Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-18 / 139. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 18., HÉTFŐ Esélylatolgatás A fantáziadús AI névre hallgató, több egyetem által kifej­lesztett mesterséges intelligencia már most megjósol­ta, hogy melyik csapat nyerheti meg az éppen zajló lab­darúgó-világbajnokságot. Nagy meglepetésre senki ne számít­son: a fennsőbbséges értelemmel rendelkező gépezet ugyan­arra a következtetésre jutott, mint a csapatok erőviszonyaival felületesen foglalkozó átlagember. Magyarán, a kupát a több­ség által legerősebbnek tartott nemzeti tizenegy valamelyike mondhatja majd magáénak. Lenyűgöző következtetés - álla­píthatjuk meg, és ugyanígy elismerően csettinthetünk AI má­sik különleges észrevételére: Iránnak, Szaúd-Arábiának és Ja­pánnak egyáltalán nincs esé­lye a végső győzelemre. Ki gondolta volna? Ennél már csak az lenne szenzációsabb, ha AI magabiztosan kijelente­né, hogy a magyarok sem rúg­nak labdába ezen a VB-n. Egyesek szerint az viszont joggal felvethető, hogy lassan nem emberi, hanem mestersé­ges intelligenciával kell kerestetni a választ arra a kérdésre: miért képtelenek kijutni immár több mint harminc éve a ma­gyar aranylábú fiúk erre a nemzetközi tornára? Ám a választ rögtön megkapjuk, ha nem Al-ra, hanem a hétköznapi észre hagyatkozva idézzük Galambos Szilveszter egyik ideillő szi­lánkját. Mely szúr ugyan, de éppen ezért tárja elénk érzékle­tesen a lényeget a magyar foci állapotáról: Olyan unalmas volt a tegnapi mérkőzés, hogy a férjem aludt a meccs alatt. Ebből még kellemetlensége is lehet. Merthogy ő volt a jobbszélső. Ismerős dallamok csendülnek fel Egyre nő a túlsúlyos emberek aránya az országban Az unióban élen járunk az elhízásban Nagyon fontos, hogy a gyerekek naponta két-három órát mozogjanak, lehetőleg szabad levegőn Fotó: Shutterstock a halászcsárdában Nagy Tibor és zenekara több műfajban is otthon van A szerző fotója PAKS Cigányzene csendül fel újabban minden este a Pak­si Halászcsárdában. Magasan képzett zenészek, Nagy Tibor prímás és zenekara muzsikál­nak esténként a csárdában, amelynek nagyon régen, még a Sárközi testvérek idejében volt saját zenekara. Minderről Volf József tu­lajdonos mesélt, aki öröm­mel számolt be ar­ról, hogy a Muzsi­káló Magyaror­szág programban elnyerték a lehető­ségét annak, hogy három hónapon át foglalkoztassák a zenészeket. A Mi­niszterelnöki Ka­binetiroda és a Hagyományok Háza közös pályázatának el­ső fordulójában harminckét, másodikban negyvenhárom helyszín, zömmel éttermek kaptak támogatást. A pályázat célja, hogy nép­szerűsítsék, a fiatalokkal megismertessék a magyar cigányzenét. Nagy Tibor fel­hívta a figyelmet arra, hogy a cigányzene magyar népze­ne, de - mint hozzátette - a cigány muzsikusok ezt job­ban játszák. A zenekar tag­jai egyébként képzett zené­szek, több műfajban is otthon vannak. Volf József tájékoz­tatása szerint június 1-jétől szeptember másodikáig min­den nap öt órától zárásig, va­sárnap pedig déltől ötig élvez­hetik a vendégek az élő muzsikát. A muzsikusok hí­re egyébként már elterjed Pakson, amit igazol a for­galom növekedé­se is. A csárda tu­lajdonosa azt is el­mondta, hogy egy Márton-napi rendezvényen dolgoztak együtt Nagy Tibor­ral és zenekarával. A prímás hívta fel a figyel­müket a pályázatra, ami lehe­tőséget biztosított arra, hogy konkrét zenekart válasszanak. Abban bíznak, hogy lesz foly­tatás, újabb pályázati forduló, amelyen természetesen újra szeretnének indulni. Vida T. Az a cél, hogy népszerűsít­sék és meg­ismertessék ezt a műfajt Magyarországon akár az összes egészségügyi köz­kiadás egyhatoda, azaz évi több százmilliárd forint kap­csolódhat az elhízással vagy túlsúllyal kapcsolatos be­tegségek kezeléséhez. TN információ TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Napjainkban Európában a né­pesség több mint fele legalább túlsúlyos és több mint húsz százaléka elhízott, de a becs­lések alapján az utóbbiak ará­nya 2030-ra ötven százalékra nőhet. Magyarországon is egy­re rosszabb a helyzet: az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európán belül hazánk­ban a legmagasabb, globáli­san pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik he­lyen állunk. A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár harminc szá­zaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig - az elhízottak­kal együtt - ennek duplája. Az elhízás folyamatosan nö­vekvő népegészségügyi kihí­vást jelent világszerte, amely minden korcsoportot érint - hívja fel a figyelmet a kuta­tásban résztvevő Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA). Kialakulásának leggyakoribb okai között szerepel a moz­gásszegény életmód és a túl­zott kalóriabevitel kombiná­ciója. Emellett az elhízásnak és a súlyfeleslegnek közvet­len hatása van az egészség­re és a várható élettartamra, valamint kapcsolatban áll a kardiovaszkuláris megbete­gedések, a diabétesz, néhány rákfajta, illetve az ízületi és izom-rendellenességek kocká­zatának hövekedésével. Az elhízás nem csupán az egyén egészségi állapotá­ra van negatív hatással: az EU-ban az ezzel járó egész­ségügyi kiadások és a mun­kából való kiesés évente het­­venmilliárd eurót emészte­nek fel. Magyarországon szin­tén sokba kerülnek az elhízás negatív egészségügyi hatásai. A hazai kutatási eredmények szerint az elhízott vagy túlsú­lyos betegek ellátásának költ­sége már néhány éve megha­ladta a kétszázmilliárd forin­tot - hívta fel a figyelmet Hal­­my Eszter, a Magyar Elhízás­tudományi Társaság ügyvivő elnöke. Ez az egészségbiztosí­tási alap kiadásainak közel ti­zenkét százalékának, illetve a bruttó hazai termék héttized százalékának felel meg. A betegek ezen felül legalább huszonkétmilliárd forinttal já­rultak hozzá a kezelésükhöz. A valódi költségek ráadásul en­nél lényegesen nagyobbak le­hettek: akár az összes egész­ségügyi közkiadás tizenöt-ti­zennyolc százalékát, illetve a bruttó hazai termék legalább egy százalékát elvihették. Már gyermekkorban problémát jelent A túlsúly okozta problémák el­kerülése a fentiek tükrében te­hát lassan létkérdéssé válik. A gyermekkori elhízás meg­előzésében jelentős szerep jut a megfelelő étkezésnek és a mozgásnak. Fontos feladat a még nem jelentős túlsúly ko­rai felismerése és kezelése, a megfelelő mozgásformák megszerettetése és gyakorol­tatása, s ezáltal a gyermekek önértékelési problémáinak, el­szigetelődésének megelőzése. A családnak óriási szerep jut a helyes, vagy a helytelen táp­lálkozás kialakításában. Mint minden másban, a gyereknek ebben is a környezetében élő felnőttek adják a mintát. Emel­lett természetesen nagyon fontos a mozgás szerepe. Egy nyolc-tízéves gyereknek pél­dául a napi szabadidőigénye százötven perc, ebből legalább kilencven percet szabad leve­gőn kellene töltenie, lehetőleg mozgással. Jutalmul jártak az autópálya-rendőrségen a bátaszéki gyerekek BÁTASZÉK Az autópálya-rend­őrségen jártak a bátaszéki kisiskolások és a mikrotérsé­­gi óvodába járó apróságok. A kirándulás apropója az volt, hogy a megyéből a legtöbb pá­lyamunka a bátaszéki gyer­mekektől érkezett az országos Közlekedésbiztonság gyer­mekszemmel című rajzpá­lyázatára. A nap folyamán a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság munkatársai techni­kai bemutatót tartottak a gye­rekeknek, akik bepillantást nyerhettek az autópálya-rend­őrök mindennapjaiba is - tá­jékoztatott Komlósiné Kiss Anett megyei sajtószóvivő. 1.1. Az ovisok és a kisiskolások bepillantást nyertek az autópálya-rendőrség mindennapjaiba Fotó: police.hu A legtöbb rajzot ők küldték be Élismerően csettint­­h etünk AI fenome­nális észrevételére

Next

/
Oldalképek
Tartalom