Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-13 / 161. szám
I A nagy nemzetközi sportesemények bevételeket generálnak Gera Zoltánnak is tetszik az új Puskás Ferenc Stadion látványterve Fotó: MTI 2018. JÚLIUS 13., PÉNTEK Az új budapesti fedett aréna ötlete, a Puskás-stadion építésének aktuális állása, illetve a magyarországi világversenyek tető alá hozása kapcsán Fürjes Balázs duplán is illetékes. Államtitkárként a fővárosi és agglomerációs fejlesztésekért, kormánybiztosként pedig a nemzetközi sportesemények megpályázásáért, a nemzetközi és hazai szövetségekkel való szerződéskötésért felelős. Válaszaiból kiderül, hogy a fővárosi sport-infrastruktúra fejlesztése és a sikeres házigazdaság kéz a kézben jár. Deák Zsigmond/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- A napokban adták át az új Puskás Ferenc Stadion látogatóközpontját. Nyugtasson meg minket, már csak a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság majdan itt zajló négy mérkőzése miatt is: ugye rövidesen tényleg lesz mit látogatni?- Most zajlik az egyik legnehezebb és leglátványosabb rész, a tetőt tartó, egyenként kétszázötven tonnás szerkezeti elemek hatvan méter magasra emelése és egymáshoz illesztése. Az év végére lesz szerkezetkész az aréna, s azért használom ezt a szót, mert a stadion kifejezés félrevezető lehet: több mint stadion, ami épül. Ez egy igazi, 21. századi élményközpont lesz. Rendezvényközpontja konferenciák, bankettek, fogadások rendezésére alkalmas, miközben nyolcvanezres koncerthelyszínné válhat, mindez a kihasználtságot, a fenntarthatóságot szolgálja. A nagy tömegeket vonzó zenekarok hosszú évek óta megálltak Bécsnél vagy továbbmentek Bukarestbe, most viszont megint koncertezhetnek nálunk. Szent II. János Pál pápa népstadionbeli szentmiséje után újra sok tízezres pápai mise lehet az új Puskásban: 2020- ban, az eucharisztikus világkongresszus nyitó rendezvényét itt tartja az egyház. S persze a sportról, a 2020-as futball Eb-ről se feledkezzünk meg, illetve már tárgyaltunk az MLSZ-szel, hogy Bajnokok Ligája-döntőt pályázunk meg 2021- re vagy 2022-re. VILÁGBAJNOKSÁG A Magyar Birkózószövetség (MBSZ) sajtótájékoztatóján egy digitális órán is láthattuk, hogy javában folyik a visszaszámlálás a budapesti világbajnokság október 20-i kezdése előtt, mi több, tegnap már száz napon belülre értünk. Miként Németh Szilárd, az MBSZ elnöke megfogalmazta, célegyenesbe fordultunk, és mind a szervezési fronton, mind a szakmai téren biztatóak az előjelek. Júniusban Győrben közmegelégedésre bonyolítottuk le a serdülő Eb-t, majd a felnőtt kö- Kötelező kérdés: belül van a beruházás a tervezett idő- és költséghatáron?- Minden a tervek szerint zajlik az „első félidő” vége felé, hiszen 2017 elején kezdődtek a munkálatok és 2019 decemberében végződnek. Nyílt EU-s közbeszerzés után a legolcsóbb, európai szinten átlagosnak mondható ajánlatot fogadtuk el, ráadásul magyar kivitelezőtől. Kijelenthetjük, az aréna száz százalékig magyar, a tervezőtől, Skardelli Györgytől kezdve mindenig és mindenkiig, tízezer embernek munkát adva. Tizenöt éve a Papp László Budapest Sportaréna építéséhez, tervezéséhez még angol és amerikai segítséget kellett igénybe venni, a működtetéshez pedig egy francia konzorciumét, most erre már nincs szükség.- S új sportcsarnokra szükség van, nem elég a „BS"? Csak mert a 2022-es férfikézilabda- Eb nyertes pályázatában egy tizennyolcezres befogadóképességű, még felépítendő létesítménnyel kampányoltunk.- Budapest pezseg, fokozatosan fejlődik, kinőtte a BS-t, töttfogású Magyar Nagydíjat is, amelyen három aranyat itthon tartottunk Korpási Bálint (72 kg), Lőrincz Viktor (87 kg) és Kiss Balázs (97 kg) révén. A terv az, hogy a sportágban ősszel minden idők legnagyobb világbajnokságát hozzuk tető alá a Papp László Budapest Sportarénában, és már a megnyitó gála sem lesz hétköznapi. Ezt a Nemzeti Színházban rendezzük meg, jön a háromszoros olimpiai bajnok legenda, Alekszandr Karelin, a vb-re pedig befut Thomas Bach, a Nemzetközi Olimma már elkélne egy nagyobb csarnok is. A sporteseményekre rendre kevés a jegy: a női kézilabda-BL négyes döntője már magyar csapat nélkül is megtöltené a Papp László Budapest Sportarénát, leánykori nevén a BS-t, a Győrrel a mezőnyben még egy fél ház kitelne, ha pedig egyszer a Fradi is bejut, húszezer jegy is simán elkelne. A magyar hokisok meccseire is lehetne több hely a lelátón, és a fedett térben rendezett nagy koncertekre is el lehetne adni több jegyet. Budapestnek a kézilabda-kontinensviadaltól függetlenül jól jönne egy nagyobb multifunkcionális aréna. A következő hónapok feladata kidolgozni a részleteket, például megtalálni az ideális helyszínt.- A kézilabdás kandidálás volt az első, amelynek már az előkészítő fázisában részt vehetett a nemzetközi sportesemények megpályázásáért és rendezéséért felelős kormánybiztosként. Milyenek a friss tapasztalatai?- Nagy sportdiplomáciai siker a 2022-es Eb elnyerése, piai Bizottság elnöke is. A vb másik kísérő rendezvénye a sportági hírességek beiktatása a Hall of Fame-be, amely 22 legendát, köztük két magyart érint: az 1928-as amszterdami olimpián aranyérmes Keresztes Lajost (posztumusz), valamint az egyetlen magyar szabadfogású világbajnokot, Kovács Istvánt. Ami a jelen versenyzőit illeti, Sike András, a kötöttfogásúak szövetségi kapitánya tájékoztatása szerint a csapat gerince már megvan, legfeljebb 55, 63 és 67 kilóban hiszen egyrészt óriási ellenfeleket, a francia-spanyol-belga és a dán-svájci pályázatot utasítottunk magunk mögé, másrészt Budapest még sosem rendezett ebben a sportágban férfi-kontinensviadalt, amelynek mezőnye erősebb a világbajnokságnál és az olimpiánál is. Azaz kézilabdában ez a legrangosabb verseny. A győzelemhez kellett az öszszefogás - remekül dolgozott együtt a Kocsis Máté vezette hazai szövetség, a kormány és Budapest, Debrecen, Veszprém, Szeged városa. Kitűnő volt a csapatmunka szlovák barátainkkal is, mindenki hozzátett a közös munkához. A lobbizásban segített a MOB és a magyar NOB-tagok, Schmitt Pál és Gyúrta Dániel is. Budapestet könynyű eladni: Európa közepén nagyon jól elérhető földön, vízen és levegőben egyaránt, miénk a kontinens legbiztonságosabb fővárosa, amely ráadásul pezsgő és gyönyörű. A magyar-szlovák pályázat volt az egyetlen, amely olyan kompakt helyszíneket kínált, hogy a csapatoknak és a szurkolóknak sem kell repülőre adódnak még kérdőjelek, s várhatóan szeptember végére áll össze a vb-csapat. A szabadfogásnak kapitánya, Gulyás István egyelőre még nem tudhatja, hogy a kötöttfogással kacérkodó, nehézsúlyú Ligeti Dániel visszatér-e hozzájuk, míg 97 kg-ban válogatót tartanak, mert a három eddigi felmérőt más-más versenyző nyerte. Az MBSZ szerződése alapján a szabadfogásűak két héten át Japánban készülhetnek, csakúgy, mint Ritter Árpád női szakvezető elmondáülniük a házigazda városok között, legfeljebb két óra vonatozás, buszozás vagy autóút kell a mozgáshoz. Az esemény jót tesz majd városainknak: januárban, a turisztikai holt szezonban hoz majd sok látogatót Magyarországra.- Budapest lassacskán Európa sportfővárosa lesz...- Vagy már talán az is. Nem véletlenül tüntette ki ezzel a címmel Tarlós István főpolgármester úr és csapata munkájának köszönhetően az EU Budapestet 2019-re. A nagy nemzetközi sportesemények jót tesznek fővárosunknak. Térképre teszik Budapestet, turizmust vonzanak, bevételeket hoznak Magyarországnak. Reklámozzák, még ismertebbé teszik Budapestet, előmozdítanak a várost építőszépítő beruházásokat, amelyek munkahelyeket is teremtenek, magyar családok megélhetését segítik. Összekovácsolnak bennünket, magyarokat, és kedvet csinálnak a sportoláshoz, az egészséges életmódhoz. Érdemes tehát itt is egy tízéves tervet készítenünk a MOB-bal és a szakszövetségekkel közösen: milyen nagy eseményeket pályázzunk meg a következő években. Megcélzunk majd új generációs sportágakat, mint a BMX, a gördeszka, a városi sportok; globálisan népszerű sportágakat, amelyek versenyeit rengetegen követik, mint a tenisz, a torna, az úszás vagy az atlétika, valamint a hagyományos magyar sikersportágak versenyéit. Most éppen a 2023-as atlétikai világbajnokságra kandidálunk, amely ismét a valaha volt legnagyobb magyarországi sportesemény lehetne. Magyar Zoltán elnök úrral már egyeztettünk egy lehetséges budapesti pályázatról ritmikus gimnasztika és torna-vb tekintetében, és közben szövetségeink már jó néhány vb-t meg is nyertek a következő évekre. Budapest remek házigazda, a magyar közönség érti és szereti a sportot, vendégeink mindig jó szájízzel távoznak, és mindig szívesen jönnek vissza hozzánk. Érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel is, Magyarország javára válnak. sa szerint a kisebb súlycsoportok hölgyei is. A nagyobbak Kínába vagy Amerikába mehetnek. A világbajnokságon a szőnyeg mellett a diplomáciai fronton is harcba széliünk, a nemzetközi szövetség tisztújító kongresszusán a legfőbb döntéshozó testületbe, a büróba Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke is kandidál. Nagyon fontos lenne ezt a csatát is megnyerni, mert immár ötödik éve nincs honfitársunk a sportág közvetlen vezetésében. MW SPORT 15 JEGYZET Irányúéi! Takács Zoltán jegyzet@mediaworks.hu Pár másodperccel azután, hogy a horvátok megszerezték Anglia ellen a győztes gólt, lényegében az egész csapat kicsi a rakást játszott a szögletzászlónál. A kupac alján egy ismeretlen (azóta világhírűvé vált) fotós feküdt. Szegény nem tehetett róla, csak a kijelölt helyén kattintgatott gyanútlanul, amikor hirtelen ráesett egy tucatnyi izzadt sportember. Utána persze elnézést kértek tőle a fiúk, kapott pár izzadt férficsókot és ölelést a túláradó örömben. Nem mondom, hogy pontosan ismerem ezt az érzést, de átéltem már valami hasonlót ott, a horvát-magyar határon, ahol felnőttem. Talán azzal kezdeném, hogy a futballal kapcsolatos első élményem egy bizonyos Magyarország-Salvador-mérkőzés volt, amit apám engedélyével egy letenyei panellakásban tekintettem meg az Uranus típusú fekete-fehér tévékészülékünkön. A képminőség nem volt a legjobb, de élesen emlékszem a tízesre, amit gurítottunk és arra a büszke érzésre is, hogy mi vagyunk a vüág legjobb csapata. Aztán ahogy cseperedtem, úgy tört szépen szilánkosra a magyar futballba vetett hitem, mígnem a kilencvenes évekre eljutottam én is oda, hogy a világversenyeken más nemzet válogatottjainak kezdtem drukkolni. Hollandiát vagy éppen Uruguayi én választottam, de Horvátország engem választott. A kilencvenes években ugyanis Letenye a horvát bevásárlóturizmusból élt, a kisvárosban több volt a horvát rendszámú autó, mint a magyar. Déli szomszédaink habitusa, nyelve, kultúrája beszivárgott a hétköznapokba, és teljesen természetessé vált, hogy a helyi kocsmában a kunát is elfogadják, nem csak a forintot. Ahogy az is, hogy kívülről fújtuk a nagy Blazevic-csapat összeállítását, és mindenki azt várta, hogy mikor jön ki a lépés az Asanovic, Prosinecki, Suker, Boban tengelynek. Aztán jött az 1998-as franciaországi világbajnokság és a németek elleni felejthetetlen mérkőzés, ami a művészek és a gépfutball ütközeteként vonult be a mi kis privát határszéli futballtörténelmünkbe. Mindhárom horvát gól után olyan őrült ünneplés kezdődött, mintha csak Csáktornyán lettünk volna, a határ túloldalán. Aztán a végén a dudálásba mintha némi fegyverropogás is vegyült volna, ami nem csoda, hiszen alig néhány évvel azelőtt ért véget a háború... Akkor az elődöntőben a házigazda franciák egy fordulatos meccsen megállították a horvát aranygenerációt. Most a döntő következik, az ellenfél pedig újra Franciaország. Páran eldöntöttük, hogy vasárnap átlépjük a déli határt... Az októberi világbajnokságra Thomas Bach, a NOB elnöke is Budapestre jön Célegyenesbe fordultak a birkózók
