Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-18 / 139. szám

2018. JÚNIUS 18., HÉTFŐ GAZDASÁG-BELFÖLD y Az eső és a szél segítheti a betegségek elterjedését Szinte csak az időjáráson múlik az idei hazai termés A magyar árpa és a búza termésátlaga még most is bizonytalan Fotó: MTI Az idei aratás az időjárásról szól: a késői tél és a korai nyár után most a következő két-három hét hőmérsékleti és csapadékviszonyai hatá­rozzák meg, milyen minősé­gű lesz a várhatóan csak át­lagos mennyiségű termés. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TERMÉSÁTLAG Körülbelül egy hete aratják az árpát, az eddi­gi visszajelzések 2,5-3 tonnás termésátlagról éppúgy szólnak, mint 7-7,5 tonnásról - számolt be a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) növény­­termesztésért felelős tanácsosa. A búzával is hasonló lehet a helyzet. Ennek Csősz Tibor sze­rint alapvetően időjárási okai vannak. Márciusban még ja­vában tartott a tél, utána pe­dig ahol nem belvíz volt, ott tel­jes mértékben telítődött a talaj. Emiatt sok munkával, például a magágykészítéssel, az állo­mánykezeléssel és a fejtrágyá­zással is csúsztak a gazdálko­dók, ami pedig kihatással lesz a mennyiségre és a minőségre is­­.A hideg idő végével szinte azon­nal elkezdődött a nyár. Április­tól mostanáig 20 fokos átlaghő­mérsékletet mértek, ami jócs­kán befolyásolta a növények fej­lődését. A jó idő azt hozta magá­val, hogy nagyon erőteljes növe­kedésnek indultak, és néhány fajtán már áprilisban jelentke­zett a hőstressz. Ráadásul a csa­padék olyannyira kis területek­re lokalizálódott, hogy sokszor még egymástól két-három kilo­méterre fekvő, egyforma talaj­adottságú és azonos technoló­giával művelt - sőt gyakran egy gazdaságon belüli - táblák ho­zamai között is kétszeres ho­zamkülönbséget mértek. A gyengébb termés miatti jö­vedelmezőségi problémákat te­tézheti, hogy mivel nem nőtt Gabonatermés (millió tonna)/ 2012 2013 2014 2015 2016 2017 MW-grafika, forrás: KSH magasra a gabona, jóval keve­sebb alomszalmával számolhat­nak a termelők. Ha ez országos szintű probléma lesz, annak az állattenyésztők ihatják meg a le­vét, mivel a szalma ára is emel­kedhet A következő hetek idő­járása annyiban is meghatározó lesz, hogy ha az esőzések szél­lel is járnak, megdöntik az állo­mányt, ami megnehezíti az ara­tást, termésveszteséget okoz, rá­adásul a betegségek teijedését is elősegítheti. HÍREK Zászlót kapnak a csatlakozók BUDAPEST Lyukaszászló-ado­­mányozó akcióval szeretné el­érni az antikommunista köve­telések politikai napirendre tű­zését Pongrátz András, néhai Pongrátz Gergely szabadság­­harcos testvére és Novák Előd korábbi jobbikos politikus. No­vák a követeléseik között em­lítette az ügynöklistára 2060- ig kimondott titkosítás feloldá­sát, a kommunista vezetők el­számoltatását és kitiltásukat a közéletből. A Pongrátz Ger­gely zuglói mellszobránál tar­tott sajtótájékoztatón elhang­zott: a jövő szombaton Ásott­halmon adják át az első lyu­kas zászlókat a mozgalomhoz csatlakozó mintegy fél tucat polgármesternek. MW Nagy Imrére emlékeztek SUDAP: Áder János köz­társasági elnök, a parlamen­ti pártok közül az MSZP és a Párbeszéd vezetői, továbbá az Országgyűlés, állami szervek és civil szervezetek képvise­lői rótták le kegyeletüket Nagy Imre és mártírtársai emléke előtt. Áder János virágot he­lyezett el Nagy Imre, valamint a forradalom névtelen áldoza­tai sírjánál a 301-es parcellá­ban. Hiller István az MSZP és Karácsony Gergely a Párbe­széd nevében egyaránt Nagy Imre szellemi örökösének ne­vezte pártját mikor megkoszo­rúzta az egykori miniszterel­nök szobrát. MW Vetésfehérítő bogarak a gabonatáblákon A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségéhez érkező információk szerint országos szinten jelent­keztek rozsdabetegségek, és vetésfehérítő bogarak is meg­jelentek a gabonatáblákon. Ezeket a gazdálkodók tudták kezelni, de az átlagoshoz ké­pest legalább kétszeres keze­lést kellett végezniük, ami szin­tén a jövedelmezőséget rontja. Előállítani nem szabad, de jelen van a piacon A GMO-mentes sonka körüli jogos kérdések Százmilliárdokat költünk tippekre GÉNMÓDOSÍTÁS A hazai köz­­gondolkodásban erősen élő kép szerint, mivel hazánkban még az Alaptörvény is rögzíti Magyarország GMO-mentessé­­gét, az átlagos magyar fogyasz­tó gyanútlanul nyúl a boltok polcain megjelenő termékek­hez, tudván tudva, hogy ha­zánkban nem árusíthatnak és termeszthetnek genetikailag módosított vetőmagot, és éte­leinkbe sem kerülhet semmi­lyen gyanús mutáns zöldség vagy állat. Aztán egyszer csak megjelenik a TV-ben a reklám a teljesen GMO-mentes sonká­ról, és azonnal felvetődik a kér­dés, hogyha már nincs benne, eddig ezek szerint volt? Magyarországon a termé­szet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény rendelkezett először a genetikailag mó­dosított szervezetekről. En­nek nyomán fogadták el Ma­gyarország első géntörvényét 1998-ban. Alaptörvényünk XX. cikke is rögzítette 2010 után hazánk GMO-mentessé­­gét. Azonban Magyarorszá­gon továbbra is forgalmazhat­nak külföldről érkezett GMO-s takarmányt és élelmiszert. A Pick Szeged GMO-mentes sonkáját nemrég a televízióban is e tulajdonságával hirdették (reklámozták). A Pick Szeged Zrt. nevében Nagy Endre vezér­­igazgató az ügy kapcsán igye­kezett leszögezni: a GMO-men­tes sonka olyan sertések hú­sából készül, amelyek a takar­mányozás során nem kapnak GMO-s terményeket. Ám, mi­vel a haszonállat takarmányá­ban a szükséges fehérjetarta­lom szójaeredetű, és hazánk­ban kevés szóját termelnek, azért jelentős mennyiségű im­portra szorulunk, a behozott, javarészt amerikai szója döntő része pedig GMO-s. A GMO-mentes termékek­kel kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal úgy foglalt állást: Magyaror­szágon szigorúan tilos gene­tikailag módosított növény­­kultúrákat termeszteni, de ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az EU-ban enge­délyeztek élelmiszer célú fel­­használásra, akkor az áruk szabad áramlása miatt forga­lomba lehet hozni Magyaror­szágon is. GMO-s élelmisze­rekkel találkozhatunk tehát a boltok polcain, de csak na­gyon csekély számban. A Né­­bih válaszában arról is írt, a „GMO-mentesség” feltünte­tése már évekkel ezelőtt fon­tos kérdésként került előtér­be Magyarországon. A fentiek alapján az a tény, hogy valaki jelenleg „GMO-mentes terme­lésből” szöveggel hozza forga­lomba a termékét, nem jelen­ti, hogy korábban génmódosí­tott szervezetet tartalmazott az adott termék. MW Minden évben kétszer tisztítani kell LÉGKONDI A klímaberendezé­seket évente legalább kétszer - használati időszak előtt és után - kell tisztíttatni, ennek elma­radása egészségügyi problé­mákhoz vezet - írta a Magyar Idők. Magyar Donát, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet levegőhigiénés és aerobioló­­giai osztályának munkatársa elmondta, azt is fontos, hogy a lecsapódó nedvességet meg­felelően vezessék el, mert a pangó víz a baktériumok, pe­nészgombák, egyéb mikro­organizmusok melegágya. A klímaberendezés a pangó vi­zet a levegőbe porlasztja, ami legionellafertőzést is okozhat. A fertőzés enyhébb formája a Pontiac-láz, ami influenza­szerű tüneteket okoz, de álta­lában spontán gyógyul. Súlyo­sabb formája a legionellosis, amely elsősorban a tüdőt tá­madja meg, és akár halálos ki­menetelű is lehet. Magyarországon 2016 óta rendelet írja elő, hogy a foko­zott kockázatú közegekben, például közfürdőkben, kórhá­zakban, gyárakban, hűtőtor­nyokkal rendelkező létesítmé­nyekben, szociális intézmé­nyekben rendszeresen vizs­gálják és szűrjék a legionellát. Egy független laboratórium ta­valyi átfogó mérésében a hűtő­tornyokból származó 741 min­ta esetében 81-nél mutatta ki a baktériumot, és jelenléte 44 esetben meghaladta a figyel­meztetési szintet. Az ivóvíz­minták mintegy negyedében találták meg a kórokozót. MW FOGADÁS A Szerencsejáték Zrt. bevételein belül tovább nőhet a sportfogadásból szár­mazó összeg, pedig már a ta­valyi 436 milliárd forintos csúcsévhez is 45 százalék­kal járult hozzá az üzletág - írja a Világgazdaság. A 2016- os, csaknem 170 milliárd fo­rint után az elmúlt évben 196 milliárdot költött a lakosság sportesemények kimenetelé­nek megtippelésére. A hagyományos sportfoga­dás után 75 százalékos a nye­reménykifizetés, míg a já­ték internetes változatánál, a TippmixPrónál a 85 százalé­kot is eléri. Ez az összeg tavaly 107,8, illetve 45,3 milliárd fo­rint volt. Bár egyre népsze­rűbb az online fogadás, ez ma még a tétek alig 27 százalékát teszi ki. A mobilalkalmazáson is el­érhető online felület, a Tipp­­mixPro öt éve mutatkozott be, itt ráadásul mérkőzés köz­ben is köthetők élő fogadá­sok. Alighanem meghatáro­zó szerepe lesz a csütörtökön elrajtolt és július 15-éig tar­tó oroszországi labdarúgó-vi­lágbajnokságnak abban, hogy mekkorát ugrik az idei fogadá­si bevétel. Szakértők szerint a 220-230 milliárdos szintet is elérheti. A páros években min­dig kiemelt időszaknak szá­mít egy-egy világ- vagy Euró­­pa-bajnokság, ilyenkor a heti fogadási bevétel az évközi át­lag másfélszeresét is megha­ladja. Az állami játékszervező minden eszközt bevet, hogy népesítse a sportfogadók tá­borát: a vb ideje alatt két fővá­rosi és négy vidéki helyszínen kitelepített központokban vár­ják a szurkolókat televíziók­kal, önkiszolgáló terminálok­kal. MW A világbajnokság fokozza a tippelési kedvet Fotó: MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom