Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-12 / 134. szám

2018. JUNIUS 12., KEDD KITEKINTŐ g Czencz János volt Tolna megye legjelentősebb festőművésze Huszákné Czencz Marietta az őt 14 éves korában ábrázoló festmény mellett A szerző felvétele Itt a nyár. S a megye legje­lentősebb képzőművészeti magángyűjteménye, a bátai Czencz emlékmúzeum nincs a kirándulócsoportok érdek­lődésének középpontjában. Pedig az anyag rendkívüli. Megérdemelné, hogy felka­pott legyen. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu BÁTA Nem jár messze az igaz­ságtól, aki azt mondja, hogy Czencz János volt Tolna megye legjelentősebb festőművésze. Beszédes adat, hogy tizenegy alkotása van a Magyar Nem­zeti Galéria tulajdonában. A Vas megyei Ostffyasz­­szonyfán született 1885-ben, élete nagy részét Budapesten töltötte, de a bombázások elől 1944-ben családjával Bátá­­ra költözött, ahol volt egy mű­vészlaknak, nyári rezidenci­ának használt háza. Sokszor akart visszatérni a főváros­ba, de nem sikerült. Egészen a haláláig, 1960-ig Tolnában maradt. Hagyatékát lánya, Huszák­né Czencz Marietta gondoz­za. A bátai emlékmúzeumban huszonhat festmény látható, úgy összeválogatva, hogy le­gyen közte portré, akt, tájkép, csendélet és életkép is. Az örökös szívéhez az áll legkö­zelebb, amelyiket az édesapja róla készített, amikor még 14 éves kislány volt.- Értékelték-e az apját életé­ben, és értékelik-e ma?- A háború előtt nagyon elis­merték, de aztán más világ kö­vetkezett - válaszolta Huszák­né Czencz Marietta. - A pi­ros könyves „művészek” to­lakodtak előre. Ő már 1908- ban kiállított a Műcsarnok­ban. Egymás után kapta a ki­tüntetéseket, még a Képzőmű­vészeti Társulat nagydíját is elnyerte 1920-ban. Rendsze­resen kértek tőle alkotásokat csoportos kiállításokra, 1935- től már zsűrimentességet él­vezett, vagyis minden képét értéknek tekintették. Ez ko­moly dolog. Az meg komolyta­lan, hogy a háború után, ami­kor felküldött nyolc festményt egy tárlatra a Műcsarnokba, egyet se válogattak be a kiállí­tandó anyagba. Az őt megillető elismerést ma sem kapja meg. Nincs megfelelően propagálva az emlékmúzeum, kevés a lá­togató, tudtommal még a me­gyei értéktárba se került be ez a páratlan érték.- Hogyan kerültek Bátára?- A múlt század elején a mű­vészek érdeklődni kezdtek a paraszti kultúra, a népművé­szet iránt. Kirajzottak a köl­tők, írók, népdalgyűjtők, ze­neszerzők és a festők is. Apám olyan hangulatos vidéket kere­sett, ahol szép a népviselet. így talált Bátára. Eleinte csak nya­ranta jött ide, szállást bérelve, később megvett egy Duna-par­­ti házat, de még mindig csak nyári laknak, ahol festhet az Sok festménye van Budapesten, külföl­dön, de ide is igen gazdag anyag került őszi tárlatokra. Műteremlaká­sunk Budapesten, a Százados úton volt. A szomszédunkban Kisfaludi Stróbl Zsigmond la­kott. De a bombázások elől me­nekülnünk kellett. Én négy­évesen érkeztem ide. Kései gyerek vagyok, apám 54 éves volt, amikor születtem.- S itt hogyan éltek?- Nehezen. Az anyám be­teges volt, az apám a művé­szetnek szentelte magát, ami­ből következett, hogy nem ka­pott nyugdíjat, csak 450 fo­rint kegydíjat. Ráadásul az 1956-os árvízben összedőlt a házunk. Innen, 180 kilo­méterről nem lehetett a fővá­rosi kulturális életbe bekap­csolódni. Arra volt csupán le­hetősége, hogy ha elfogyott a só vagy az élesztő, akkor vo­naton, nem egyszer vagonte­tőn felutazhatott Pestre be­szerezni, ami kellett. Renge­teget szenvedett a megalázta­tásoktól. Előfordult, hogy egy levél feladására sem volt pén­ze, s nem akadt a faluban, aki adott volna neki kölcsön né­hány forintot.- Az emlékmúzeum létrejötte mégis egyfajta elismerés...- Hát igen; 2000-ben nyi­tottuk, a házunk mellett. Sok festménye van Budapesten és külföldön is, de azért ide is igen gazdag anyag került. Egyedül azonban, 78 évesen már kevés vagyok a fenntar­táshoz, propagáláshoz, cso­portok fogadásához. Tudni kell, hogy egy népművésze­ti kiállítás is megtekinthető a helyszínen. Én tojásdíszí­téssel foglalkoztam évtizede­ken át; az a fő látnivaló. Ka­csa, liba-, emu és strucctojá­­sok. Hordtam őket régebben hazai és külföldi vásárokba is. És népi bútorok festésével is foglalkozom. Az örökölt mű­vészi hajlam nálam így mutat­kozik meg. PROGRAMSOROLÓ KEDD MOZI SZEKSZÁRDSzerelembe gurul­va (francia vígjáték), 17 óra. Átejt­ve (amerikai romantikus vígjáték), 19 óra. KIÁLLÍTÁS SZEKSZÁRD Babits Mihály Kultu­rális Központ, Bakta galéria: a Ga­ray János Általános Iskola és AMI tanévzáró kiállítását Pekari Berna­dett intézményvezető nyitja meg, köszöntőt mond Zsikó Zoltán, a kulturális központ ügyvezető igaz­gatója, közreműködik az iskola drámacsoportja, 14.30. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD Szerelembe gurul­va (francia vígjáték), 17 óra. Átejt­ve (amerikai romantikus vígjáték), 19 óra. ÜNNEPI KÖNYVHÉT SZEKSZÁRD Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár: Faragó Laura könyvbemutatója, 16 óra. Gutái István könyvbemutatója, 17 óra. TRAFFIPAX 03:0005:00 6-os főút 113. km 04:0006.90 61-es főút 77. km 05:0007:00 65-ös főút 1. km 19001290 6-os főút 148. km 04:0006:00 55ös főút 120. km 08:45-11:45 Bátaszék, Budai u. 86. 09:0012:00 Paks, Tolnai út 48. 09:3011:30 Dombóvár. Köztársaság u. 27. 12:5015:20 56os főút 30. km 139015:00 6o* főút 153. km 139015:30 Nagvdorog, Kossuth u. 108. 13901690 kiút 145. km 14:0017:00 Kapospula. Rákóczi u. 52. 14301790 Oos főút 113. km 15:301730 60s főút 155. km 16:15-17:15 55-08 főút 120. km 15:3019:30 56-os főút 5. km 17902090 6us főút 120. km 19:3023:00 Szedres, Rákóczi u. 77. 21902390 Kapospula, Rákóczi u. 52. VÉRADÁS KEDD Paks, kulturális központ 9.00- 16.00 SZERDA Paks, kulturális központ 9.00- 16.00 VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor Dunaföldvár-14 cm, Paks 135 cm, Dombori 177 cm, Árvízkapu 546 cm, Baja 271 cm. A Sió Palánknál 186 cm. A BV-intézetben látottak mélyen megérintették a megyei szervezet tagjait Börtönbe látogattak a hallássérültek Kellemes gond: több a gyermek SZEKSZÁRD Börtönlátogatáson vettek részt nemrégiben a Si­ketek és Nagyothallók Orszá­gos Szövetsége megyei szer­­veztének tagjai. Mint arról Dávid Józsefné megyei titkár lapunkat tájékoztatta, a láto­gatás a Szekszárdi Érzéke­­nyítő Program keretében jött létre. A látogatás első részé­ben rövid tájékoztatást kap­tak a résztvevők a Tolna Me­gyei Büntetés-végrehajtási In­tézet múltjáról, jelenéről. Az előadást követően betekintést nyerhettek az intézmény éle­tébe, hogy ha csak rövid idő­re is, megtapasztalhassák, milyen érzés lehet börtönben lenni. Körbenézhettek ott, ahol a fogvatartottak élik nap­jaikat. A látogatás végén pedig kérdéseket tehettek fel a látot­takkal, tapasztaltakkal kap­csolatban. Mint Dávid Józsefné el­mondta, tagjaik mindig is ak­tívak voltak, nyitottak a szak­mai programokra, de talán ez az esemény volt az, amelyik a legmélyebben megérintet­te őket. A látogatást követően a me­gyei szervezet irodájában még órákig az átéltek hatása alatt álltak, és megosztották egy­mással gondolataikat, érzése­iket ezzel kapcsolatban. V. M. A látogatók csoportja a szekszárdi Büntetésvégrehajtási Intézet épülete előtt Beküldött kép TOLNA A tolnai Wosinsky Mór Óvodában (WMÓ) a követke­ző nevelési évben összesen ti­zenhét óvodai csoport indul­hat, ugyanannyi, mint a meg­előző években - döntött a tol­nai képviselő-testület. Ugyan­akkor Sterczné Asztalos Zsu­zsanna, a WMÓ intézményve­zetője ezzel kapcsolatban je­lezte: tendenciaszerűen emel­kedik a születésszám a város­ban, az óvodai csoportok át­laglétszáma a 2018-19-es ne­velési évben már mindenütt igen magas lesz. Emiatt az ed­digiektől eltérően csak a há­roméves kort betöltő gyereke­ket tudják majd felvenni. S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom