Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-16 / 138. szám
ebüt 5 helyőrség“ as ers Szőcs Géza * DELIRIUM 4-Kosztolányi hangja? Horváth Máté Artikulációs Orrszarv-úr TO POKE: megütni, megnyomni TO CHOKE: megfulladni, megfullasztani the victim was choked to death az áldozatot halálba csókolták de ki lehetett a tettes én lehettem a tettes? én cápád vagyok megcápállak I love you Ich Löwe You Ich Löwe dich én oroszlánollak téged I window you I light you én felgyújtalak Áj csók you, áj cápa you Megpókollak, I will poke you Arakhné: Áj pók you, pók you... (Arakhné mondja: Áj pókjú, máj szpájder.) De profundis A gyehenna tükröt tart magának, arcát nézi fönt a felleg-égben: ez vajon a saját arca volna ott abban az azúrszínű kékben? vagy az égbolt keresi az arcát lent a Vezúv füstös kráterében? 5-Csáth Géza is hozzászólt: Itt egy kráter, éppen innen írok, forró láva fortyog itt alattam. Azúr égben tükröződő poklok, attól félek, végleg itt maradtam. Lányok húznak át az őszi égen, lent beszélek én itt egymagámban, azúr, vezúr, brekeke, róka, éden... Tudom már, hogy ittfeledtek engem. Beszélek, csak mondok itt a mélyben. Itt maradtam, lányok, egyszemélyben. 6. I pope you Én pápa vagyok megpápállak Kosztolányi: Fönn az égen könnyű vércsék úsznak búcsút intve lenn a vén Vezúvnak. Orrszarv úr lába nyomát félti. Hátában egy kés, nem tudja, csak kétli. Abban biztos, hogy a csirke kotlik, Nem Ottlik, mint ahogy Csáth Géza botlik. Rézna, vézna pózna rézből, Kábel beleng kréta lebenyeken. Miközben Orrszarv őr tőre nyomát nézi. Sebzett penge, húsát vési. Tömlöc bőr, szőre szúr, Mert arca rút, s az ég azúr. Tömlöcömből kitúrt, Ince vizet húz, Miközben kutat kutatva, fúrva ás. Sáskomlói gyorsvasutazás. De cementbe berendel, Debrecenbe egy gyerekkel. Gyere el gyededdel, fedetlen kebleddel, Kebleden tőr, meggyógyít majd kegyelmed. Drága a gitt ára, nincs pénzem egy jó gitárra. Kész a giccs Tátra, megérkeztünk a Hargitára. Három perc múlva leszek fél hat, de nekem már így is nyolc óra. Három perc múlva leszek fél kettő, De nekem már így is minden nyolc. Azt figyeld, ha egyszer majd bekattanok, Hogy futok át a dekatlonon. Elfáradtam, az élet egy rossz Duracell elem. Gitárom egója megpendül: dong a keresetem. I méz you, honey, mézlek, mézegetlek fi ífi'V’R .'tnf'ny én choke you, mármint áj choke jú csók you choke you, darling Költők egymás közt í. Weöres Sándor: Lányok ó, ti könnyű röptű vércsék, mindig készek véletlen kalandra: most, hogy rám gyűrődik a sötétség, lányok, lányok, mért hagytok magamra? Amíg győztem víg szapora szókkal, dédelgetve csókoltatok engem - dadogót ki dédelgetne csókkal, mikor a pokolba kell lemennem? 2. Carbonaro, Weöres után: Weöres: Lányok, ó ti könnyű röptű vércsék, lányok ó, ti mért hagytok magamra? Carbonaro: ...Mert a férfi magányos teremtmény És a szíve izzó magma-kamra. 3-Vajda János változata: J1 , > L Hej, leányzó, miért hagysz magamra, Ó te könnyű, könnyű röptű vércse. Átrepültél rajtam, nem vigyázva, Szívemet a szárnyad föl ne sértse 7-Csáth: Homlokomon patak fut keresztül, az is lehet, csak egy szimpla vércsík. 8. Kosztolányi: Lángol a sky-padlásom. 9-Pilinszky: A Vezúv kráterében pokoltűz, kráter-éden. (A poémának itt vége. Távolodóban még, elmosódva) Azonosítatlan hangok:- De jó is volt, míg fájt a lábam, vagy bármi fájt úgy általában. Azért volt jó mert volt mi fájjon... most nem vagyok és mégis fájok.- Nem lenni rossz.- Még rosszabb lenni, még akkor is ha nem fáj semmi- De legrosszabb nem lenni s fájni. Minden jobb ennél, jobb ennél bármi. Az én arcom Ha kérdeznék, Mondd, hogy ma nem vagyok itthon Ma valahol messze járok Ezer arcom közül Felveszem azt az „egyet”, Aki ÉN vagyok Ha kérdeznék, Mondd, hogy elmentem Most ne zavarjon senki Soraim között bujkálok Mert éppen ma végződöm Valahol itt, ahol a pont a végén. Vendég Kutyák ugatását hallom. Gyereksírást és a teáskanna sikolyát. A konyhában kések csörömpölnek. Tányérok és poharak koccannak egymásnak. A tükrök fekete csipkével letakarva Hallom halk suttogásuk és léptük A fekete ruhába öltözött embereknek. Ma más vendéget várunk. Bort hoz majd Keserűt s édeset Emlékeimből készült Tölgyfa koporsóban érlelt Sokévnyi évem. Nézem, ahogy mohón mind megisszák Üvegemből és poharamból. A fekete ruhás emberek. HORVÁTH MÁTÉ 1995-ben született Szikszón, az encsi Váci Mihály Gimnáziumban tanult, az Előretolt Helyőrség Akadémia ösztöndíjasa. Első versei az Irodalmi Jelen Debüt rovatában jelentek meg. 2018.június IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET T
