Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-06 / 129. szám

2018. JÚNIUS 6., SZERDA SPORT 15 Hatással van az anyaság Kozák Danuta (elöl) és Csípés Tamara sportolói énjére is. Előbbi egyesben, utóbbi párosban remekelt Szegeden Fotó: MW Kozák Danuta és Csípés Tamara brillírozva tértek vissza anyaként Immár kettős szerepben Volt, hogy a fáradtságtól a kukába dobta volna a lapát­ját Kozák Danuta, míg Csí­pés Tamara olykor csak kó­vályog a reggeli edzése­ken, de a sikeresen visszaté­rő olimpiai bajnokoknak így teljes és boldog az életük. Pircs Anikó/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu KAJAK-KENU Egyesek szak­mai teljesítményüket süvegel­­ték meg, mások - köztük szép számmal gyakorló vagy leendő' anyukák - a szülés utáni bom­ba formájukat látva képedtek el. Kozák Danuta és Csipes Ta­mara mesés történetén egy em­berként álmélkodott a kajak-ke­nusok hétvégi válogatóverse­nyének Tisza-parti közönsége. Az olimpiai címvédő Kozák két év kihagyás után itthon visszavette koronáját K-l 500 méteren, hatalmas fölénnyel: két másodperces, egyhajónyi előnnyel utasította maga mögé a mezőnyt. „Jól kaptam el a rajtot, és ez­után senki másra nem figyel­ve igyekeztem az előnyömet tovább növelni. Bár a formám RAU Pályafutásuk harmadik Európa-bajnoki futamán dobo­góra állhatták: a Herczig Nor­bert, Ferencz Ramón kettős az útnak még az elején jár, de az már most látszik, hogy van ke­resnivalója a mezőnyben.- Az Akropolisz rali mindig is a versenyek királynője volt, vagy inkább a királya, ha azt vesz­­szük, hogy milyen kőkemény. Ezen a versenyen másodikként célba érni igazi dicsőség. Szá­mított ilyen eredményre?- A rajt előtt gondoltam, hogy itt talán lehetnek vérme­­sebb reményeink, hiszen egy­részt már túl vagyunk két Eu­rópa-bajnoki futamon, más­részt bíztam benne, hogy ezek a szakaszok hasonlítanak vala­mennyire a magyar pályákra - mondta a Mol Racing Team pi­lótája, a négyszeres abszolút bajnok Herczig Norbert.- És hasonlítanak?- Van, amelyik hasonlít, és van, amelyik láttán korábban már hasonló a két évvel ezelőt­tihez, nem számítottam ekko­ra különbségre - idézte fel az ötszázas finálét Kozák Danuta, aki azt követően, hogy tavaly júniusban született meg a kis­lánya, augusztusban kezdett el készülni a szezonra. - Megpró­báltam ugyanazt a munkát el­végezni, mint Rio évében, de nem jött össze. A felkészülé­sem nem volt zökkenőmentes, sok betegség és sérülés nehe­zítette, amelyek miatt gyakran megakadt a munka. Küzdöttem magammal, a szervezetemmel, és mentálisan nagyon nehe­zen viseltem, hogy folyamato­san egészségügyi problémák­kal kellett szembenéznem.” A 31 éves világklasszis meg­jegyezte, a sérülések jelentős kihívást adtak az edző férjé­vel, Somogyi Bélával közösen végzett munkában, gyakran az adott helyzethez igazodva kel­lett újratervezniük. „Főleg a páromnak volt ne­héz az optimális helyzet meg­találása, hogy miközben az edzéseket maximálisan teljesí­tem, a sérülés is meggyógyul­jon. Ha valami fájt, másképpen kellett a munkát elvégezni. Té­biztosan elsírtuk volna ma­gunkat. Komplett kőhegyeken kellett átkelnünk, hatalmas sziklákon - álmomban sem gondoltam, hogy ilyen terepen száznegyven-százhatvan kilo­­méter/órás sebességgel át le­het zavarni egy versenyautót. De nem lett semmi baja; igaz, ehhez kicsit vissza kellett fog­nunk magunkat. Megtisztel­tük azokat a kanyarokat, sőt, azokat a gyorsaságikat, ame­lyeken többet veszíthettünk volna, mint amennyit nyer­hettünk, és ez visszaköszönt a végeredményben. Nem tet­tünk kárt az autóban, és a ver­seny második leghosszabb szakaszát akkor sikerült meg­nyernünk, amikor másodszor mentünk rajta és már elké­pesztően rossz állapotban volt.- Azt mondják, ez az igazi Akro­polisz rali...- Igen, és tudtam is, hogy ilyen lesz, mert a korábbi görög bajnoktól, akivel a Skoda egyik rendezvényén találkoztunk, len és tavasszal voltak nagy hullámvölgyeim, ha fáradt vol­tam, legszívesebben a kukába hajítottam volna a lapátot, de ez az érzés néhány percnél so­sem tartott tovább.” Az UTE kajakosa azt sem ta­gadta, hatalmas rutin ide vagy oda, kétévnyi szünet után első megméretésén azért izgult egy kicsit. „Amikor átfutott rajtam, hogy a riói olimpián voltam leg­utóbb rajtgépben, kicsit meg­remegett a térdem, máskor pe­dig hatalmas nyugalom szállt meg. Jelentős érzelmi hullám­záson mentem keresztül a ver­seny előtt: egyszer azt éreztem, nagyon jó formában vagyok, másszor azt, mindenki meg fog verni. De végül sikerült min­dent kizárnom, és csak a pá­lyára figyeltem” - vallotta be Kozák, aki utóbb a K-l 200 méteren is erőt demonstrált, úgy nyert simán, hogy a hajó­jába berepülő darázs elvonta a figyelmét a sprintszámban kulcsfontosságú rajtról, amely így közel sem volt tökéletes...” Ugyancsak magabiztos előnnyel nyert szintén olimpi­ai versenyszámban Medvecz­­ky Erikával Csipes Tamara. kaptam tanácsokat és belső ka­merás felvételeket, illetve a pri­vát tesztünket is egy korábbi versenyző szervezte - vérbeli öreg ralis, aki nagyon sok ta­náccsal látott el. De kellett eh­hez a második helyhez a ruti­nos csapat abroncstaktikája, a Mól új üzemanyaga, amit most kezdtünk el használni, és tény-A két kajakos az egyéni ver­senyre készült, a K-2 500 mé­ter afféle tartalék szám volt ne­kik. Ehhez képest... „Nagyon jó érzésekkel száll­tunk ki a hajóból. Én már az egyes ötödik helyével is elé­gedett voltam, de a párosbe­li győzelem fantasztikus! - mondta boldogan Csipes, aki egy mindössze hat hónapos csöppség anyukájaként nyúj­tott lenyűgöző teljesítményt. - Négy és fél hónapja kezdtem el edzeni, azért indultam a verse­nyen, hogy megtudjam, hol tar­tok, jó úton járok-e. A válaszok­tól megkönnyebbültem... Per­sze érzem a hiányosságokat, az alapozás kimaradását; gyor­saságban, erőben és állóképes­ségben is messze vagyok a leg­jobb formámtól.” A kajakosok nem tagadták, a kettős szerep próbára teszi őket, és az anyaság profi spor­tolói énjükre is hatással van. „A nyugodt felkészülés a múl­té - szögezte le Kozák. - Bár rengeteg segítséget kapunk a nagymamáktól, a családtól, a mindennapokat hármasban is meg kell tudni oldanunk. Az életünkben a fontossági leg érezhető különbséget jelen­tett, no meg talán egy kicsit mi magunk is. A több mint húsz­éves pályafutásunk alatt össze­gyűjtött tapasztalat - még ha nem is nemzetközi - átsegített a rizikós versenyhelyzeteken.- Ezzel a sikerrel az összetett­ben is helyzetbe hozták magu­sorrend megváltozott, Zora az első, a pihenés hátrébb szo­rult.” A 28 éves Csipes'közbevetette, irigyli kolléganőjét, amiért gyer­meke két hónapos kora óta át­­alussza az éjszakát „De jó lenne, ha egyszer ezt én is elmondhat­nám! Olivia kétszer fólébred éj­jelente, így nem könnyű a regge­li edzésre összeszednem magam, és a regeneráció sem tökéletes. Persze ötször is felkelnék a kis­lányomhoz, ha kellene, most már elsősorban anyuka vagyok, és csak utána sportoló. Igyekszem mindkét területen száz százalé­kot nyújtani, ami nálam azt jelen­ti, hogy az adott helyzetből aka­rom kihozni a legtöbbet Nem va­gyok maximalista, akkor sem dő­lök a kardomba, ha nem sikerült, egy a lényeg: úgy végezzem el a munkám, hogy közben a gyerme­kem ne lássa kárát” A két kajakosnak látható­an sikerült megtalálnia a helyes arányt a család és a munka kö­zött; kiegyensúlyozott csemetéik vidáman és otthonosan mozog­tak a vízparton, ahol - nincs két­ségünk - sokszor lesznek még nagyon büszkék bajnok édes­anyjukra. kát, hiszen már harmadikok. Ad ez önbizalmat?- Bármilyen jól is hang­zik ez, az útnak még nagyon az elején járunk, úgyhogy le­szegett fejjel menni kell to­vább. Még akkor is, ha éle­tünk egyik legmeghatározóbb élménye volt ez a verseny, fő­leg az, hogy ilyen mezőnyben sikerült szakaszt nyernünk, s hogy dobogóra állhattunk.- Nehezebb vagy könnyebb az Európa-bajnokság, mint amire számított?- Pont olyan, mint gondol­tam, sem nem nehezebb, sem nem könnyebb. Az már most tisztán látszik - és ez lendü­letet ad -, hogy azokkal a ki­lométerekkel vagyunk lema­radva a többiektől, amiket ők megtettek idegen pályákon, mi viszont nem. Ha legköze­lebb megyünk az Azori-szige­­tekre vagy az Akropoliszra, már nekünk is lesz itinerünk és rutinunk, ami itt aranyat ér­het. Tóth Anita/Nemzeti Sport JEGYZET A lefújásig tart Ökrös Csaba jegyzet@mediaworks.hu A következő néhány nap ele­gendő időt ad a focirajongók­nak arra, hogy lélekben fel­készülhessenek a futball-vi­­lágbajnokságra. A nemze­ti bajnokságok lezárultával tétmeccset aligha láthat a néző. A felkészülési mérkő­zések garmadája pont arra jó, hogy kellőképpen felszít­sa az előzetes vitákat a maj­dani vb-győztesről, szellemi és retorikai erőfeszítésekre késztetve emberek milliárd­­jait, azon belül is a magyar népesség jelentős részét. Akit egy kicsit is lázba hoz a labdarúgás, a nyitómecs­­csig hátralévő bő egy hétben igyekszik számot adni szak­értői képességeiről. A tíz­millió szövetségi kapitány országáról nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy egyben a tízmillió szakkommentátor és ugyanennyi jós hazája is egyben. Humánpolitikai nézőpontból szemlélve ez olyan álláshalmozásnak tű­nik, ami a főállásunk ro­vására mehet. Azonban az egyetlen helyes szemszög­ből, a futball felől tekintve a valóságot be kell látnunk, hogy egy ideig a focival kap­csolatos tevékenység hatá­rozza meg majd minden­napjainkat. Középkezdéssel kelünk és hármas sípszóval fekszünk. Nekünk, magyaroknak bizonyos szempontból egy­szerű a helyzetünk, hiszen honfitársainkért nem kell szorítanunk, még játékve­zetőkért sem. így a világ­­bajnokság előtti lelki fel­készülés során nem terhel­nek bennünket komoly tes­ti tünetek. Nincs miért he­vesebben vernie a magyar szívnek. Mint egy higgadt tőzsdei alkusz, hideg fejjel figyelhetjük a nemzetközi eseményeket: az átigazolási híreket és felkészülési mécs­eseken történteket. A követ­kező néhány napban marad­hat energiánk arra is, hogy felvértezzük magunkat a klisék özöne ellen, ami a meccsek kapcsán áraszt el bennünket. Az elhivatott szurkolók számára komoly tehertétel, amikor szakértő kollégái a televízióban előbb fel-, majd levezetik az eseményeket. A megszerezhető tudás igen sokrétű, nagyon nagy meny­­nyiségű és teljesen használ­hatatlan. Bizonyára a vb so­rán is számos alkalommal ér­tesülhetünk majd arról, hogy a meccs a lefújásig tart. A ki­hagyott helyzetek Oroszor­szágban is megbosszulhatják magukat, és egy-egy talált gól akár el is döntheti a találko­zók sorsát. Van egy olyan érzésem, hogy a németeket soha nem lehet leírni, vesztes helyzet­ből is fel tudnak állni, és kü­lönben már Lineker is meg­mondta, hogy hányán játsz­­szák a focit, és ki nyeri a meccset. Nagy kérdés, hogy a legnagyobb sztárok ki tud­ták-e pihenni az elmúlt sze­zont, és félő, hogy a brazilok elvesznek a szépségben. Ne feledjük azt sem, hogy a tize­negyespárbaj mindig lutri. Ja, és a labda gömbölyű. Bravúros második hely az Akropolisz ralin a Herczig, Ferencz kettőstől Leszegett fejjel kell továbbmenni Megnyerték a verseny második leghosszabb szakaszát Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom