Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-11 / 159. szám
2018. JÚLIUS 11., SZERDA GAZDASÁG Y Országos átlagban húszezer forinttal nőttek a bérek A keleti régiókban is emelkedtek a fizetések Egy év alatt nettó 15-20 ezer forinttal nőttek az átlagkeresetek az ország szinte minden megyéjében - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedévi megyei adataiból. Kiderült, hogy a kelet-magyarországi megyékben is jelentősebben nőttek a bérek. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEGÉLHETÉS A legnagyobb elérhető nettó átlagkeresetet Budapesten mérte a KSH, 265 ezer forinttal, ahol egy éve még 238 ezer forint volt a kézhez kapott átlagbér. Budapest mellett három megyében - Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom - lépte át 2018 első három hónapjára a nettó havi átlagkereset a 200 ezer forintot. A legalacsonyabb fizetések továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érhetők el (147 ezer forint), miközben a térségben az országos átlagnál magasabb mind a munkanélküliség, mind a közfoglalkoztatottak aránya. Kelet-Magyarországon is nagyot nőttek a nettó átlagkeresetek. Borsod-Abaúj-Zémplénben átlagban több mint 13 százalékkal lett több a havi nettó bevételük a dolgozóknak az első negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest. Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 12 százalék fölött nőtt egy év alatt a kézhez kapott kereset, Dél-Alföldön pedig ennél is nagyobb mértékben, közel 13 százalékkal. A Dunántúlon átlagosan 10- 12 százalék közötti nettó keresetemelkedést mértek, ám ez forintban mérve megegyezik a keleti régiókban mért 20 ezer forint körüli növekedéssel. A legnagyobb, több mint 14 százalékos növekedést Baranya megye dolgozói kapták, a legkisebb mértékben pedig Vasban nőttek a keresetek, egyedül itt maradt 10 százalék alatt a bérnövekedés mértéke. A KSH szerint a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 225, a szellemieké 415 ezer forintra nőtt. A szellemi foglalkozásúak fizetése a fővárosban volt a legnagyobb, több mint 480 ezer forint, Békésben pedig a legkisebb, 302 ezer. A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélső értéket Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták 270 ezer forinttal, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 169 ezerrel. A munkanélküliségi ráta 1,3 és 9,3 százalék között volt, a legalacsonyabb Vas, a legmagasabb Somogy megyében. MW-grafika, forrás: KSH A munkanélküliség jelentősen csökkent ott, ahol a korábbiakban jóval az átlagot meghaladó volt az állástalanok száma. Hajdú-Biharban például 8,3 százalékról 5 százalékra csökkent a ráta. Varga Mihály: Megpályázhatjuk az európai ötödik helyet A magyar kormány arra törekszik, hogy Magyarország 2030- ra az ötödik legversenyképesebb ország legyen Európában, olyan ország, ahol érdemes élni és dolgozni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülése után. A tanács a Magyar Nemzeti Bank, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Kereskedelmi és Iparkamara versenyképességi javaslataira várhatóan az ősszel tesz javaslatot a kormánynak. A versenyképességet tovább erősítő feladatok elvégzéséhez felelősöket is hozzárendelnek. Magyarok Kenyere program rászorulóknak ADAKOZÁS Idén lesz nyolcéves a Magyarok Kenyere’jótékonysági kezdeményezés, amelynek keretében a Kárpát-medencében összegyűjtött búzából készült lisztet szétosztják a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezetek között. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) együttműködésével indult program támogatottsága évről évre nő. Míg 2011 -ben 100 tonna búza, 2016- ban 515 tonna, tavaly pedig rekordmennyiségű, 628 tonna adományt gyűlt össze. Tavaly rengeteg adományozó vett részt a programban, összesen 3969 magyarországi, illetve 1577 határon túli magyar gazda adományozott búzát. A határon túliak is jelentősen hozzájárultak a sikerhez, a 2016-os 100 tonna után tavaly 155 tonna búzát gyűjtöttek. A 2017-ben közreműködő malmok által megőrölt búza mintegy 380 tonna lisztet eredményezett, amit 80 ezer rászoruló kapott meg.- Büszke vagyok a magyar gazdatársadalomra, a gazdák nélkül a Magyarok Kenyere program ma nem lehetne az egész Kárpát-medencét átölelő, jelentős kezdeményezés - mondta el Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Jakab István, az Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, a gazdaember jó cél érdekében örömmel adakozik lehetőségéhez mérten, hisz tudja, ezáltal a következő nemzedékeknek is lehetőséget teremt. A Magosz és tagsága idén is mindent megad ahhoz, hogy sikeres legyen a program - tette hozzá az elnök. MW Egyre több magyar fizet az okostelefonjával Erősebb azonosítók A dráguló olaj és a dollár hajtja ÜGYFÉLHITELESÍTÉS A mobilfizetések száma jelentősen nő, a többszintű hitelesítést pedig a biometrikus megoldások tehetik kényelmesebbé - írja a Világgazdaság. Az új európai uniós szabályozás folytán 2019. szeptember 14-étől a banki tranzakciók jóváhagyásához kötelező lesz az erős ügyfélhitelesítés. Ennek lényege, hogy a rendelkezésre álló három azonosítási típusból - az ismereten alapuló (például jelszó), a birtokláson alapuló (például tokenkártya) és a biometrikus azonosításból (például ujjlenyomat) - legalább kettőt használni kell majd a fizetés jóváhagyásához. Azt, hogy melyik kettőt, a kibocsátó bank fogja eldönteni. A Mastercard a biometrikus azonosítást javasolja, hiszen amellett, hogy ez biztonságos és gyors, nem igényel további információt vagy speciális eszközt. Egy felmérése szerint a magyar válaszadók több mint fele jobban bízik az ilyen típusú megoldásokban, mint a hagyományos hitelesítési módokban. Digitális fizetéseknél pedig a fokozott biztonság mellett az ügyfélélmény is kiemelt jelentőségű. Az egyérintéses mobilfizetést Magyarországon öt kereskedelmi bank mobiltárcái teszik lehetővé. Ezeknek a megoldásoknak a fizetéstechnológiai hátterét az MDES-rendszer adja: fizetéskor a bankkártya elsődleges számát lecserélik egy minden vásárláskor új kóddal (tokennel), amely azután a digitalizálás során jut el a telefonba. A mobilfizetés tehát legalább olyan biztonságos, mint ha fizikai kártyával fizetnénk, az így végrehajtott fizetések száma pedig gyors ütemben nő. Az égy évvel korábbihoz képest az idén május végéig a magyar kártyabirtokosok jóval többször használtak mobiltelefont egyérintéses fizetésre, az új alkalmazással megjelenő kibocsátó bankok révén a növekedés 2018 elején huszonhatszoros volt. MW Akár már januártól csökkenhet /T SZOCHO Januártól már csökkenhetne a szociális hozzájárulási adó, ha a bérmegállapodást a felek ősszel módosítják, az ezzel kapcsolatos tárgyalásokhoz azonban szükség van az év utolsó hónapjaiban megjelenő adatokra - értesült a Magyar Idők. A lap keddi száma közölte, a 2016-ban megkötött bérmegállapodás a jövő év első negyedévének reálkereseti adataihoz köti a szociális hozzájárulási adó szintén jövőre tervezett mérséklését: vagyis ez akkor lehet aktuális, ha az idei első negyedévéhez képest 2019 első negyedévének végére 6 százalékkal nő a reálkereset. Az Országgyűlés előtt lévő adócsomag szerint így 2019 júliusától csökkenne a munkaadói teher. Az újság értesülése szerint azonban a kormány az adócsomag elfogadását követően is megállapodhat a munkaadói és a munkavállalói oldallal folytatott őszi tárgyalásokon a szociális hozzájárulási adó (szocho) két százalékpontos mérséklésének korábbi, jövő januári életbelépéséről. MW INFLÁCIÓ Júniusban 3,1 százalékra emelkedtek a fogyasztói árak az előző havi 2,8 százalék után, ami nem belső tényezőknek, hanem elsősorban az olaj drágulásának és a dollár erősödésének folyománya - áll a KSH friss jelentésében. Öt éve nem volt ilyen a drágulás mértéke. Elemzők szerint az infláció gyorsulásában szerepet játszott a dollár-forint árfolyam alakulása is, a magyar deviza gyengülése. Az olajáremelkedés közvetlen hatása után idén éves szinten 2,7, jövőre pedig 3,1 százalékos inflációval kalkulál a Nemzeti Bank. Elemzők szerint a nyáron az infláció az MNB várakozásával összhangban a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat, de az év végére az árdrágulás üteme kissé mérséklődhet. A jegybank szerint hosszabb távon a bérek dinamikus növekedése és a gyorsan bővülő lakossági fogyasztás hajthatja felfelé az árakat. A parlamentnek benyújtott 2019. évi költségvetési Az infláció alakulása 2017. január - 2018. június (százalék) 3,5.................................... 2,0 ..................-3,1,5-------------------------2017 2018 MW-grafika, forrás: KSH törvényjavaslat minden tekintetben megfelel a hatályos jogszabályi követelményeknek és összhangban van a kormányzat előrejelzésével - reagált a Pénzügyminisztérium a parlament költségvetési bizottsága DK-s elnökének bejelentésére. Varjú László hétfőn ugyanis kezdeményezte Varga Mihály pénzügyminiszternek a jövő évi költségvetési .javaslatról szóló meghallgatását, mivel véleménye szerint 2019-ben a kormány által vártnál magasabb lesz az infláció. MW A biometrikus azonosítás a legbiztonságosabb Fotó: Shutterstock