Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-28 / 148. szám

4 ALMANACH 2018 - SIÓAGÁRD 2018. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK Az összeállítás megjelenését támogatta f Sióagárd Község Önkormányzata. A cikkeket Szeri Árpád újságíró írta, a fotókat Makovics Kornél és Mártonfai Dénes készítette. Az egyesület tudatosan épít az ifjú korosztályra SIÓAGÁRDON egy energikus hölgy vezeti a helyi horgász­egyesületet. Pesti Gyuláné, akit helyben mindenki Icának szólít, közel huszonkét éves horgászmúlt birtokában vál­lalta el az elnöki tisztet. Pon­tosan emlékszik az általa ki­­■fogott, legnagyobb hal súlyá­ra. Ponty és nyolc kilogramm hatvankét dekagramm. De Pesti Gyuláné nem el­sősorban erre az egyébként szép fogásra büszke. Sokkal inkább arra, hogy szervezésé­nek köszönhetően az egyesü­let jóval több, mint egy hagyo­mányos halkifogó-társaság. Annak idején százegy taggal - kilencven felnőtt, tizenegy gyermek - vette át a vezetést. Tavaly a létszám százötven­hétre kúszott fel, ezen belül a gyermekek száma harminc­hétre emelkedett. Idén már százhetvenketten erősítik az egyesületet, a gyermekek szá­ma negyvenegy. Köztük tizen­egy az óvodás, akik az időseb­bektől tanulhatják meg nem­csak a horgászás fogásait, de azt is, hogy óvni kell a termé­szetet.- Minden életkor egyaránt fontos számunkra - hangsú­lyozta az elnök. - A felnőttek­nek kirándulásokat, versenye­ket szervezünk, akárcsak a gyermekeknek. Nekik idén öt ilyen rendezvényük van. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy az egye­sület kiveszi részét a falu kö­zösségi életéből is, legyen az disznótoros rendezvény, avagy halfőző verseny. Pesti Gyuláné a Sió és a Sárvíz összefolyásánál A leányvári bográcsokban ízletes, Jóféle halászlé főtt Az immár XXIV. Sió-Men­ti Országos Halfőzőverseny is rengeteg érdeklődőt von­zott. A június 23-án tartott fesztivál a Sióagárdhoz tar­tozó leányvári pincesoron fo­gadta a közönséget. A helyi önkormányzat rendezvényén harmincnyolcán bizonyítot­ták szakácstudásukat. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Jöttek nemcsak helyből, a kör­nyékből, a közeli Szekszárdról, hanem Bajáról, Budapestről, Ráckevéról vagy éppen Szeged­ről. Az érdeklődők nemcsak a jobbnál jobb halászlevekbe, a kirakodóvásár finomságaiba, de a tartalmas kulturális kíná­latba is belekóstolhattak. Ge­ro Attila, Sióagárd polgármes­tere kiváltképp örvendetes je­lenségként könyvelte el, hogy sok fiatallal lehetett találkozni. A település vezetője örült vol­na egy helybeli főzőmester el­ső helyezésének a halászlé ka­tegóriában is, de erre már csak jövőre lesz esély. Hiába, a me­zőny most is nagyon erős volt. íme, az eredmények: Ha­lászlé kategória, első: Laták Vince, második: Pereznyák Tibor, harmadik: Sümegi Imre. Vegyes hal­ételek kategória, első: Hámori Sza­bolcs, második: Bosnyák-Szabados Team, harmadik:­­Tillmann-Nagy Anett. Legjobb sióagárdi ha­lászléfőző: Vörös János. Vala­mennyi induló főzőmester leg­jobbja: Hámori Szabolcs. Sióagárd egyébként előnyé­re átalakuló arculattal fogad-Bográcsokban fő a halleves, de akadtak, akik roston, illetve parázson készítették el az uszonyost lakossága az elmúlt két évben folya­matosan nőtt ta - illetve fogadja a jövőben is - a leányvári rendezvény­re, avagy a településre érke­ző vendégeket. Az év eleje óta felújított híd ível át a Sión, ha­marosan elkészül a rendbe hozott bekötőút, a nyári tennivalók között ott találha­tó a bölcsődeépí­tés, illetve az óvo­dafelújítás. A má­sutt általános fo­lyamattal szem­ben Sióagárd la­kossága az elmúlt két évben folyamatosan növe­kedett. A település népszerű a rendezettséget, teljes infra­struktúrát, nyugalmat és ter­­mészetközeliséget kereső sze­mélyek számára. - Fel kell készülnünk a fiatalok továb­bi érkezésére, ezért van szük­ség a még idén ősszel átadan­dó bölcsődére - mutatott rá a polgármester. Az általános iskolában is számos innováció zajlott. A fejlesztés az első osztályo­sok tantermének csinosításá­val kezdődött. Az önkormány­zat segítsége révén évkezdés­kor simára glettelt, tisztára festett falak, januárban vado­natúj bútorok várták a kicsi­ket. Ősszel a tisztára festett környezetű iskola udvarán az önkormányzat pályázatának köszönhetően új Energia-park létesült. Karácsonyra pedig befejeződött a hetven négy­zetméteres művészeti tante­rem teljes felújítása. Polgármesteri jövőkép Gerő Attila rendszerbe helyez­ve képzeli el Leányvár jövő­jét. A márkanévvé váló, borász egyéniségeket kinevelő borvi­dék a közelben haladó, majda­ni siófoki kerékpárút révén le­het a vendéglátás kitüntetett helyszíne. A kerékpáros turiz­mus ugyanakkor itt, a Sió és a Sárvíz ölelésében összekap­csolható a vízi turizmussal, a horgászással, a természe­ti szépségek, valamint a külön­leges népművészeti örökség felfedezésével. A polgármes­ter úgy látja, ebben az egész tervezetben katalizátor lehet Paks II, az orosz érdeklődés a térség iránt. Gerő Attila polgármester Már gyémánt is van a Fecskék fészkében Egerben ért be a darab A főként mesedarabokat ját­szó, helyi kisdiákokból álló Fecske Bábcsoport 1965-ben alakult meg és számos sikert tudhat magáénak. Pekari Ber­nadett drámapedagógus, is­kolaigazgató hat éve vette át a csapatot, mely azóta tovább öregbítette jó hírét. Legutóbb Egerben, a Gyermekbábosok Országos Fesztiválján.- Idén Tündérszép és Árgyé­­lus történetét dolgoztuk fel és állítottuk színpadra - mond­ta Pekari Bernadett. - Mivel bábkészletünk az új darab­hoz még nem volt, szokásunk­hoz híven „színjátszósan” gya­koroltunk. így is mutattuk be a darabot május 19-én a Mo­hácsi Regionális Gyermek­­színjátszó Találkozón. A ren­dezvényről aranyéremmel és különdíjakkal tértünk haza. Ezt követően Horváth Ancl^ea megkereste azokat a darab­hoz illő népdalokat, amiket azután a citerásoknak is meg­tanított. Csaláné Bóhli Cecí­lia pedig szenzációs karakte­rű bábokat készített. Minden­nek köszönhetően már mehet­tünk is a Kaposvári Cucorka Bábfesztiválra, az első bábos bemutatkozásra. Az összeszo­kott csoport a színpadon egy testként lélegzett, bábosok és zenészek egymás minden ap­ró rezdülését feszülten figyel­ték, így tehát ismét megcso­dálhattam alakításukat. A kaposvári zsűri több segí­tő véleményét, ötletét megfo­gadva vágtunk neki Eger felé. A fellépés után a bírálóbizott­ság kiemelte az élő zene vará­zsát, a remek színészi alakí­tást, a térszervező ötleteket, a kiváló koreográfiát, a valósá­gos szakrális örömünnepet je­lentő finálét. Hosszú perceken keresztül hallgattuk büszke­ségtől ■ eltelve az értékelést. A zsűri tizennégy csoport kö­zül ötnek az aranyminősíté­sen túl gyémántfokozatot is megajánlott. Mi, sióagárdiak, köztük voltunk! Ibolyával egykor a TOLNAIKUMMA nemesült a sió­agárdi népviselet, hímzés és Hímzésmúzeum. Országos márkanév volt eddig is mind­egyik, a Tolna Megyei Értéktár Bizottság döntése mondhatni törvényesítette ezt az állapotot. A Magyar Néprajzi Lexikon kü­lön szócikkben foglalkozik a si­óagárdi hímzéssel, melynek lé­nyegéről az érdeklődők szeren­csére nemcsak a könyvek lapja­in szerezhetnek tudomást. Tárt kapukkal várja a közön­séget a sióagárdi Hímzésmúze­um. A helyi népviselet szentélye Vargáné Kovács Veronika fá­radhatatlan munkálkodásának köszönhetően jött létre tizenhá­rom éve. A gazdag magángyűj­teménye az 1840-es évektől napjainkig mutatja be a falu dí­szítőművészetét, a helyi népvi­selet legváltozatosabb darabja­it- A sióagárdi hímzés jellegze­tességét először is az úgyneve­zett lyukhímzés adja - mondta a gyűjtemény vezetője. - Ez ké­zi varrás. Az ing alján és ujján egyaránt két sor lyukban vég­ződő hegyes csipke van. A szín­világ letisztult, a kék-lila árnya­varrtak hölgyek Vargáné Kovács Veronika ibolyás ümöggel lat a meghatározó Sióagárdon. Ezeket a színeket leglátványo­sabban az ibolyás ümög mutat­ja. így mondták egykoron az it­teni parasztasszonyok is, hogy ibolyával varrnak. Nem vélet­len, hogy éppen ez az ibolyás ümög került az épület homlok­zatára és a népművészetet be­mutató könyvem borítójára. Pekari Bernadett és két tanítványa, bábokkal a kézben

Next

/
Oldalképek
Tartalom