározó épületek külső rekonst­rukciója, többfunkciós közös­ségi tér létrehozása, fejleszté­se, energetikai korszerűsítés­sel együtt. Az óvoda és a mű­velődési ház felújításának tel­jes beruházása bruttó 33 616 513 forint, amelyből a projekt keretében közel 30,5 millió fo­rintot lehet elszámolni. A pá­lyázat keretében megvalósult a falu központi részén fekvő épü­letegyüttes energetikai korsze­rűsítése és külső rekonstruk­ciója, illetve az épület udvará­nak a megújítása. A több mint százéves épület hőszigetelést, födémszigetelést, vízzáró-szi­getelést kapott, felújították a falakat, a homlokzatot, kicse­rélték az épület külső nyílá­száróit, megszépült a környe­zete. A komfortosabb környe­zet mellett az energetikai haté­konyság révén olcsóbb az épü­let fenntartása. Az óvoda a diósberényi tag­­intézményeként működik ti­zenkilenc beíratott gyermek­kel. A helyiek mellett fogadnak még udvari, miszlai és gyönki A teleház és könyvtár - szintén pályázat révén - szeretné fej­leszteni a közösségi internet­­használatot. Pályáztak a ját­szótér felújítására, valamint az utak és járdák rendbehozatalá­ra is. Már nyert pénzt a Család­­segítő szolgálat Erzsébet nap­közis táborra. A fejlesztési ter­vek között szerepel a telepü­lés középületeinek energetikai fejlesztése, felújítása, az egy­re növekvő közterületek par­gyerekeket is. Nevelési prog­ramjuk részét képezi a német nemzetiségi kultúrával való ismerkedés. Két óvónő és egy dajka gondoskodik róluk. A gyerekek változatos étkezteté­sét a társulás konyhájáról biz­tosítják, ahol az önkormányzat közfoglalkoztatási programjá­ban termelt zöldségféléket is hasznosítják. A mezőgazdasá­giban hatan dolgoznak, akik az önkormányzat közel egy hektáros levendulaültetvényét is gondozzák. A másik prog­ramjuk a több mint öt kilomé­kosítása, szépítése, a telepü­lés vízrendezésének megújítá­sa, a még felújításra váró utak, járdák rendbetétele, buszmeg­állók felújítása, valamint a ra­vatalozó rendbehozatala, elő­tető hozzáépítésével. Bár egy­házi tulajdon, de közös érde­künk a település egyetlen mű­emléképületének, az evangé­likus templomnak a megmen­tése, felújítása - mondta a pol­gármester. teres hálózat karbantartása, padkarendezés, gyommentesí­tés, a vízelvezetés biztosítása és a háromszáz méternyi jár­da felújítása, ezeken is hat köz­munkás dolgozik. A nyári szü­netben diákokat is foglalkoztat az önkormányzat. Gondoskod­nak a gyermekvédelmi ked­vezményben részesülők szün­idei étkeztetéséről. Az időseket sem hagyják magukra. Műkö­dik a településen falugondno­ki, házi gondozó és jelzőrend­szeres szolgálat is, ezek ellátá­sát az idén átvette az Evangé­likus Egyház, így az új nevük: Hegyhát Evangélikus Szeretet­szolgálat. Belügyminisztériumi pályá­zat segítségével több mint tíz­millió forintot költöttek belte­rületi utak felújítására. Mind­két pályázat jelentős önerőt igényelt, melyet az önkor­mányzat saját bevételeiből fe­dezett. Szintén belügyminisz­tériumi pályázaton nyertek egymillió forintot, amelyet a települést átszelő nagyárok kritikus állapotba került sza­kaszának felújítására hasz­nálnak fel. További tervekből sincs hiány Nagy hatással van a táj képére is Meghatározó szerepet játszik a település életében a Czikk­­halas Kft. Az 1992-től Varsá­don működő cég nem pusztán a legnagyobb munkahelyet biztosító vállalkozás, de je­lentős hatása van a település és a táj képére is. A folyama­tos fejlesztésnek és fejlődés­nek köszönhetően leromlott állapotú téesz major legna­gyobb részét már felújították. Ez mindamellett, hogy megte­remti a környezettudatos, és biztonságos munkavégzés fel­tételeit, a falu egyik ékességé­vé vált. A Donát-patak vizére épülő halastavak mellett, lege­lőket, réteket és erdőket is mű­velnek. Ezzel a haltenyésztés mellett egyre fontosabb szerephez jut az erőgazdálkodás, a vadász­tatás, és legeltetés, valamint az állattartás. Ez a komplex, egymásra épülő tájhasználat biztosítja a fenntartható gaz­dálkodás alapjait. A település­re látogató, vagy csak átutazó turista akár madártávlatból is meggyőződhet a vidék szép­ségéről, hiszen a Czikkhalas Kft. építette és bárki által sza­badon használható kilátóról a környezet meghatározó része betekinthető. Idén is sikeres volt a nemzetiségi nap Harmadik éve szervezte meg a német nemzetiségi önkor­mányzat a helyi német hagyo­mányokat ápoló Remény tánc­csoporttal közösen a nemzeti­ségi napot június elején. Hit­vallásunknak a német nemze­tiség kultúrájának és hagyo­mányainak megőrzését tekin­tik azon kívül, hogy átadják azt a következő nemzedéknek, s közkincsé is szeretnék tenni ezt a kultúrát. Kiállítás nyílt Trautmann Konrádné Müller Mária, varsádi születésű népi iparművész sváb hímzéseiből, szőtteseiből és varsádi mintás sváb tutyiaiból. A Napraforgó Óvoda Varsádi Tagóvoda gyer­mekei adták elő német nyel­vű műsorukat, majd a Gyönki Általános Iskola tanára, Hau­ser Beáta és diákja Schmidt Petra német nemzetiségi dal­­csokrot énekelt harmonika­kísérettel. A Varsádért Ifjúsá­gi Klub Remény tánccsoport­jának ifjúsági kara nem csak előadásával, hanem viseleté­vel is elkápráztatta a közön­séget. A féltve őrzött szoknyá­kat, kötényeket erre az alka­lomra kölcsönözték az itt élő nemzetiségi családoktól. Né­melyik ruhadarab kora meg­haladta a száz évet. Fellépett még a programban a gyönki, a hőgyészi és a németkéri nem­zetiségi tánccsoport. Kitáncol­ták a májusfát is. A délután fo­lyamán lehetőség volt a tájház megtekintésére. A nemzetisé­gi napot hajnalig tartó szabad­téri bál zárta. A Remény tánccsoport gyermektáncosai is felléptek A helyi rendezvények aktív resztvevője a lelkes, lokalpatriota fiatalember Dokumentálja kedves faluja emlékeit VARSAD Kiss Bence István a Pécsi Tudományegyetem Böl­csészettudományi karának német nemzetiségi és törté­nelem tanári szakos hallgató­ja. Iskoláit a szomszéd telepü­lésen, Gyönkön végezte, ahol kéttannyelvű osztályba járt. Ennek okán az egyetem vé­geztével a környékben szeret­ne elhelyezkedni, és ha sike­rül, akkor a faluban maradni. Ezt azzal indokolta, hogy Var­sád csodaszép környezetben fekvő, nyugodt, csendes, elké­pesztően gazdag múlttal ren­delkező település. Ezt ma nem is tudja mindenki, s ő éppen ez ellen szeretne tenni. A német nyelv szeretete már kisgyermekkora óta vele van. Az őt körülvevő környe­zet hatására, és személyes ér­deklődési körei révén egy­re inkább kialakult benne a német nyelv, a német nemze­tiségi történelem és kultúra szeretete. Mára már tudatosan foglal­kozik ezekkel a témakörök­kel, valamint a tanulmányai révén is mindennapi kapcso­latban áll velük. Tizenegy éve él a településen, idővel azt vette észre, hogy az érdeklő­dési köre, hobbija és a lakó­helye valamiféle egységet je­lent az életében. Mára mind-Kiss Bence István ez „projektte” kezdi kiforrni magát. Igyekszik, egyelőre csak fényképekkel, dokumentálni a még fellelhető egykori var­sádi német nemzetiségi építé­szet, és kultúra tárgyi örök­ségeit. Ilyenek például a jel­legzetes házak, ólak, istál­lók, valamint ezek részlet­szépségei, az ablakok, fara­gott gangoszlopok, homlok­zatdíszítések, sírkövek. Ezzel párhuzamosan az idős hely­béliekkel beszélgetve régi történeteket is gyűjt. A jövő­ben szeretné mindezeket ösz­­szefoglalni, s akár nyomtatott formában is megjeleníteni. Kiss Bence István aktív tagja a helyi Remény Tánc­csoportnak, egyúttal igyek­szik a falu életében, program­jaiban a tőle telhető legtöbb­ször részt venni. Ismerősei lokálpatrióta­ként emlegetik. Ezt igazolja az is, hogy folyamatosan arra törekszik, hogy egyetemi ke­reteken belül is népszerűsít­se faluját. Azt vallja, hogy az embernek aktívnak kell len­nie a lakóhelyén a közösségi életben, mert csak így hoz­ható létre az a közhangulat, amelytől településeink jobb, élhetőbb helyekké, igazi ott­honná válhatnak. !>f_T VARSÁd"L Az összeállítás Varsád Község Önkormányzata támogatásával készült. Szerkesztette: Ihárosi Ibolya Beküldött fotók

Next

/
Oldalképek
Tartalom