Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-04 / 127. szám

2018. JÚNIUS 4., HÉTFŐ GAZDASÁG Y A végletek között szóródhatnak a búzahozamok az aratáskor Felfelé araszoló árak munkák 95 százalékát már elvégezték a földeken A sertés- és a baromfihús a tartós kedvencünk KSH Havonta fejenként 22 500 forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra ta­valy a magyar háztartások a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése sze­rint. A pékárukra, feldolgozott hústermékekre és a tejtermé­kekre mérték a legnagyobb ke­resletet. Főként pékárura, felvágottra és tejter­mékre költöttünk Zöldségekre és gyümölcsre az összeg 18 százalékát fordí­tottuk, havonta egy személy át­lagban összesen 4056 forintot. A termékcsoporton belül a zöld­ségfélék ára 0,5, a gyümölcsöké 4,3 százalékkal nőtt, a háztartá­sok 10,9, illetve 6,6 százalékkal növelték ilyen kiadásukat. Tej­re, tejtermékekre, sajtra, tojásra 3503 forintot, kenyérre, egyéb gabonafélékre pedig 3304 fo­rintot költöttünk átlagban, ez 5,2, illetve 5,9 százalékkal több, mint 2017-ben volt. Ugyancsak az élelmiszer és alkoholmentes italok kategóriájában tavaly ét­kezési olajokra és zsiradékok­ra 918 forintot fordítottak ha­vonta fejenként a háztartások, a kiadás nagysága 3,9 százalé­kos áremelkedés mellett reálér­téken 5,2 százalékkal nőtt. A KSH szerint a húsok közül sertéshúsra költöttünk a legtöb­bet, egy hónap alatt fejenként 1640 forintot. Baromfihúsra 1423 forint jutott, és csupán 260 forintot költöttünk halra, ami messze elmarad az EU-átlagtól (a januári áfacsökkentés meg­növelheti majd a fogyasztást). A gabonafélék után a legtöb­bet egyéb húsokra, és feldol­gozott hústermékekre (példá­ul szalámira, párizsira) szán­tunk havonta, átlagosan 3153 forintot. MW A tavaszi Az aranyat érő eső ellené­re csak közepes termésre számítanak a búzatermesz­tők, mégpedig nagy szélső­ségek mellett: lesznek egé­szen kiváló és nagyon gyen­ge hozamok. A világpiaci árak mindenesetreaz elmúlt hetekben elindultak felfelé, ami hat a magyar piacra is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu GABONAPIAC A jó áttelelés után a kora tavaszi aszály megvisel­te a búzavetéseket, a májusi csa­padék rendkívül jól jött - mond­ta a Világgazdaságnak Vancsu­­ra József, a Gabonatermesz­tők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. Ez­zel együtt a búza összképe ve­gyes, az elnök szerint ilyen szél­sőséges várható termésmennyi­ség régen volt tapasztalható. Bár idén lehetséges, hogy nagyon korán indul az aratás, még ad­dig is sok idő van, és a termés­­mennyiség nagyban függ a ta­lajtól és a technológiától is - tet­te hozzá. A táblák mostani álla­potából az látszik, hogy a gyen­gébb, homokos területeken rit­ka alacsony termésátlagok vár­hatók, míg a jobb, magas arany­korona-értékű földeken kivá­ló hozamokkal számolhatnak a gazdák. Vancsura 4,5 millió ton­nára számít, az 5 millió tonnát nem tartja valószínűnek. Eh-A gabonatermelők számára az lenne a megnyugtató, ha a búza ára elérné a tonnánkénti 50 ezer forintos telephelyi árat - mondta Vancsura József. Ez már fedezi az átlagos önkölt­séget, és fedezetet nyújt a job­ban fizető kukorica, repce és napraforgó termeléséhez. Az hez az is kellene, hogy a terme­lők megadják azt a tápanyagot a növénynek, amelyre szüksége van - tette hozzá a tiszteletbeli GOSZ-elnök. A szélsőségessé váló időjárás megnehezíti a növényvédelmet is. A gabonát károsító rovarok zöme áttelelt és a nagy meleg­ben erős rajzásnak indult, így szinte éjjel-nappal dolgozniuk kellett a növényvédőknek - mondta Vancsura József. Az eső meghozta a gombabetegségeket Agrárgazdasági Kutató Intézet arról számolt be, hogy Magyar­­országon a fizikai piacon az ét­kezési búza átlagosan tonnán­ként 51 ezer, a takarmánybú­za pedig 50 ezer forint áfa és szállítási költség nélküli terme­lői áron forgott május első he­tében. Fotó: Löffler Péter is, jelen van a lisztharmat és a különféle rozsdabetegségek is. „Aki csak az autóból figyelte a búzatáblát, azt nagy meglepeté­sek érhetik” - utalt arra, hogy a korábbi rutinok ma már nem működnek a gabonatermesztés­ben. Egyre nehezebb a növény­­védelem, folyamatosan „bent kell lenni” a táblában és azon­nal reagálni kell a növényvédel­mi problémákra - mondta. Miután májusban az Egye­sült Államok mezőgazdasági Jól állnak a tavaszi munkák A megyék többségében a ta­vaszi munkáknak a vége felé jártak május közepére, csu­pán Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében nem érte el a 90 százalékot a teljesítés. Országosan a gazdák a ta­vaszra tervezett vetési mun­kák 95 százalékát elvégez­ték, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel - ol­vasható az Agrárgazdasá­gi Kutató Intézet jelentésé­ben, amelyet a falugazdászok adataira alapoztak. Csök­kent a belvízzel borított terü­letek nagysága, viszont a ta­lajra juttatott növényvédő sze­rek a csapadékhiány követ­keztében nem mosódnak be a talajba, ami ronthat a haté­konyságon. minisztériuma csökkenő búza-, kukorica- és szójatermést be­csült, valamint az orosz termés­­kilátások is jóval alacsonyabbak a tavaly betakarított mennyiség­nél, az elmúlt napokban tovább emelkedtek a világpiaci árak. A párizsi gabonatőzsdén például a búza szeptemberi határidős jegyzése a múlt hét végére ton­nánként 182,5 euróra szökött fel, miközben két hete 171,75, egy hónappal ezelőtt pedig még csak 162,25 euró volt. A világ búzamérlege (millió tonna) ‘előzetes adat *'előrejelzés MW-grafika, forrás: USDA Ennyiért érné meg értékesíteni Önvezető és megosztott autók váltják fel a mostaniakat Lendületben a régiós gyártás Brutálisan nő a panellakások ára JÁRMŰ Felpöröghet az alterna­tív hajtású - elektromos és hib­rid - autók gyártása a térség­ben 2020-2021-ben, ezek a mo­dellek már meg is jelennek az autógyártók előzetes terveiben. A régió öt országában - Cseh­országban, Szlovákiában, Len­gyelországban, Romániában és Magyarországon - összesen 3,8 millió autót gyártottak tavaly. A PricewaterhouseCoopers (PwC) elemzőcég várakozásai szerint 2021-re ez a szám 4,6 millióra növekedhet - derült ki a Peugeot-Citroén nagyszom­bati üzemében tartott konfe­rencián. Christoph Stürmer, a PwC vezető elemzője elmond­ta: a jövőben érkező alternatív hajtásláncok összetettebb gyá­rakat igényelnek majd, és há­rom év múlva már 42 ezer hib­rid, 100 ezer hálózatról is tölt­hető, úgynevezett plug-in hib­rid és 79 ezer elektromos haj­tású autó készülhet. Szerinte a jövőben nagy hangsúlyt kap majd az autómegosztás, az al­ternatív hajtás és az önvezetés. Ezekre a klímaváltozás és a vá­rosi lakosság arányának növe­kedése lehet nagy hatással - ír­ta a Világgazdaság. Stürmer úgy vélte, hogy a kö­vetkező évtizedek autóhaszná­lói négy csoportra oszthatók. Az első csoportba azok tartoz­nak majd, akik maguk veze­tik a saját autójukat. Lesznek, akik közösségi autót vezetnek, akik saját önvezető autót hasz­nálnak és akik önvezető közös­ségi kocsikkal közlekednek. A PwC számításai szerint egy saját tulajdonú autó költsége kategóriától függően kilomé­terenként 1-1,4 euró lesz, míg egy megosztotté mindössze 20 eurócent. Az igen kedvező fo­gyasztás nagy hatással lehet az autóhasználói szokásokra. A saját tulajdonú, ember által vezetett autók aránya 2030-ra a felére csökkenhet, az önveze­tő és megosztott autók megjele­nését a 2020-as évek közepére teszik, és tíz év alatt elérhetik a 30 százalékos részarányt. MW INGATLAN A 2013-as mélypont óta a fővárosban több mint a duplájára emelkedett a panel­lakások ára, de vidéken is át­lagosan 50-70 százalékos volt a drágulás - mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az Inforádió­­nak. Az elmúlt években a pa­­nelekárak éves szinten rend­re magasabb ütemben emel­kedtek a téglalakások árainál, nem beszélve az önálló házak­ról. Ez azt jelenti, hogy évente 15-17 százalékkal nőtt a pa­nellakások ára. A válságból való kilábalás elején - 2013- 2014-től - megfigyelhető volt, hogy nagyon jó befektetésnek számít a panellakás, hiszen az elmúlt években rendre meg­újultak, szigetelést, önálló távhőmérést kaptak. így tehát műszaki kérdésekben, kom­fortban nem nagyon marad­nak le a téglalakásoktól, vi­szont jóval olcsóbbak, miköz­ben közel ugyanannyi bérleti díjért lehet kiadni őket, mint a téglalakásokat - mondta az elemző. A vidéki városokban 80 szá­zalékos a növekedés, és csak néhány nagyvárosban - Bé­késcsaba, Kaposvár, Miskolc - maradt 50 százalék alatt a drágulás, de itt is 30 százalék feletti volt négy év alatt az ár­növekedés üteme. Az elmúlt egy évben több­ször felvetődött, a sajtóban többször híre kelt, hogy Ma­gyarországon is valamiféle mintaprogramba kezdenének, és a felső szintjét lebontanák például egy tízemeletes panel­háznak - mondta Valkó Dávid. „Vannak erre nemzetközi példák. A volt NDK területén például szinte kiüresedtek a lakótelepek, nagyon kedve­ző hitelkonstrukcióval csábí­tották el a lakókat sorházi és egyéb ingatlanokba, illetve az önkormányzati tulajdon rész­aránya jóval jelentősebb volt, mint nálunk” - vázolta. Nálunk azonban az elemző szerint a folyamatos árnöveke­dés és keresletélénkülés nem azt mutatja, hogy észszerű megoldás lenne visszabontani a lakótelepeket. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom