Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-09 / 132. szám
IRODALMI-KULTURÁLIS MELLEKLET ff hátha elég messze jutunk, hogy legyen értelme visszanézni 2018. június 9. II. évfolyam 23. szám FF Juhász Kristóf Rónai-Balázs Zoltán zL Irodalmi Jelen-díjak ■vezérvers tárcája L novellája n Polgár Kristóf Homo insanus sapiens Bréda Ferenc emlékére A közös valóság valahova köré és mítoszok testébe költözött. Apró fonalakkal szőtt hálóinge mithril vért. Vérrel festve rajta ősi barlangrajzok rajzanak. Halandó barbárok intim serege, felvértezve reverendákkal. Verseny ez a túlélő hadjárat. Egy kopasz agg, talán egy bohém antik isten, túljutva ezen a félrefordított valóságshow-n, keresztül a kalózvilág Fehértengerén, lesújtva egy épeszű világképre, majd önmaga is lesújtva, úgy elsuhant mögöttünk, hogy aki kést mártott a rongyokba s ezzel ártott a szövetnek, kései eszmélésbe fordult és hamar felejtett. Apró csírákként fogant testén a múlandóság ujjlenyomata, és fullánkjukkal támadták az érrendszer fekete démonai. Felette univerzumok légiója gyűlt, hogy elrejtsen egy kagylónyi festett űrt. A modern világ kígyóvermét. Dacos horizont hullott válláról a sáros mécsbe, és felkarolta az elesettet. Beszélgetés Fekete Péterrel, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkárával „Gyerekeim születendő gyerekeinek jövője jut eszembe, amikor kultúrpolitikát építek" Fekete Péter olyan kulturális szakember, akinek egyaránt van vidéki, fővárosi, határon túli és európai tapasztalata. Szombathelyen született, Münchenben, Cardiffban, Kijevben és Veszprémben tanult, rendezett a Vajdaságban, igazgatott Békéscsabán, színházat alapított Szalmáson, vezette Közép-Európa egyetlen kőcirkuszát és zsűrizett a világ legjelentősebb cirkuszi fesztiváljain. „Fáradhatatlan”, „innovátor”, „kiváló menedzser”, „szót ért mindenkivel” - írják róla gyakran. Ehhez pedig hozzátehetjük: Fekete Péter olyan „alulról jött népi hős”, akinek soha nem volt büdös a munka, kőkeményen megdolgozott a sikereiért, és még az igazgatói bársonyszékekben sem felejtette el, hogy igazi becsülete a szorgalomnak, a munkának és a kitartásnak van.- Hogyan lett egy szombathelyi fiúból müncheni bűvész?- Gyerekkoromtól kezdve fürkésztem a csodákat, ezért minden energiámmal azt kerestem, hogyan tudok én újabb csodát létrehozni. Ha az ember eldönti, hogy megvalósítja az álmát, akkor körbenéz, hogy merre van az útja. Az én utam Münchenbe vezetett, ott találtam egy olyan iskolát, ahöl a csodacsinálást lehetett megtanulni. Nem volt könnyű ez az időszak, másfél évig kellett intéznem a papírokat, aztán a képzés alatt végig dolgoznom kellett: úszómedencét takarítottam, egy bűvészkellék-kereskedő bőröndjeit cipeltem vásárról vásárra, inaskodtam egy kellékkészítő mester mellett.- Pár év magyarországi kitérő után egy másik fontos külföldi időszak következett: Cardiff, Wales fővárosa.- A német kultúrából rengeteget tanultam. Megtanultam a német precizitást, a német fegyelmet, de nagyon vágytam az angolszász kultúrára, hogy további tapasztalatokat szerezzek a világról. Véremben volt a vándorló céhlegény tudásszerzési vágya. Kapóra jött, hogy a feleségem révén Cardiffba költözhettünk, ahol harmincéves koromban kellett visszaülnöm az iskolapadba. A német és a magyar nyelven kívül alig bírtam kommunikálni, és a kommunikációs készségeknek pont a nonverbális része, a test mozgása, a szem csillogása, a közönség figyelmének koncentrálása segített. folytatás a 3. oldalon |
