Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-08 / 131. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚNIUS 8., PÉNTEK A Szekszárdi Növény Zrt. bedőlése máig hat Tolnában is kevesebb A legtöbb külföldi érdekeltségű cég a kereskedelemben van Fotó: Shutterstock Több ezren énekeltek német dalokat TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Országszerte több mint hét­ezer-ötszázán énekeltek a kö­zelmúltban különböző hely­színeken magyarországi né­met népdalokat egy kezde­ményezésnek köszönhetően. A hazai német népdalkincs megmentése és továbbörökí­­tése volt a célja annak a flas­­mob-akciónak, amelyet az or­szágos német önkormányzat szervezett több intézménye .bevonásával. Az akció lénye­ge az volt, hogy egyazon na­pon minél többen adjanak elő nyilvános helyeken néhány dalt a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet által össze­állított népdalcsokorból.- A kezdeményezés kivá­ló lehetőség arra, hogy meg­mutassuk: összetartozunk és felelősségünknek érezzük a népdalkincsünk megőrzését, mondta Heinek Ottó, a Ma­gyarországi Németek Orszá­gos Önkormányzatának elnö­ke. Tolna megyéből is több is­kola - általános és középfo­kú intézmény - csatlakozott a kezdeményezéshez. M. I. Megzavarták a betörőt, így is kárt okozott a rongálással SZEKSZÁRO Vádemelési javas­lattal zárta le egy lopási kí­sérlet miatt indított nyomo­zást a Szekszárdi Rendőrka­pitányság. A harmincegy éves mohá­csi férfi, a nyomozás eredmé­nye szerint, január 2-án egy szekszárdi étteremhez tarto­zó épületből élelmiszert, szer­számokat és használati tár­gyakat készített össze, hogy ellopja azokat. Miután megza­varták, elmenekült. A gyanú­sított a rongálással mintegy ötvenezer forint kárt okozott, ugyanis az ajtót felfeszítve ju­tott be az épületbe. A férfi kihallgatása során a bűncselekmény elkövetését elismerte - tájékoztatott Mol­nár Ágnes, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó­­szóvivője. i. I. Az elmúlt években folyama­tosan csökkent a külföldi tu­lajdonoshoz köthető cégek súlya hazánkban, és kisebb mértékben ugyan, de hasonló a helyzet Tolnában is. Az Op­­ten céginformációs kft. ada­tai alapján jelenleg százhar­minc körüli megyénkben a külföldi érdekeltségű cégek száma. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az Opten cégin­formációs kft. szerint jelenleg negyvenháromezer külföldi tu­lajdonossal rendelkező cég mű­ködik hazánkban, Tolna me­gyében ez a szám százharminc körül van. Önmagában a csök­kenés még nem is lenne olyan rendkívüli, hiszen ez a trend a hazai érdekeltségű cégek kö­zött is megfigyelhető, ugyanak­kor az arányok erős eltolódást jeleznek. A csökkenés különö­sen igaz a százmillió forint fe­letti és az egymilliárd forint fe­letti árbevételű szegmensek­ben. A magyar érdekeltségű cé­gek száma: 2011-ben 279 126 volt és 1,7 millió embert foglal­koztattak. Tavaly decemberre a számuk ugyan nem csökkent, de már csak 1,6 millió embert foglalkoztattak. A külföldi érde­keltségű cégek közül a legtöb­ben a kereskedelemben, gépjár­műjavításban, ingatlan értéke­sítés területén, a feldolgozóipar­ban és az építőiparban találtak maguknak piacot. A külföldiek között' első két helyen a németországi és az osztrák érdekeltségű vállalko­zások állnak, de mindkét or­szág esetében évről évre folya­matos visszaesés mutatkozik. A harmadik helyet Ukrajna foglalja el, ám a korábbi tapasz­talatok alapján sok cég eseté­ben nem köti valódi gazdasá­gi érdek a vállalkozásokat Uk­rajnához. Ezek a cégek gyak­ran már felszámolás alatt van­nak, és korábbi hazai tulajdo­nosuk a felelősség alóli kibújás reményében „adta el” külföld­re cégét, nem feltétlen teljesen legális módon. Ez a gyakorlat szerencsére valamelyest visz­­szaszorulóban van, legalábbis egyéves távlatban. Ágazati kitekintésben felül­reprezentáltak a kereskedő cé­gek, több mint tizenkétezer vál­lalkozással. Őket követi az in­gatlanosok, közel hétezer-négy­száz vállalkozással. A dobogó harmadik helyére a szakmai és tudományos tevékenységgel foglalkozó - jellemzően tanács­adó cégek - kerültek fel négy­ezer-ötszázas cégszámmal. Háromszor több mezőgazda­­sági cég van jelenleg Magyar­­országon, mint a környező or­szágokban, ugyanakkor ezen vállalatok többségének az átla­gos élettartama rövid, és alapí­tásuk után néhány évvel meg­szűnnek. Az egyik legnagyobb Tolna megyei cégbedőlés 2014- ben a Szekszárdi Növény Zrt. nevéhez kapcsolódik. A fény­korában tízmilliárdos bevétel­lel rendelkező vállalat túlnőt­te megyénk határát, rengeteg partnere volt Baranya, Csong­­rád, Fejér és Somogy megyében is. Növényvédő szereket, vető­magokat forgalmazók csakúgy, mint gazdálkodók és agrárvál­lalkozások. A cég bedőlésének egyik oka az volt, hogy sok volt a kintlévősége, amit nem tudott behajtani. Ugyanakkor széles körű agrár- és kereskedelmi te­vékenységük mellett nagyon sok energiát fordítottak a gaz­dálkodók képzésére is, a szak­mai programjaik máig pótolha­tatlanok, mondta korábban Var­ga András, aki hozzátette, a ga­bonaszövetség megyei választ­mánya ezt az űrt próbálja rész­ben lefedni, amikor aktuális in­formációkkal, előadásokkal lát­ja el a tagjait. Tolna megyében jelenleg nyolcezer-ötszáz körüli a cégek száma, ebből harminc van fel­számolás, három kényszertör­lés alatt, százhuszonkettő meg­szűnt és hatvanhét újonnan alakult. A megszűntek között vannak külföldi érdekeltségű cégek is, például a gépjármű ja­vítás területén a 2015-ben még hatvan cégből már csak har­minchét van, az ingatlanforga­lommal foglalkozók közül pe­dig harminckettőről csökkent húszra a számuk, az egy egész­ségügyi szolgáltató pedig szin­tén megszűnt. A múlttal és jelennel ismerkedtek a kölesdiek KOLESD A kölesdi Honismere­ti Szakkör egész napos kirán­dulást szervezett Hidasra és Bonyhádra. Mint azt Vargáné Kisfalvi Erzsébettől, a kozele­­ti.hu szerkesztőjétől megtud­tuk, a csoport először a hida­si tájházat látogatta meg, ahol a gyűjtemény létrehozója, Vi­­decz Ferencné mutatta be a 19. században épült háromoszta­­tú, gerendavázas német házat. Az első, tisztaszobába a széke­lyek tárgyai, vetett ágy, bölcső, könyvek, iratok, tulipános lá­da, a betlehemezés kellékei, ingek kerültek. Az épület hát­só földes szobája a német emlé­keket mutatja be. Ágyat, falvé­dőket, felsőruhákat, tintatar­tót, felvetett szövőszéket, köny­veket, vekkert is láttak a köles­diek. A gyűjtemény nagyobb részét az iskola honismereti szakkörének tagjai gyűjtötték. A konyhában a rakott tűzhely a falon átbújtatva a szobát fűtő kályhában folytatódik. A kony-A hidasi német Jpijházat is megtekintették ha felszerelése a kornak megfe­lelő edényekből és eszközökből ad ízelítőt. Megnézték a kam­ra gazdasági eszközeit, és az udvar építményeit is. Hidason a polgármesteri hivatal eme­letén a falu nagyjai közül em­lékszobát kapott kardosvasz­­kói Kardos Kálmán aranyko­szorús vitéz, Baranya várme­gye és Pécs főispánja, ország­­gyűlési képviselő. Az út következő állomása Bonyhád volt, itt a Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnázium tanárai fogadták a kirándu­lókat. Az iskola múltjának és jelenének megismerése után a felújított, csodaszép füvész­­kertben sétáltak a látogatók. A Völgység Múzeumban az igazgató kalauzolta a csapa­tot. Betekinthettek a közép­kori templomok, völgységi vá­rak, templomfeltárások, a vár­aljai Várfő régészeti leleteibe, szó esett Máré, Réka, a szász­vári és mecseknádasdi várak­ról. Külön termekben a sző­lőművelés, a bonyhádi nyom­dák, a kovácsműhely emlékei után végül az Apponyi szalon következett. B. K. liTOmWSHiliffllí Tevékenység szerint db Mezőgazdaság I; Környezetvédelem j Légkondicionálás j Építöipar|: Gépjárműjavítás j Szállítás, raktározás j Szállás, vendéglátásf Informatika j ek 2018-ban Tudományos tevékenység • Szolgáltatás j Szabadidős tevékenységi Egyéb I HÓI 20 20 BÉNI 1 i Életében sokat tett a gemenci erdőért BÁTASZÉK Tegnap délelőtt fel­avatták az egykori Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság néhai igazgatója, Papp Lász­ló erdőmérnök emléktábláját Bátaszéken. Avatóbeszédében Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója Papp László néhai igazgatót méltatásként elmondta: „Tisztelte az élet minden formáját és az ebből fa­kadó értékeket. Számára a vi­lág csak úgy lehetett kerek, ha az ő szíve a Gemenci erdőért is doboghatott.” Papp László Szekszárdon született 1931-ben, Sopron­ban, az Erdőmérnöki Főisko­la erdőgazda szakán diplomá­zott, a Pörbölyi Erdészethez kapta meg első kinevezését, majd a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság főmérnöke, később igazgatója lett. Kez­deményezésére alakították ki a Gemenci Tájvédelmi Körze­tet. Az idegenforgalom fellen­dítése érdekében az erdei vas­utat az ő javaslatára hosszab­bította meg öt kilométerrel a gazdaság, így Gemenc bemu­tatása a turisták számára is lehetségessé vált. Igazgatása alatt hozták létre - többek kö­zött - az Erdei Iskolát. Az emléktáblát a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészetének fa­lán helyezték el. M. I. DOMBÓVÁ A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium, ma Illyés Gyula Gimnázium hajdani 4. b osztályának tanulói nemrégiben tartották ötven éves érettségi találkozójukat. Az eseményre huszonhat öreg­diák, hat hozzátartozó és négy tanár jelezte részvételi szándékát. A vásárosdombói Csendes Pihenő Étteremben mécsest gyújtot­tak az örökre elballagottak emlékére, elfogyasztották a tortát, fel­idézték a közös emlékeket, és aláírásukkal ellátott, igen esztétikus Arany matúra emléklappal ajándékozták meg egymást és tanárai­kat, tudtuk meg Ékes Lászlótól. B. K. Beküldött fotó Megkezdődött az Ünnepi Könyvhét SZEKSZÁRO A 89. Ünnepi Könyvhét vidéki eseményeit nyitotta meg tegnap az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban dr. Szemere Gabriella, a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyv­­terjesztők Egyesülése (MKKE) alelnöke. A kortárs magyar iro­dalom legnagyobb szabadtéri eseménye június 7. és 11. kö­zött majdnem kétszáz kiállí­tót megmozgató, könyvbemuta­tókkal, beszélgetésekkel, dedi­kálásokkal, zenés programok­kal tarkított rendezvénnyé te­rebélyesedett. A központi hely­szín ezúttal is a budapesti Vö­rösmarty tér, holott a könyvhét alkalmából több vidéki város­ban, és a határon túl, Kolozs­várott is szerveződnek helyi események. Péterfy Gergely, a MKKE igazgatója korábban ki­emelte: az olvasóközönségnek szabadságában áll eldöntenie, kivel dedikáltat, és kivel nem, kinek a könyvét vásárolja meg, és kiét nem. Tamásiban tegnap Fábián Janka író közreműködésével szerveztek közönségtalálkozót. Az öt nap alatt a Könnyű Lász­ló Könyvtár kitelepül a Túrme­zei Erzsébet Rendezvénytér­re, ahol ingyenes beiratkozás­sal, könyvturkálóval, késedel­mi díj helyett megbocsátással várják az olvasókat. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom