Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-12 / 160. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK Van úgy, hogy a szó szoros értelmében megszólít a kép SZEKSZARD Biszák László szekszárdi festő. Ahmed Ja­­lal pedig egy szír származású számítógépes szakember, aki a közelmúltban Madridba köl­tözött, azelőtt viszont harminc évig Magyarországon élt. Ket­tőjük közös műveként szüle­tett meg az újdonság, a beszé­lő festmény.- Azt még nem tudom, hogy pontosan mire lesz jó, de na­gyon jó! - Ezt mondta Biszák László, amikor először ismer­tette ennek az érdekes „mű­vészettechnikai megoldás­nak” a lényegét. A festmény egyes pontjaihoz informáci­ók rendelődnek. Hozzáérésre a kép megszólal, és elmond­hatja, hogy mi az a táj, ki az a személy, amit, akit ábrázol. Esetleg fényeffektek, hangef­fektek, zenerészletek, más in­formációk is társíthatok a kép egyes területeihez, hasonló­képpen, ahogy az elterjedt érintőképernyők is működ­nek. Eddig három ilyen „digitali­zált” műve készült el a szek­szárdi festőnek. Egyet már be­mutatott Kiskundorozsmán, ahol alkotótáborban volt júni­us végén. Tegnap, azaz szer­dán délután a Bárka szalon összejövetelére is elvitt egyet, a Béla térre. Nagyobb közön­ség pedig októberben talál­kozhat ilyen beszélő festmény­nyel Tolnán, a Mag-házban. Mindig csak egyet mutat be, mert nagy hangzavar lenne abból, ha egy tárlaton húsz be­szélő képet tesztelnének egy­szerre a látogatók. W. G. Bár nem látszik rajta, de ez egy beszélő kép Beküldött fotó A harc művészete a shinkendo, nem egy küzdősport A szerző felvétele A feketeöves vizsgájára ké­szül Pócza Róbert. A szek­szárdi shinkendo csoport vezetője ezzel még nem vá­lik mesterré, csak - szavai szerint - ígéretes tanítvány­­nyá a szamurájkardos harc­művészet terén. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu Shin, mint iga­zi, valódi. Ken, mint kard. Do, mint út. E három szó ösz­­szetétele a shinkendo, a mint­egy húsz éve Magyarországon is jelen lévő, szamurájkardos harcművészet. Ugyanakkor a shinken-do professzionizmust is jelent. Tehát: élj profiként, a szakmádban, az életedben! Pócza Róbert a szekszárdi shinkendo csoport vezetője egy katanával Én most készülök a feketeöves vizsgámra. Ami még nem je­lenti azt, hogy mester leszek, csak azt, hogy már bizonyított, ígéretes tanítvány.- A kard milyen értéket kép­visel?- Mi a katana nevű, het­ven centis pengehosszúsá­gú szamurájkardot használ­juk. Illetve edzéseken ennek a fából készült változatát, a bőként. Egy katana ára, az eu­ró árfolyamától függően, olyan 250 ezer forint körül mozog. Ismeretes még Japánban kétfé­le kard: a 110 centis tachi, ami­vel a lovas szamurájok küzdöt­tek, és a 66 centis wakizashi, ami második kardként szol­gált a harcos bal kezében. A legrövidebb fegyverük a tanto nevű tőr volt.- Hogyan jutott el ez hozzánk?- Az alapító mester, Obata Toshishiro az idén hetvenéves. Viszonylag fiatalon az USA-ba, Los Angelesbe költözött, mert a filmgyártásban akarta ka­matoztatni a tudását. A tradi­cionális japán kardvívó techni­kákra alapozva állította össze a shinkendót a nyolcvanas évek elején. Magyarországon La­jos Roland vezetésével jött lét­re az első csoport a fővárosban, 1998-ban. Továbbiak alakultak Győrben, Komáromban, Szek­­szárdon, Tatabányán, Kiskun­­lacházán és Debrecenben.- Küzdősport a shinkendo?- Még véletlenül sem az - vá­laszolja a szekszárdi csoportot vezető Pócza Róbert.- Nálunk nincs test­kontakt, nincsenek versenyek, nincsenek talála­tok, nincsenek szabad küz­delmek. Mozgáskultúra van, páros formagyakorla­tok, néha bemutatók. Szekszár­­don is lehet velünk találkozni a szüreti fesztiválon és más ren­dezvényeken.- Mire jó ez az egész? Mire megy ki a játék, ha nincsenek versenyek?- Erre viccesen azt szoktam mondani, hogy semmire. Va­lójában azonban valakit vagy megszólít a kard, vagy nem. Fegyelmez, komoly koncent­rációt igényel egy ilyen veszé­lyes eszközzel való mozgássor begyakorlása. Szekszárdon pillanatnyilag heten vagyunk a csoportban, 16-tól 55 éves korig. Van fejlődési lehető­ség, van előremenetel. A feke­te öv megszerzéséig nyolc vizs­gán át vezet az út, aztán továb­bi nyolc tehető a mesterszin­tű fokozatokért, a dánokért. Az alapító mester Obata Toshishiro 1948-ban született Japánban. A kardví­vással először az aikidó edzé­seken találkozott. Később csatlakozott egy elit harc­művésztársulathoz, melynek tagjai akciójelenet-koreog­­ráfusok, színészek és kasz­kadőrök voltak. 1980-ban az USA-ba költözött, karrier­jét folytatni. Hamarosan ki­dolgozta saját stílusát, a shin­kendót harcművészeti tudá­sa, tapasztalatai és történel­mi kutatásai alapján. Az ala­pító mester Magyarországra is eljön minden évben egyszer edzőtábort tartani. Érdemes még a fűtési szezon beköszönte előtt gondoskodni a kémények ellenőrzéséről Ha hibát találnak, mielőbb meg kell javíttatni TOLNA MEGYE Noha még javá­ban tart a nyár, célszerű a kémények ellenőrzését már most elvégeztetni, hogy ne az utolsó pillanatra, a fűtési sze­zon kezdetére maradjon ez a fontos lépés - tanácsolta Bo­ros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság szóvivője. Elmondta, hogy a kémény­seprők célja a füstelveze­tő épségének, valamint a fű­tésrendszer jó és biztonságos működésének ellenőrzése, az esetleges problémák kiszű­rése, a balesetek megelőzése. Ha problémát tárnak fel, fon­tos, hogy saját érdekében min­denki mihamarabb intézked­jen a javításról. A szolgáltatást a gazdálkodó szervezeteknek kötelező meg­rendelniük egy kéményseprő cégtől. Szilárd tüzelőanyag­gal való fűtés esetén évente, gázfűtést használóknak két­évente, a munkáért pedig dí­jat kell fizetniük. A társashá­zakba a kéményseprők hívás nélkül kimennek, a lakóknak a vizsgálatért nem kell fizet­niük, kivéve, ha egy lakás va­lamely vállalkozás bejelentett telephelye; Szintén ingyenes a szolgáltatás a családi házban élők számára, de szükség van időpontfoglalásra. A lakosság számára a kéményseprés ingyenes Fotó: Makovics K. Aki az online ügy­intézést választja, a www.kemenysepres.hu honla­pon előre megadhat két-három, kéményellenőrzésre megfelelő napot. Ebben az esetben a ké­ményseprők telefonon felveszik az ügyféllel a kapcsolatot és kö­zösen megállapodnak az ellen­őrzés időpontjáról. A katasztró­favédelem kéményseprői gyak­ran tájékoztató levelekkel jár­ják végig a településeket. Ilyen­kor lehetőséget biztosítanak az ellenőrzés azonnali elvégzésére is, de ennek igénybevétele ek­kor nem kötelező. A szakember a kéményvizsgálatról tanúsít­ványt állít ki. Ezen fel kell tün­tetnie az utolsó műszaki vizsgá­lat évét, valamint az ellenőrzés során elvégzett mérések ered­ményét. A katasztrófavédelem kéményseprői készpénzt nem fogadhatnak el. Végeznek díjkö­teles munkát is, azonban ezeket előre, írásban meg kell rendel­ni és a munka elvégzése után, számla ellenében, átutalással kell a díjat megfizetni. A katasztrófavédelem min­den kéményseprője végzett szakmunkás, arcképes iga­zolvánnyal rendelkezik, egy­séges munkaruhát visel és a munkavégzéshez biztosított autójuk is jól megkülönböz­tethető. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom