Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-25 / 145. szám

2018. JÚNIUS 25., HÉTFŐ Dr. Balázs Kovács Sándor Népi pajzánságok a Sárközből címmel tartott könyvbemutatót. Képgaléria: TE0L.hu Fotók: Makovics Kornél Álmatlan érdeklődők és látogatók a múzeumokban Mottó: a család és a kultúra, ami összeköt A Tücsök Zenés Színpad is közreműködött a kiállítás megnyitóján Az ország legnagyobb kultu­rális fesztiválja a 16. alka­lommal megrendezett Mú­zeumok Éjszakája. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A június 23-áról 24-ére virradó éjszaka egy szűk nemzedék óta már nem csak a nyári napforduló ün­nepe. Idén 16. alkalommal is­mét megnyíltak a múzeumok kapui. Országszerte mintegy négyszáz intézmény csak­nem kétezer programmal vár­ta a közönséget. Az orszá­gos nagyrendezvény idei ki­emelt témája a családok évé­hez kapcsolódva az Ami ösz­­szeköt: család és kultúra mot­tót viselte. A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum is sokszínű programokat kínált a látoga­tóknak. Épületséta, zseblám­pás kalandtúra a padlástól a restaurálóműhelyig, történeti fejtörő, filmvetítés és könyv­­bemutató várta a vállalko­zó kedvű családokat. Az idei Múzéj kiváló alkalom volt ar­ra, hogy a családok, kicsik és nagyok együtt fedezzék fel a látnivalókat. Négy helyszín, a múzeum, a vármegyeháza, a Babits-emlékház és az Iroda­lom Háza tárta ki kapuit.- Vannak bevett program­elemeink, amelyeket minden évben megrendezünk. Ezek nagyon népszerűek, mert olyan helyekre is be tudnak menni a látogatók, melyek egyébként elzártak - mondta Odor János, a múzeum igazga­tója.- Minden Múzeumok Éjsza­kájára igyekszünk egy helyi vonatkozású kiállításmegnyi­tóval is készülni. Ebbe a sor­ba illeszkedett Szekszárd egy történelmi időszakát bemuta­tó tárlat, a Háborútól háború­ig 1918-1945 című időszaki kiállítás. Ez is szépen hozta a látogatókat. Aktualitása van, hogy a Ba­ka-emlékév keretében a szek­szárdi barátok beszélgetés­sel emlékeztek a költő szü­letésének 70. évfordulójára. Nagy érdeklődés övezte a me­dinai Dukátok Szerb Tánccso­port közreműködésével tar­tott táncházat. Összességében az átlagosnál erősebb látoga­tószámot rögzítettünk, mint­egy kétezer ember kereste fel a helyszíneket. Múzeumunk­nak ez „a legnagyobb” ren­dezvénye országos publicitás­sal, ilyenkor mindig érdemes valami újdonságot elővenni a kalapból.- Hozzánk inkább azok jöt­tek, akik a levéltárat már isme­rik valamilyen szempontból - ismertette dr. Várady Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár Tol­na Megyei Levéltára igazgató­ja. - Nemrégiben elindult egy levéltári pedagógiai progra­munk, ennek kapcsán is kü­lönböző korosztályok jönnek a levéltárba. Olyan helyekre vezettük be a látogatókat, pél­dául a börtönrészbe, a raktá­rainkba, a könyvtárunkat mu­tattuk be, ami egyébként más­kor nem látható. Számunkra a legfontosabb, hogy a levél­tárat mint intézményt megis­mertessük a közönséggel. An­nak ellenére, hogy több nagy program is volt a belvárosban, 170 látogatónk volt, ami óri­ási eredmény. Felkínáltunk három előadást és három sé­tát. Elsősorban az előadások­nak volt vonzereje, de a sétá­kon is átlagosan 25-30 ember vett részt. A Csörge-tónál található szoborra ráfért a renoválás Az utolsó kereszt is megújult SZEKSZÁRD A megyeszékhe­lyen mozgalommá bővült a szakrális emlékek megmen­tése. Az akció elindítója a Bal­tavári házaspár volt, ők térké­pezték fel a kegyhelyeket, ke­reszteket. 2015-ben jelent meg hiánypótló Keresztek és kis­kápolnák Szekszárdon című könyvük. A közösen végzett értékmegőrző, helyreállító munkájukért 2017-ben Közjó­ért kitüntető díjat vehettek át. Az utolsó felújítandó szobor a Bogyiszlói úton, a Csörge-tó felé az utolsó épület mellett a jaj-dombi Megfeszített Krisz­tust ábrázoló szobor - mondta dr. Kis Ernő. A Jaj-domb elne-Bíró László püspök mondott avatóbeszédet Fotó: Gottvald Károly vezés a XIX. században kelet­kezett, elnevezése az egykori vesztőhelyre és siralomházra utal. A keresztet 1948-ban újí­tották fel utoljára, a szoborra igencsak ráfért az újbóli reno­válás. A kardiológus főorvos hozzátette: egy baráti kör csat­lakozott a Baltavári házaspár értékmegőrző tevékenységé­hez. A kegyhely - amely kul­túrtörténeti emlék is egyben - magánszemélyek felajánlásai­ból lett felújítva. Tegnap az ün­nepi műsor után - szavalat és tárogatómuzsika hangzott el - Bíró László püspök tartott ava­tóbeszédet, majd megáldotta a szobrot. B. L. MEGYEI KÖRKÉP O-----------------SÉtó ----- W Amit az eb nem ért Szeri Árpád arpad.szeti@mediaworks.gu Némelyik állat, ha nem is emberfeletti, de emberi képes­ségekkel rendelkezik. Ne menjünk messzire, azaz ne keressünk egzotikus lényeket. Kedvenc négylábúnk, a kutya képes leolvasni az érzelmeket az emberek arcáról - bizonyítja egy friss kutatás. Ezen a tényen, őszintén szólva, nincs is okunk meglepődni. Hiszen, gondoljunk csak bele: a derék eb már akkor megszelídített, kifinomult érzékű háziál­lattá vált, amikor gazdája még javában vademberként, dárdá­val ejtette el zsákmányát. Mármint úgy tízezer éve. Mert le­gyünk igazságosak, azóta az ember is nagyságrendeket lépett előre a fejlődés útján: ma már tízezer kilométerről is képes egy precíziós rakétával megsem­misíteni egy települést. De térjünk vissza a vizsgá­lathoz. A kutyák düh, félelem vagy öröm láttán balra, meg­lepődés nyugtázásakor pe­dig jobbra fordították fejüket. Hogy adott esetben miért ép­pen ezen irányokba, az még kérdéses, feltehetően az agyi fél­tekék is szerepet játszanak az ügyben. Egyvalami azonban teljesen bizonyos: az arcunkra kiülő, mélységes és világfáj­­damommal vegyes unalom esetén ne várjunk fejmozdítást mégoly feszülten figyelő házőrzőnktől. Mert igaz az, hogy a kutya az elmúlt néhány tízezer esztendőben rengeteget fej­lődött mellettünk és veszi majd’ minden rezdülésünket. De azért még nem emelkedett fel a lelki finomságok olyan ma­gaslatára, hogy képes legyen értelmezni az életuntságot. Ez ugyanis teljességgel ismeretlen az állatvilágban. Életuntság esetén ne várjunk a kutyától fejmozdítást Korszerű módszerek kerültek szóba TEVEL A Magyartarka Tenyész­tők Egyesülete a Teveli Mező­­gazdasági Zrt.-vel közösen tar­totta a napokban éves szak­mai napját a teveli sportpá­lyán. A rendezvényt Rácz Ká­roly, az egyesület elnöke nyi­totta meg, majd Héri Lászlóné polgármester és Guth István, a mezőgazdasági zrt. cégvezető­je köszöntötte az érdeklődőket. A folytatásban Farkas Sán­dor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, államtit­kár az állattenyésztési ágazat­ról tartott előadást, dr. Húth Balázs, a Magyartarka Te­nyésztők Egyesületének te­nyésztés- és marketingvezető­je pedig az 1930-as és az 1960- as évek tenyészeti eredménye­it hasonlította össze a mosta­niakkal. Mint mondta, a fejlő­dés eddigi lassú folyamatát a legújabb tenyésztechnológiai módszerekkel, például az emb­rióátültetéssel gyorsítani lehet. A rendezvényen több tenyé­szetet a Magyartarka Fajtáért Emlékéremmel, a tej mennyi­sége alapján kiváló élettelje­sítményt nyújtó teheneket pe­dig Elit törzskönyvvel ismer­ték el. H. E. NYARALÁSNÁL IS JÓL JÖN! NE MONDJON LE KEDVENC MEGYEI NAPILAPJÁRÓL A NYARALÁS ALATT! Kérje a lap átirányítását és mi pedig megpróbáljuk eljuttatni Önnek mindenhová*. HIRDETÉS Ha pedig külföldre vagy messzire utazik, lepje meg a lappal barátait ismerőseit! Nyaralása alatt irányítsa át hozzájuk vagy segítse lapjával egy Önhöz közeli kórházat idősek otthonát! *A pontos átirányítási területekről érdeklődjön kollégáinknál a 94-999-120-as telefonszámon. Az átirányítási igényt a kezdő időpont előtt minimum 5 munkanappal kérjük jelezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom