Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-02 / 126. szám
t 2018. június 2. IL évfolyam 22. szám IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET n Anyám meg boldog, hogy neki én jutottam osztályrészül /# Kertész Dávid tárcája Egy novellapályázat A ~ j A Szabad a vers Ivezérvers c * j zsűrizésének tanulságai 0-/ / pályázat különdíjasai Tóthárpád Ferenc Illusztráció Muszka Sándor A lusta dög című könyvéből Utón Nyílik a hársfavirág is. Langy teaillat a lomb. Zöldbe borult koronáján kis rovarok hada zsong. Nyár tüze perzseli bőrünk, faljuk az illatokat. Port sederint fel az útról talpam, ahogy belecsap. Egyre nagyobbra magaslik, nyújtja fejét a torony, csillog ezüst kupolája: távoli, büszke orom. Hallom, ahogy nekilódul, kong a harang, fogy a szusz. Baktat az úton a vándor, s dalt dudorász: „Bim-bam-busz!” intenu Berg Judit: Fontos, hogy tudjunk beszélgetni olyan dolgokról, amik mindenkit érintenek A meseíró élete nem törvényszerűen mesebeli Farkas Ac Berg Judit minden bizonnyal az egyik legismertebb magyar meseíró. Ha egymásra pakolnánk a könyveit, talán olyan magas tornyot tennének ki, mint ő maga. Nincs magyar gyerek, aki ne ismerné Ruminit, Pankát, Csiribít, Maszatot... Az volt a tervem, hogy a beszélgetésünk során szóba sem kerülnek a gyerekek. Nem sikerült, és ez így volt jó.- Nincs olyan érzése, mintha egy meseíró esetében nem is számítana, hogy ő nő, sőt nagyon csinos és sikeres, nem csak anyaként?- Dehogynem! Amikor két évvel ezelőtt négy gyerekkel elváltam, rengeteg ember ezt vállalhatatlan és hozzám nem illő cselekedetnek gondolta, mintha az valami törvényszerűség volna, hogy aki meséket ír, az mesebeli életet is él. Cuki, széplelkű, és minden tökéletes körülötte. Amikor úgy döntöttem, hogy négygyerekes anya létemre kilépek egy nem működő házasságból, sokan megrökönyödtek, de szerencsére legalább ennyi embernek nőttem a szemében, akik azt mondták: ez egy igazi ember, nem pedig egy éteri lény!- Meg kellett volna írni a Nagy válási mesekönyvet.- Pont ez az! Miért mesekönyvet? Nagyon régóta tervezem, hogy írok felnőttkönyvet is, méghozzá regényt. Javarészt a válási dilemmáimról szólna. Egy ember, aki nem boldog a házasságában, hozhat-e olyan döntést, hogy elválik, miközben gyerekei vannak, és egy sereg érv szól a maradás mellett? Ha igen, akkor hogyan kell ezt normálisan végigcsinálni? Minden bugyrát végigjártam, hitelesen tudnék írni róla. — Sok meseíró a gyerekeivel együtt nő fel felnőtt íróvá. Mikor már nincs kinek mesélni, felnőttkönyveket ír.- Itt vagyok én ellenpéldának. Sok vasat tartok a tűzben, több korosztálynak is írok. Vilmos fiam lassan n éves lesz, és a Maszat-sorozat, amit annak idején neki találtam ki, most éppen új életre kelt, megjelent a kilencedik rész, és még tervezek újabbakat is. Azt nem állítom, hogy én magam tudok kétéves fejjel gondolkodni, mint Maszat, de nagyon erősen képes vagyok felidézni magamban, milyenek is voltak a gyerekeim két-hároméves korunkban. Azt, hogy mi volt fontos, mi fájt nekik, és milyen is volt akkor az ő kis világuk. De az is igaz, hogy ahogyan nőnek a gyerekeim, kedvet kaptam ifjúsági sorozatot írni, mert látom, mi van egy 15-16 éves fejében, és ez is megmozgatja a fantáziámat. — Hogy születik a történet? Vegyük például Ruminit. Van egy váz a fejében arról, hogy mi fog történni, vagy írás közben Rumini életre kel, és maga írja a cselekményt?- Van köztünk egy megállapodás Ruminivel, és ehhez tartjuk magunkat. Vannak dolgok, amiket előre kigondolok, nemcsak kalandokat, hanem bizonyos konfliktustípusokat. Például amikor tervezek egy új Rumini-történetet, arra gondolok, hogy mi lenne, ha Rumini és a barátja, Balikó nagyon durván összevesznének valamin. Mondjuk lenne egy harmadik személy, aki beékelődne közéjük... Sokszor előfordult velem is meg a gyerekeimmel is, hogy jött egy harmadik, és nem olyan volt többé a barátság, mint addig. Ehhez az alaphelyzethez igyekszem kitalálni izgalmas jeleneteket, amiktől kalandregénynyé válik az egész. Van, hogy álmodom valamit, de előfordul az is, hogy elbambulok, és akkor jön egy ötlet. Van, hogy látok egy jó szót, és arról jut eszembe valami. — Például?- Legutóbb, amikor elhangzott az a szó itthon, hogy kuszkusz, Dalma lányom rám nézett, hogy anya, te is arra gondolsz, amire én? Egy szereplőre a Ruminiben? - kérdeztem vissza. Rögtön ki is találtuk együtt, hogy ugróegér legyen egy egzotikus szigeten. folytatás a 3. oldalon |
