Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-10 / 158. szám
2018. JULIUS 10., KEDD SPORT 15 A Mol Vidi FC-nek illene túljutnia a luxemburgi riválisán Élőben sokkal jobb a BL A labdarúgó Bajnokok Ligája első selejtezőkörében a Mol Vidi FC ma este tizennyolc órakor lép pályára a luxemburgi Dudelange otthonában, a párharc első felvonásán. A fehérváriak vezetőedzője, Marko Nikolics szerint kemény csata elé néznek. Pietsch Tibor/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Tavaly nyári székfoglalójában bajnoki aranyat ígért, és megtartotta a szavát. Erre az évre mit garantál?- Azt, hogy lépésről lépésre haladunk tovább. Nem az a típus vagyok, aki felelőtlenül ígérget. Egy éve azért mondtam, hogy elsők szeretnénk lenni, mert a saját csapatom erejét, illetve a magyarországi viszonyokat felmérve képesnek tartottam a Vidít arra, hogy a tabella élén zárjon. Az előttünk álló idényre is megvannak a céljaink, a bajnoki címünket természetesen megvédenénk, a nemzetközi porondon is jó lenne maradandót alkotni, és akkor a Magyar Kupáról még nem is beszéltem. Más szóval, ahol csak lehet, sikeresen akarunk szerepelni.- Az európai mezőnyben mi jelentene sikert?- Büszke vagyok arra, hogy a magyar csapatok közül a Vidi méretik meg a Bajnokok Ligájában. Úgy vélem, megérdemelten jutottunk idáig, ugyanakkor ez terhet is ró ránk: méltóképpen kell képviselnünk Magyarországot. A BL az utóbb évtizedek legrangosabb sorozata a világon, itt már semmit nem adnak ingyen, még az első selejtezőkörből való továbbjutást sem.- Azért a luxemburgi riválison illik túljutni, nem?- Illik, persze, ám azt senki ne feledje, hogy a Dudelange az elmúlt öt évben négyszer lett első a hazájában, bajnokságot nyerni minden szinten nagy tett. Ha ellenfelünk a főtáblára nem is került még fel, rendszeresen szerepel a Bajnokok Ligája kvalifikációs szakaszában, nyilván megvan a kellő nemzetközi tapasztalata. A begyűjtött információk és a megtekintett felvételek is arról tanúskodnak, hogy kemény csata elé nézünk, ettől függetlenül a célunk nem lehet más, mint a továbbjutás. Ehhez a legjobbat kell kihoznunk magunkból.- Július elején már csúcsformában vannak?- Az első tétmeccs előtt nehéz ezt megmondani. Amire hagyatkozhatunk, az a tizenöt napos ausztriai edzőtáborban elvégzett munka. Amit terveztünk, megvalósult, senkit nem hátráltatott sérülés, mindenki megkapta a megfelelő terhelést. Arra viszont ügyelnünk kellett, hogy ne dolgoztassuk agyon a játékosokat, mert a nyáron nem volt sok idejük a regenerálódásra. Az utolsó bajnoki fordulót június másodikán rendezték, bő egy hónappal később pedig már Bajnokok Ligája-mérkőzésen van jelenésünk. Ez nem feltétlenül egészséges. Mindazonáltal tisztában voltunk a menetrenddel, tudtuk, hogy ezt a problémát meg kell oldanunk. Hamarosan kiderül, hogy sikerült-e. Elárulom, a magam részéről bizakodó vagyok, úgy látom, hogy rendben van a csapat.- Sűrű nyarat remél?- A lehető legsűrűbbet! Ameddig csak lehet, heti két meccset szeretnénk vívni, egyet hétköznap, egyet hétvégén. Sőt, én akkor lennék csak igazán boldog, ha az őszünk is így telne.- Mi szükséges ahhoz, hogy meg se álljanak a Bajnokok Ligája, esetleg az Európa-liga csoportkóréig? . - A keretünk idehaza erősnek számít, ráadásul a csapatunk egyben maradt, aminek külön örülök, de ahhoz, hogy a nemzetközi kupában is helytálljunk, elkél még kéthárom minőségi igazolás. Berecz Zsombor, Hangya Szilveszter és Sós Bence személyében eddig három magyar labdarúgó érkezett, nekik némi idő kell még ahhoz, hogy felvegyék a ritmust. Bár azt meg kell jegyeznem, hogy Sós Bence határozottan jól teljesített az edzőtáborban, a hozzáállása példaértékű volt, nem véletlen, hogy azon a négy meccsen, amelyen pályára lépett, gólt szerzett. Ha így folytatja, nagy segítségünkre lesz. Berecz Zsombor és Hangya Szilveszter szintén, de, mint ahogy utaltam rá, türelmesnek kell lennünk velük.- Csakhogy a „minőség” még hiányzik.- így van. Olyan futballistákat kell szerződtetnünk, akik ezen a szinten extrát tudnak, akik adott esetben eldönthetnek egy-egy párharcot. Más kérdés, hogy nem könnyű ilyen játékosokat Magyarországra hozni. A magyar labdarúgás fejlődik, ez nem vitás, épülnek a stadionok, a körülmények egyre vonzóbbak a külföldi futballisták számára, ám a legnagyobb csáberő az lenne, ha a klubcsapatok eredményesek lennének a nemzetközi porondon. Mégiscsak az lenne az igazi, ha az új létesítményekben nagy meccseket lehetne játszani.- Félő, még jó ideig marad a televízió.- Tegyünk azért, hogy ne maradjon! Az éppen zajló világbajnokságnál jobb inspiráció nem is kell. Tessék megnézni, milyen hangulatú mérkőzéseket rendeznek az impozáns arénákban. Próbáljuk meg ezt a légkört elhozni Magyarországra, mert a tévében is jó a hétközi, az idő előrehaladtával egyre nagyobb tétre menő BL- vagy Elmérkőzéseket nézni, de higygyék el nekem, élőben még jobb lenne. Remekül szolgálta az Eb-felkészülést a magyar győzelemmel zárult BENU-kupa Már csak a finomhangolás van hátra Märcz Tamás szerint Vogel Soma remekül védett a tornán VÍZILABDA Két mérkőzést is végigvédett az elmúlt héten a BENU-kupán tornagyőztes magyar válogatottban Vogel Soma. „Nagyon jól védett, ügyes volt” - dicsérte fiatal játékosát Märcz Tamás szövetségi kapitány az ausztrálok elleni, ötméteresekkel elért győzelem után, miközben a kapus maga is interjúkat adott vagy éppen aláírásokat osztogatott az őt csillogó szemekkel váró gyerekeknek. így is, úgy is kiérdemelte a figyelmet, hiszen a románok ellen a rendes játékidőben, majd az ausztrálok elleni ráadásos meccsen is végig védett. Utóbbi mérkőzésen minden második lövést, köztük egyet az ötöspárbajban is hárított, s tette mindezt a 21. születésnapján. „Nem védtem még végig enynyire fontos meccset, ráadásul éppen a szünnapomon történt, s ki tudja, mikor történik meg újra - jegyezte meg fülig érő mosollyal a kapus, majd szakmázott is kicsit. - Már a mérkőzés előtt is hangsúlyoztuk, más lesz most az ausztrálok ellen, mint a világligán, amikor hét góllal nyert ellenük a csapat, és ez be is igazolódott. Ennek több oka lehet, talán mi játszottunk kicsit rosszabbul, vagy ők értek össze jobban. Mindenesetre összességében jól ment nekünk, voltak helyzeteink elöl, amiket ha belövünk, sokkal simábban alakul a mérkőzés.” Dacára annak, hogy a csapat nem kapott sok gólt - 8-8- ra végződött a rendes játékidő -, az ausztrálok sok mozgással, gyors úszással járó stílusa olykor átrendezte a magyar védekezést. „Én is tapasztaltam, hiszen minden előttem történt - folytatta Vogel. - A kapust is megzavarja, ha két-három ember úszkál előtte megállás nélkül, ráadásul ez rettentő fárasztó lehetett a védekezésnek is. Az egyik időkérésük után talán gólt is kaptunk ilyen szituációból, ezt vissza kell majd néznünk.” Elemezni persze mindig van mit, de ahogyan szinte minden magyar hangsúlyozta, remekül szolgálta a felkészülést az első helyet hozó BENU-kupa - s Vogel Somának talán még a többieknél is jobban. A válogatott egyetlen helyen változott az ezüstéremmel záruló világliga nyolcas döntője óta, és az „új arc” éppen a Ferencváros kapusa, aki könyökprobléma miatt a felkészülés kezdetén kihagyott másfél hetet, így lemaradt a világligáról is. „Kezdek egyre jobban viszszajönni a sérülésem után. Tíz-tizenöt százalék hiányzik még, ám az Európa-bajnokságig hátralévő idő pontosan elég rá, hogy csúcsformába kerüljek - jelentette ki Vogel Soma. - Nagyon kellett a BENU- kupa, és pluszt ad az is, hogy három nehéz mérkőzésen vagyunk túl. Hozzáteszem, a korábbi, németországi tornára is szükség volt, hiszen az előtt a majdnem egy hónappal korábbi bajnoki döntőben játszottam utoljára tétmeccsen.” A kapus úgy véli, az Európabajnokságig csapatszinten elvégezhetik a finomhangolást védekezésben és támadásban, ráadásul a kapusok és a mezőnyjátékosok gyorsaságán is lehet fejleszteni. S ha már Eb: Vogel 2014- ben ifjúsági világbajnok volt, majd egy évre rá junior-vbbronzérmet szerzett, ám az Európa-kupa döntőjét leszámítva sosem szerepelt felnőtt-világversenyen. „Kíváncsian várom az Európa-bajnokságot, és izgulok, hogy milyen lesz. Az utánpótlásban már szerepeltem világ- és Európa-bajnokságon is, de ez most biztosan teljesen más közeg lesz. Viszont ilyenkor szerintem mindenki jobban teljesít, szóval nekem is ráadásos lendületet ad a lehetőség.” Roska Emese Boglárka/NS JEGYZET Európa játszótere Ballai Attila jegyzet@mediaworks.hu Miközben Európa minden tekintetben fokozatosan veszíti el - vagy már el is veszítette - vezető szerepét, akad még egy „pálya”, ahol kontinensünk fölénye egyre behozhatatlanabbnak és nyomasztóbbnak tűnik: a labdarúgás. Ezt nap mint nap tapasztalhatjuk - a földkerekség legerősebb ligája címért az angol és a spanyol vetekszik, a legfénylőbb csillagok európai klubokban futballoznak -, de a legnyilvánvalóbb bizonyítékot a harmadik évezredben a világbajnokság adja. Hiszen míg korábban az is egyetlenegyszer fordult elő, hogy egymást követő két tornán európai csapat diadalmaskodott - 1934-ben és ’38-ban -, 2006 és 2018 között már négy győzelem sorjázik egymás után. Amiből persze még lehet öt, hat is. Az is mindössze ötödször fordul elő - 1934, '66, '82 és 2006 után -, hogy minden más földrész kiszorul a legjobb négyből. Adódik a kérdés, vajon miért? Bizonyára nem azért, mert Európa általában véve, így gazdasági téren egyre inkább a világ fölé nő, éppen ellentétes folyamat zajlik. A Föld országait népességük szerint listázva azt láthatjuk, hogy a 21. franciák, a 22. angolok (illetve britek), a 79. belgák és a 131. horvátok vívják ma és holnap Oroszországban az elődöntőt. Az ok tehát nem is a nagy merítési lehetőségben keresendő, ez esetben ugyanis ki lehetne írni az „örökös” kínai-indiai finálét. A magyarázat az lehet, hogy a többi földrész majdnem összes nemzete elveszítette vagy feladta az önálló arcát, futballkultúráját, ehelyett Európát másolja, olykor majmolja. Nincsenek már amerikaiak, akik 1950-ben megfricskázták az angolokat, észak-koreaiak, akik 1966-ban kiejtették az olaszokat, algériaiak, akiket 1982-ben alig tudtak kibundázni a németek és az osztrákok, kameruniak, akik 1990-ben a címvédő argentinok legyőzésével nyitottak, nigériaiak, akik 1994-ben, Costa Rica-iak, akik 2014- ben nyerték a csoportkört. De legfőképpen nagyon hiányzik az ösztönös, virtuóz, latin Dél-Amerika. Mindenki európai próbál lenni, és ez azért még nekünk megy a legjobban. Körülbelül úgy áll a helyzet, mintha a nemzetközi népdalverseny minden résztvevője Dankó Pista nótáival lépne fel, a konyhaművészek világbajnokságán pedig gulyásleves, marhalábszárpörkölt, somlói galuska lenne a kötelező menüsor. Valószínűleg Magyarország nyerne. Arról viszont, hogy ehhez a futballban milyen szabályrendszert kellene megalkotni, sajnos halvány fogalmam sincs.
