Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-21 / 142. szám
12. MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Helyreáll az Isten és ember, ember és ember, ember és természet kapcsolata? Évszázados viselkedésminták tűntek el a tévé megjelenésével Dr. Hetesi Zsolt szerint a magyar vidék társadalmi szerkezetét kell helyreállítani A szerző felvétele Hetvenszer több energiát fogyasztunk, mint lehetne Életvitelszerűen Döbröközön él dr. Hetesi Zsolt, de Budapesten tanít, két egyetemen, és Pécsen is végez tudományos kutatásokat. Környezetfizikus. Környezetféltő módon gondolkodik, gazdálkodik, él. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu DÖBRÖKÖZ Fizikus végzettsége mellé teológiai végzettséget is szerzett dr. Hetesi Zsolt. Ebből sejthető, hogy mi az, ami igazán érdekli. A létezés csodája, az élet teremtése, működése, megóvása. Tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Közszolgálati Egyetemen, külső szakértője a Pécsi Tudományegyetemnek, de életvitelszerűen a szülőfalujában, Döbröközön él feleségével és kisfiával. Negyvenéves. Hetente kétszer jár Pestre, órákat adni. Többek között a vidék népességmegtartó erejének növeléséért is dolgozik. Megmutatta a helyieknek, hogy ő is tud szántani, vetni, de feldolgozni és eladni is képes. Többedmagával étrehozott egy korszerű gazdaszövetkezetet, és igyekszik a környezet károsítása nélkül működtetni azt.- Lehet ennyi mindennel jól foglalkozni?- Ügyelni kell arra - mondja Hetesi Zsolt -, hogy ne sokalljon be az ember. A lehetőségek csapdájába nem szabad beleesni. Nem kell minden kapun bemenni. Fizikus vagyok, de körülbelül tíz éve elmozdultam a környezetfizika felé. Ami most leginkább érdekel: lesz-e száz év múlva ember a Földön, és ha igen, hogyan fog élni?- Hogyan?- Nehéz megjövendölni. Sok függ a nyersanyagokkal való gazdálkodásunktól és az abból következő éghajlatváltozástól. Visszafogottságra van szükség, nem versengésre. Akik állandóan előremenetelnek, nyerni, diadalmaskodni akarnak, rengeteg kárt okoznak. Haladni persze kell, ezt ki is kényszeríti az élet. Ha megnézzük a technológiai újítások történetét, azt látjuk, hogy a meglódulás mindig az azt megelőző helyben járás következménye volt. Egyfajta szűkösség •következett be, s akkor jött az előremenekülés: a földművelés, az öntözéses gazdálkodás, a gőzgép. S a fejlődésnek mindig volt árnyoldala is. Az ipari forradalommal kezdődött a nagyarányú szén-dioxid-kibocsátás. Most már érzékeljük a hatásait. Az idén mit éltünk át? A leghidegebb márciust, a legmelegebb áprilist, és az egyik legszárazabb májust.- Az amerikai elnök Donald Trump és mások véleménye szerint a környezetféltés csak egy felfújt lufi. Egy tűzhányó többet ront a levegőminőségen, mint a hétmilliárd ember együttvéve...- Meg kell nézni, hogy egy tűzhányó mennyi üvegházhatású gázt juttat a légkörbe! Az emberiség éves kibocsátása húsz-harminc tűzhányó kitörésének felel meg: harmincmilliárd tonna szén-dioxid. Az éghajlatot alapesetben egy nagyon kényes, dinamikus egyensúly jellemzi. De ha az ember belenyúl a mérleg egyik serpenyőjébe, az egyensúly felborul.- A kisember, a falusi ember nem nyúl bele?- Amíg hagyományos módon élt és gazdálkodott, addig nagyjából minden rendben volt. Változás szükséges, csak kérdés, hogy húsz-harminc év múlva lesz-e még, aki változzon. Lesz-e még ember a magyar faluban? Lassan már csak az ma-Környezetszennyezés és energiapazarlás. Ezek a modern emberi lét, hosszú távon nem tartható velejárói. Éghajlatváltozással, vízmegtartó' képességgel kapcsolatos kutatásokat, modellezéseket végez dr. Hetesi Zsolt, és foglalkozik - más kutatókkal együtt - a megújuló energiarendszerek, meglévő villamos hálózatba való beillesztésének lehetőségeivel is. Ma Magyarországon egy ember körülbelül hetvenszer több energiát használ, mint amennyit előállít. Az USA-ban kétszázszor annyit, de már Bangladesben is tizenötszörös a szorzó. Ennek a következményei beláthatatlanok. Vagy itt van például a szúnyogirtás. A kutató szerint már a szomszédos Szerbiában is hatvanszázalékos a biológiai gyérítés aránya - nem is beszélve Nyugat-Európáról - de Magyarországon még mindig a környezetkárosító kémiai módszert alkalmazzák. S nincsenek felmérve a beavatkozás következményei: az egyéb rovarokra való hatás, illetve azokra a kétéltűekre, madarakra, amelyek tápláléka (lenne) a szúnyog. rád itt, akinek nincs lehetősége elmenni. Döbröközön 1950- ben még négyezren éltek, most ezerkilencszáz lakosú a község. És amíg a magyar vidék viselkedésmintája, társadalmi szerkezete és kapcsolatrendszere nem működik megfelelően, addig csak romlik a helyzet. Vagyis: helyre kell állítani az Isten és ember, ember és ember, ember és természet kapcsolatát. Úgy, ahogy az régen, a népi kultúrában megvolt. Manapság, úgy tűnik, falun nincs szükség a kölcsönös nagylelkűség és egymásra utaltság rendszerére,, mert van helyette a pénz. És megérkeztek az új üzenetközlő eszközök is. A szociológusok szerint a tévé megjelenésével, évszázados viselkedésminták tűntek el a kistelepüléseken. Nagy, övön aluli ütés volt a téeszesítés is, melynek következtében a nagycsaládok, a családi gazdaságok semmivé lettek, s arra kényszerült a gyökerét vesztett parasztság, hogy a gyerekeit a városba küldje.- Hogy lehetne ezt megállítani?- Lezsák Sándort idézem: ha a népességmegtartó képesség és a képességmegtartó népesség égyaránt jelen van. Mi itt Döbröközön otthon vagyunk. Nem angol gyepet tartunk, hanem kaszáljuk a füvet, ha eljön az ideje. Nyolcféle énekesmadár él a kertünkben, etetem is őket. A természetes rendszereket mintázó, körforgásos, úgynevezett kék gazdaságot igyekszünk megvalósítani, amit pécsi kutatókollégámmal, Kiss Tiborral dolgoztunk ki. Táj jellegű gyümölcsöt szeretnénk hulladék nélkül feldolgozni. A cefrét kiégetjük, majd komposztáljuk, gombát termesztünk rajta, a leharcolt gombatáptalajból pedig, hamuval vegyítve, granulátum készülne, ami műtrágyaszóróval kijuttatható a földekre. Ez a rendszer helyi nyersanyaggal dolgozik, nem termel hulladékot, s ha minden jól megy, három-négy munkahelyet teremt a faluban. Kék gazdaságot igyekeznek megvalósítani, nem termelnek hulladékot Az uniós támogatás jóvoltából ősszel már egy korszerű intézmény várja a kisgyermekeket Az új tanévre teljesen megújul az izményi óvoda IZMÉNY Elköltöző fiatalok, kiüresedő falu. Társadalomkutatók úgy vélik, ha az intézményekre lakat kerül, még azok a fiatalok is el fogják hagyni a falvakat, akik korábban csak ott tudták elképzelni az életüket. Ha viszont nincs fiatal, a falvak elöregedése, végül elnéptelenedése elkerülhetetlenné válik. Ilyen és ehhez hasonló képek villannak be Kelemen Ferenc polgármesternek. Éppen ezért nem enged abból, hogy bár a folyamatosan csökkenő születésszám miatt jelentősen visszaesett az óvodáskorú gyermekek száma - volt olyan tanév, hogy harminchárom kisgyermeket köszönthettek reggelente -, komoly erőfeszítések árán próbálja megtartani a falu óvodáját. A fenntartás nem ment könynyen... Az intézmény - amely egy óvodafenntartó társulás tagja - Bonyháddal és három másik településsel (Kisdorog, Kisvejke, Váralja) pályázatot adott be a felújításra. Négy évtized alatt csak kisebb rekonstrukciót végeztek el az épületen, a balesetveszély elhárítása érdekében. Mivel a pályázati támogatásból nem futotta az óvodaépület tetőszerkezetének felújítására, az az izményiek összefoKelemen Ferenc Fotó: M. D. gásában valósult meg - mondta Kelemen Ferenc. Az ötvennégy méter hosszú épület mintegy ötszázhetven négyzetméter felületű leromlott állagú tetőszerkezetének újjávarázsolása a lakosság együttműködését dicséri. 2017-ben részben önerőből, részben felajánlásokból kicserélték a gerendákat, szarufákat, új cserép, illetve eső- és vízelvezető horganyzott ereszcsatorna került az épületre. A polgármester hozzátette: a felújítására nyert közel huszonegymillió forintos európai uniós forrásból napokon belül elkezdődnek a felújítási munkálatok, melyekkel a szeptemberi kezdésre elkészülnek. Kicserélik az ajtókat, ablakokat, akadálymentesítik az intézményt, korszerűsítik a gépészetet, illetve egy tornaszobát is kialakítanak a gyerekek számára az épületben. A kevés adóbevétellel rendelkező önkormányzatoknak kiírt belügyminisztériumi tenderen a helyhatóságok önkormányzati feladatellátást biztosító épületek felújítására, energetikai korszerűsítésre pályázhattak. Izményben az 1,2 millió forintos támogatásból az oviban lévő gázkazánt kondenzációsra cserélték.- Csak az óvónők bérére költünk, minden mást megpróbálunk falun belül megoldani - közölte Kelemen Ferenc. A több mint ötszáz fős településen jelenleg tizennyolc óvodáskorú gyermek él, többeket azonban más településekre visznek. A falu vezetője elmondta, többször összehívta a szülőket, hogy tájékoztassa őket arról, milyen helyzetbe kerülhet a falu. Nem talált megértésre. Hiába érvelt azzal, hogy a kieső fejkvóta majd más települések fejlődését segíti, néhány szülő hajthatatlan. Mindent meg fogunk tenni, hogy az óvodánk megmaradjon - tette hozzá a polgármester. B. L.
