Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-02 / 126. szám
2018. JÚNIUS 2., SZOMBAT 4 MEGYEI KÖRKÉP Emléktábla idézi a központban a tragikus eseményt és az áldozatok személyét Hat ember életét követelte a robbanás a végzetes napon Fülsiketítő dörej rázta meg Szekszárd központját 1949 augusztus 2-án, délelőtt fél tizenegykor. Mint a későbbi vizsgálat kiderítette, a megyeszékhelyre szállított háborús lőszerrakomány robbant fel. A szerencsétlenségben hatan vesztették életüket. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Még aznap elkezdődött a vizsgálat, kiderítendő, hogy mi is történt. A 16 órakor felvett jegyzőkönyvben többek között ez olvasható. „A Garai téri rendőrségi épület bejárata előtti úttesten a járdától kb. másfél méterre közvetlenül a csatornaakna mellett az úttest kövezete lavórszerűen benyomódott. A robbanás helye körül 20-30 m-es körzetben vakolat, üvegtörmelék, kocsialkatrészek, vérfoltok, húscafatok, koponyacsont részek és fel nem robbant 22 mm-es német pct. pu lövedékek találhatók.” A vizsgálatot végző bizottság ezután tanúvallomások alapján igyekezett magyarázatot találni a robbanás okára. Bár egyértelmű kiváltó okot a bizottság nem talált, a lőszerek rakodásába bevont Farkas József honvéd közlése önmagáért beszél. Egy páncélökölnek mondott lőszert „a hátsó saroglyára tettem, László törm. bajtárs felnyitotta és levette a tetejét. Figyelmeztette Szabó honv. bajtársat, hogy ezt óvatosan kezeljék, mert könynyen robban, kocsin nem lehet szállítani, jobb lesz, ha kézben visszük. Közben felemelte az oldalt lévő kapcsolót, a biztosító lemezeket félretolta, kiemelte 10-15 cm-re az aknát és alánézett, majd visszaengedte és rátolta a lemezt. Majd lecsukta a tetőt és azt mondta, hogy nem lesz így jó, mert ütődést fog kapni és felrobban.” Mint a fentiekből kiderül, majdhogynem az lett volna a csoda, ha ilyen előjelek után nem következik be a tragédia. Egy nappal később, augusztus 3-án rendkívüli ülést tartott Szekszárd közgyűlése. Bárd Flórián polgármester mély megrendüléssel adott szót Prantner József képviselőnek, aki - 1949-et írunk - aktuálpolitikai felhangokkal átszőtt beszédet tartott. „A múlt átkos maradványa a sok fel nem robbant bomba is. Demokratikus rendőrségünk, mely azonos dolgozó népünkkel, élete kockáztatásával kutatta fel a vármegyénk területén fel nem robbant bombákat és azt a megye székhelyére, városunkba szállította. A szállítás alatt nem történt szerencsétlenség. Tegnap délelőtt a város központjában legforgalmasabb helyen egy ilyen bomba felrobbant.” A korabeli lapok közül a Dunántúli Napló augusztus 6-i lapszáma beszámolt a közgyűlés határozatáról - „A város a két polgári áldozatot a maga halottjának tekintette és tanácsülésén arról határozott, hogy az áldozatokat saját költségén temetted el, hozzátartozóikról pedig gondoskodni fog” - majd a szekszárdi temetés részleteit is közreadta. „Hatalmas, mintegy öt-hatezres tömeg kísérte utolsó útjára a szerencsétlenség két áldozatát.” Az újság megemlítette, hogy „az Államrendőrség szekszárdi kapitányságának két halottját, Csapó József szakaszvezetőt Faddra, Vastag Gábor őrmestert pedig Foktőre szállították.” Á lap a két honvéd személyéről valami rejtélyes oknál fogva nem ejtett szót. A város központjában legforgalmasabb helyen egy ilyen bomba felrobbant Tiszteletadás az emléktáblánál, jobbra Kovács János, jobbról a harmadik Máté István Fotó: Makovics K, ■ÍG A-.y Györkő Ferencné, született Csapó Anna kilenc évesen vesztette el édesapját Fotó: Máté István Emléktábla az egykori tragédia színhelyén A múlt hét vége óta emléktábla idézi Szekszárdon, a Széchenyi utcában, az Augusz-ház sarkánál azok személyét, akik áldozatai lettek a közel hetven évvel ezelőtti szerencsétlenségnek. A kezdeményezés és a megvalósítás Kovács János nyá.alezredes, nör. vezérőrnagy nevéhez fűződik. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület szekszárdi szervezetének elnöke azt vallja, hogy miután ez a tragikus esemény is része a megyeszékhely történetének, érdemes tudni róla. Irányítása mellett a szekszárdi tagozat, karöltve az önálló ifjúsági tagozattal, komoly kutatómunkát végzett. Ennek a munkának köszönhető a fentebb olvasható összeállítás is. A Forrai Lajos kőfaragó mester által felvésett emléktábla Hősök Napi felavatásakor dr. Máté István önkormányzati képviselő mondott alkalomhoz illő beszédet. A városatya a helyszínen találkozott és beszélgetett Györkő Ferencnével, aki meghatottan olvasta néhai édesapja nevét a többi elhunyt között. íme, az elhunytak névsora: Ábrahám Albert napszámos, 62 éves, Bajusz Géza pénzbeszedő, 26 éves, Csapó József rendőr szakaszvezető, 29 éves, László János ht. törzsőrmester, 34 éves, Szabó László honvéd, 20 éves, Vastag Gábor rendőr őrmester, 26 éves. A jegyzőkönyvet készítő bizottság tagjai végezetül megállapítják: „a legnagyobb felelősség az állomásparancsnokot terheli, aki elrendelte a zászlóaljnak a lőszer és robbanóanyag elszállítását. Ugyanakkor elmulasztotta a kerületi parancsnokságnak jelenteni és tűzszerész kirendelését kérni. (...) Másodsorban feltétlenül felelősség terheli a rendőrséget, aki az udvarán, bokrok aljában, kerítés mellett tárolta a robbanóanyagot, oly helyen, ahol több alkalommal is rendeztek táncmulatságot. Harmadsorban a zászlóalj parancsnokságot terheli felelősség, a nem pontos és hanyag ügyviteli kezelésért.” A közel hetven éve történt szerencsétlenség halálos áldozatainak több leszármazottja köztünk él. Györkő Ferencné, született Csapó Anna kilenc éves volt, amikor édesapja a robbanás egyik áldozata lett.- Homályos emlékképeim vannak néhai édesapámról, csak egy-két mozzanat - mondta el lapunknak. - Édesanyám a tragédia miatt magára maradt két leánygyermekkel, húgom ekkor még csak fél éves volt. Nem volt könnyű az életünk, édesanyámnak dolgoznia kellett, hogy felneveljen bennünket. Húgom gyakorta volt a nagyszülőknél, én meg kislányként otthon maradtam egyedül. Akkor lett könnyebb, amikor férjhez mentem. Édesapám személye társaságban vagy munkahelyen nem került szóba. Nem is baj, mert így legalább nem kellett beszélnem erről, az egész életemre árnyékot vető tragédiáról. Zelei József túrája során egyúttal a sportot és az egészséges életmódot is népszerűsíti Békenagykövettel tekert együtt a polgármester SZEKSZÁRD Ács Rezső polgármesterrel és szekszárdi iskolásokkal tekert Zelei József. A kerékpáros békenagykövet tizenötödik éve kerekezik a békéért, 2004-től bejárta Európa minden országát, letekert nyolcvanezer kilométert, érintve száz államot és öt kontinenst. 2014-től a magyar hősök és az I. világháború centenáriumának emlékére biciklizik, 2016-ban Ferenc pápa fogadta, 2017-ben a halálmars útvonalát is végigjárta. 2018- ban országjáró béketúrára indult, felkeres minden megyeszékhelyet, az Egy a célunk: béke programmal. Egyúttal a Békefát ültettek a Baka Iskola udvarán Fotó: Makovics Kornél Gurul a csapat a Bezerédj utcán. Elöl Zelei József és Ács Rezső sportot és az egészséges életmódot is népszerűsíti. Pénteken reggel a polgármesteri hivatal előtt találkozott Ács Rezsővel, aki ellátta kézjegyével, a város- és a polgármesteri pecséttel A magyarok békekönyvét. A szekszárdi csapat a hivataltól a Baka István Általános Iskoláig tekert, itt egy juharfát ültettek el. A nagy háború hőseivel országszerte így, azaz békefa avatással, valamint az I. világháborús emlékművek koszorúzásával és Soha többé háborút estekkel emlékeznek azok, akik Zelei Józseffel tartanak. B. K.
