Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-01 / 125. szám

2018. JÚNIUS 1., PÉNTEK GAZDASÁG 7 Gyanús bébiételt hívott vissza az Univer FŰSZERKÖMÉNY Az Univer Pro­duct Zrt. visszahívja az általa gyártott és forgalmazott „Brok­kolifőzelék csirkehússal 8 hó­napos kortól” bébiételt, mert egy összetevőjével kapcsolat­ban élelmiszer-biztonsági koc­kázat vetődött fel - jelentette be a társaság. A Nemzeti Élel­miszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett fel­hívás szerint az Univer felelős élelmiszergyártóként a Nébih országos felhívására vizsgála­tot kezdeményezett a termék­ben használt fűszerkömény al­kaloidatartalmára. A vizsgálat a köményben az elfogadható szintet meghaladó mértékben idegen növényből származó at­ropint mutatott ki. Amíg e vizs­gálat nem igazolja, hogy a ter­mék biztonsággal fogyasztha­tó, az Univer azonnali hatállyal visszahívja a honlapon közzé­tett adatokból beazonosítható, 163 grammos kiszerelésű ter­mékeket. Az Univer kéri a vá­sárlókat, ne fogyasszák el a már megvásárolt terméket. Hozzáteszik, a termék egy­szeri vagy rövid ideig tartó fo­gyasztása nem ártalmas az egészségre. A tropán alkaloidok egyes növények toxikus hatású anya­gai. Közismert képviselőjük az atropin; gyógyászati célra is használják. Élelmiszerbe, ta­karmányba gyomnövényekből eredő szennyeződéssel juthat­nak be. A tropán alkaloidok na­gyobb mennyiségben befolyá­solják az idegrendszer műkö­dését, szájszárazságot, pupilla­tágulást is okozhatnak. A Nébih az elmúlt hónapok­ban többször is szennyezett fű­szerköményt vont ki a forga­lomból. Azt javasolják, hogy a vizsgálatok befejezéséig a fő­zéshez az őrölt kömény helyett mindenki szemes kömény­magot használjon. MW Jó bizonyítványt kapott a magyar gazdaság az OECD-től is Optimistább előrejezések Emelte a magyar gazdasági növekedési kilátásokat az OECD. A fejlett ipari államo­kat tömörítő, párizsi székhe­lyű szervezet előrejezése ki­csit optimistább még a kor­mány várakozásainál is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NÖVEKEDÉS A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése is megerősíti, hogy a magyar gazdaság növekedése előrete­kintve is stabil és az ágaza­tok széles körére kiterjedő - mondta Varga Mihály a szer­vezet legfrissebb prognózisát értékelve. Az OECD legfris­sebb, szerdán megjelent kiad­ványában a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a novemberi 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte. A kormány az április végén publikált konvergencia­programjában 4,3 százalékos idei és 4,1 százalékos jövő évi növekedéssel számolt. A tárcavezető szerint a mi­nimálbérek jelentős emelke­dése, a foglalkoztatás gyors bővülése az erős lakossági bi­zalommal párosulva megala­pozza a fogyasztás folytatódó növekedését. A bérek emelke­dése idén is két számjegyű le­het, az EU-n belül a legalacso­nyabbak közé tartozó munka­­nélküliség pedig tovább mér­séklődhet. Varga Mihály megjegyezte, a szervezet a visegrádi országok számára is dinamikus, az euró­­zóna átlagát jelentősen megha­ladó növekedést jelez előre. Mi a helyzet az európai uniós forrásokkal? Az Európai Uniónak nem a növekedést produkáló, a forrá­sokat megfelelően felhasználó Robotok dolgoznak az ember helyett a Suzuki esztergomi gyárában. A növekedés stabil és az ágazatokra széles körben kiterjedő Fotó: MTI tagországokat kellene büntet­nie az új, hétéves büdzsé ter­vével - értékelte Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az Ml-en azokat a híreket, melyek szerint Ma­gyarország negyedével keve­sebb (17,9 milliárd euró, azaz 5,7 ezer milliárd forint) uniós GDP-növekedés / IWa^iroFsza g"TszifiTS^y”'' 5 4 3 2 1 0 •becslés MW-grafika, forrás: OECD forrást kaphat a következő uniós költségvetési ciklusban. Banai Péter Benő szerint a vég­ső szám, ami a Magyarország­nak járó uniós forrásokat illeti, nem mutat majd ilyen jelentős változást. „Tudni kell, a költ­ségvetésről az állam- és kor­mányfőknek egyhangú dön­tést kell hozniuk, így tehát Ma­gyarországnak vétójoga van” - mondta. Az államtitkár úgy véli, nem azokat az országokat kéne büntetni, amelyek a gaz­dasági növekedés terén, így a beruházások növekedésével hasznosan használták fel az EU-s forrásokat, és a fejlesz­téspolitikába nem olyan ele­meket kellene behozni, mint a migráció kérdésének kezelése. (Brüsszel a felszabaduló pén­zekkel a migrációval terhelt olaszokat, görögöket és spa­nyolokat támogatná.) A KSH szerint az idei első negyedévben 17,3 százalék­kal nőtt a magyar beruházá­sok volumene a tavalyi azo­nos időszakhoz mérten. A leg­nagyobb mértékű növekedést az építőipar produkálta. Ez a bővülés azért is értékes adat, mert a beruházások túlnyomó része nem az első* negyedév­ben valósul meg. „Nevetséges, amit Soros György mond” Az Európai Unió egziszten­ciális válságban van és pénz­ügyi krízis felé sodródik a megszorítások és a populista pártok előretörése miatt, nyi­latkozta kedden Soros György, aki szerint ebből globális krí­zis is lehet. A világ egyik leg­befolyásosabb befektetési bankja, a Morgan Stanley ve­zére, James Gorman viszont azt mondta erre a Bloomberg­­nek: „Őszintén szólva azt gon­dolom, ez nevetséges, az EU nem néz szembe egziszten­ciális fenyegetéssel” - idézte szavait a 444.hu portál. Való­ban vannak most piaci turbu­lenciák az olasz válság miatt, de Gorman szerint a befekte­tők nem értékelhetik a 24 órás hírciklusok alapján a helyze­tet. Az olasz krízist egy széle­sebb politikai mintázat részé­nek tartja, amit világszerte lá­tunk. Szerinte nincs veszély­ben az eurózóna, viszont a glo­bális gazdasági növekedés és a politikai felfordulások egy­szerre jelentkeznek. Platinaérmet kapott négy magyar pincészet Eremeső a boroknak SIKER Négy magyar pincészet - a Figula, a Kreinbacher, a Saus­­ka Tokaj és a Szent Tamás - bora is platinaérmet nyert a londoni Decanter World Wine Awards (DWWA) idei versenyén, ahon­nan négy aranyérmet is elhoz­tak a magyar termelők - szá­molt be az eseményről az MTI. A balatonfüredi Figula Pincé­szet 2016-os Köves házasítása (szürkebarát, olaszrizling), a somlói Kreinbacher Birtok fur­mintból és chardonnay-ből ké­szített Prestige Brut pezsgője, a Sauska Tokaji Aszú 6 puttonyos 2013-as évjárata, valamint a to­­kaj-hegyaljai Szent Tamás Pin­cészet 2016-os Mád Késői szü­ret bora egyaránt 97 pontot ka­pott a lehetséges százból. Négy tokaji bort aranyéremmel értékelt a zsűri Aranyéremmel négy tokaji bort jutalmazott a nemzetkö­zi zsűri: a Gróf Degenfeld Sző­lőbirtok 2013-as 6 puttonyos aszúját, ä Holdvölgy Borászat A minőség érezhető Fotó: MW 2016-os Vision elnevezésű szá­raz cuvée-jét (furmint, hárs­levelű, kabar), Orosz Gábor 2015-ös Kései Sárgamuskotá­lyát, valamint a Zombory Pin­ce 2014-es 6 puttonyos aszúját- közölte a Kreinbacher Birtok és a Holdvölgy Borászat. A magyar termelők borai to­vábbi 22 ezüst- és 24 bronzér­met kaptak. A Decanter World Wine Awards az egyik legnagyobb és legrangosabb nemzetközi megméretés, idén 61 ország­ból összesen 16 903 bort és pezsgőt zsűriztek; Magyar­­országot 70 bor képviselte. A 275 szakértő - köztük 59 Master of Wine és 25 Master Sommelier - május elején ér­tékelték a mezőnyt, az ered­ményeket kedden tették közzé a Decanter oldalán. A DWWA versenyén a tétele­ket először országonként, ezen belül borvidékenként, szín és szőlőfajták szerint, vakon pon­tozzák. A zsűritagok közösen döntenek az érmekről, arany­érmet a 95 pont feletti borok­nak ítélhetnek oda. A második körben az arany­érmeseket kóstolják újra, a zsűripanel ekkor választja ki a kategória legjobbjait, a pla­tinaérmes borokat és pezsgő­ket. MW A fogyasztás tovább bővült az idén Drágulhat az ásványvíz ÁRNYOMÁS Mintegy öt szá­zalékkal több ásványvíz fo­gyott Magyarországon 2018 első négy hónapjában, a gyár­tók több mint 20 milliárd fo­rinttal nagyobb értékben ad­tak el ásványvizet az előző év azonos időszakához képest. Mindeközben a folyamatosan emelkedő kőolajár és az euró erősödése jelentősen drágít­hatja az ásványvizeket - szá­molt be több hírportál. , Ma már tisztán látszik, hogy tartósnak tűnik az olaj­árak emelkedése, amely je­lentősen növeli a csomagoló­anyagok, azaz a PET-palackok árát. A kedvezőtlenül ható vi­lágpiaci, trendnek az ásvány­víz ágazat sem tud ellenállni - írta közleményében a lajos­­mizsei Magyarvíz Kft. Hozzá­tették: eddig egy átlagos pa­lackhoz szükséges alapanyag 1000 euró volt tonnánként, jelenleg azonban 1360 eu­­rót kell fizetni érte, ez pedig azért különösen fontos ténye­ző, mert az ásványvizek árát leginkább a csomagolóanyag befolyásolja. Ásványvízfogyasztás / (égy főre jutó fogyasztás, litér/fő) MW-grafika, forrás: Ma^ar Ásványvíz Gyümölcslé és Üdítőipari Szövetség A másik drágulási ok az eu­ró erősödése a forinttal szem­ben, illetve a magyar fizető­­eszköz gyengülése (egy euró 219-220 forint körül mozog a bankközi devizapiacon), amely szintén emeli a kül­földről származó alapanya­gok árát. E tényezők a közle­mény szerint drasztikus ön­költség-emelkedést hozhat­nak, amelyre az ágazatnak előbb-utóbb reagálnia kell. A helyzetet emellett az is bonyolítja, hogy a boltok, illetve a vásárlók ásványvíz­igénye jelenleg magasabb, mint a hazai gyártók kapaci­tása. MW Több mint 330 millió litert ittunk meg Az idén április végéig a hazai piacon összesen 332 millió li­ter ásványvizet értékesítettek, ez 222 millió palackot jelen- . tett. A növekedés literben ki­fejezve ötszázalékos, darab­számban 6,6 százalékos volt. A Nieisen piackutató vállalat felmérése szerint a hazai pia­con április végéig 208,5 mil­liárd forint értékben adtak el a gyártók ásványvizet, míg ta­valy az első négy hónapban ez csak 187,7 milliárd forin­tot tett ki. Az értékbeli növe­kedés nagyobb volt, mint a li­terben vagy darabban számí­tott változás. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom