Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-08 / 131. szám

2018. JÚNIUS 8., PÉNTEK Az eredményhirdetés után minőségi borokat is kóstoltak Fotó: Mártonfai Dénes A Mészáros Borház különdíjas lett, 2015-ös évjáratú bodzási kékfrankosa pedig aranyérmet érdemelt A Hotel Merops Mészáros­ban tartották a jubileumi, ti­zedik Nemzetközi Kékfran­kos Borverseny és Konferen­cia záró eseményét. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu SZEKSZÄRD A Nemzetközi Kékfrankos Borversenyt elő­ször 2000-ben hagyományte­remtő rendezvényként azzal a céllal hívták életre, hogy min­den második évben lehetősé­get teremtsenek a Kárpát-me­dence legnagyobb területén termesztett szőlőfajta verse­nyére. A Hegyközség Szek­­szárd a későbbiekben létre­hozott egy szakmai fórumot is, ahol a kékfrankos legújabb termesztési és borászati tech­nológiájáról, piaci lehetősé­geiről tartanak előadásokat. Az idei tudományos konferen­ciát a kékfrankos szőlő virág­zásának ünnepével egészítet­ték ki. A fajta jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy 2018 a kékfrankos éve lett. Köszöntőjében Ferenc Vil­mos, a szervező bizottság el­nöke elmondta, tizenkét or­szágból kétszázegy tételt zsű­rizett az öt bíráló bizottság, melyekben mind a huszon­kettő borvidék képviseltette magát. Örömtelinek nevezte, hogy Svájctól kezdve Német­országon keresztül Szlovákiá­ig sok termelő megtisztelte a A Földművelésügyi Minisztéri­um (FM) márciusban nyilvání­totta az ideit a kékfrankos évé­nek. 2018 azért lett a fajtáé, mert ez egy igazi magyar kék­szőlőfajta, amelyből kitűnő bo­rok készíthetők, melyekre ér­demes külön is felhívni a fo­gyasztók figyelmét. Ezen túl- . menően a kékfrankos a leg­népszerűbb és a legnagyobb területen termesztett kéksző­lőfajta Magyarországon. A mi­nisztérium elindította „a Kék­frankos országkóstolót.’' Emel­lett több, a témához kapcso­versenyt, sőt, nemzetközi bí­rálók és érkeztek. A várost képviselő Kővá­ri László hangsúlyozta, hogy Szekszárd minden olyan ren­dezvény mellé szívesen áll, amely a helyi bort népszerű­síti. Ezek közé a támogatott civil kezdeményezések közé tartozik a csütörtöki verseny is, amely mára szervesen be­lódó workshop, tudományos kutatás valamint más ese­mény is zajlik majd, hasonló­an a sikerrel zárt furmint évé­hez. A kékfrankos választása az idei évre egyszerű feladat volt, nemcsak azért, mert nép­szerű és a legnagyobb terüle­ten - mintegy 7300 hektáron - termesztett magyar szőlőfaj­ta, hanem azért is, mert a múlt évben fehérszőlő fajta volt a ki­emelt, így most kéknek kellett jönnie. Ezzel a fajtával szinte mind a huszonkét magyar bor­vidéken foglalkoznak. épült a borászathoz kapcsoló­dó városi rendezvények közé. A gazdasági bizottság elnöke közölte, a Szekszárdi Borvi­déken kiemelkedő súlya, sze­repe van a fajtának. A kadar­ka mellett az egyik zászlós­hajó - ebből a fajtából van a legtöbb -, kiváló alapanyaga a bikavérnek és a rozékészí­tésnek. A jubileumi megmérette­tésre nevezni lehetett rozé­val, sillerrel, kékfrankos há­­zasítással, amennyiben a faj­ta aránya legalább ötven szá­zalék. A kétszázegy beérke­zett mintából három tétel ka­pott nagy aranyérmet, mind­három osztrák borászat nedű­je (Blaufränkisch Bernreiser 2015; Blaufränkisch reserve 2013; Blaufränkisch 2015). Erre jegyezte meg Ferenc Vil­mos, hogy ez egy figyelmez­tetés a magyaroknak, hogy a sógorok bora sem rossz. Har­minchét bor kapott aranyér­met, százhuszonkilenc ezüs­töt és huszonnyolc bronz mi­nősítést. A legnépszerűbb kékszőlőfajta MEGYEI KORKÉP Szenny Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu ASzputnyik-1 1957-es fellövése óta több ezer műholdat ál­lítottak Föld körüli pályára. Némelyik egy futball-lab­dánál is kisebb, mások termetesek; öt-tíz tonnás is akad köztük. Egy részük már haszontalan, kiszolgált, irányít­­hatatlan, másokról alkatrészek szabadultak el, s akár balese­tet is okozhatnak. Becslések szerint, bolygónk körül hétezer tonna űrszemét kering, harmincezer kilométeres óránkén­ti sebességgel. Ezek összevadászására most űrhálót és űrszi­gonyt fejlesztettek ki brit és amerikai tudósok. Lejjebb, a légkör alsó rétegében a szálló por okoz gondot. Fő­leg a kínai nagyvárosokban erős a légszennyezettség. Ám a kö­zelmúltban Hszianban átadtak egy hatvan méter magas lég­tisztító tornyot. Ez képes na­pi ötmillió köbméter szennye­zett levegővel megbirkózni, ti­zenöt százalékkal csökkentve a szállópor-tartalmat, mintegy tíz négyzetkilométeres terüle­ten. Még lejjebb, a talajt és a vizeket, korunk nagy találmánya, a műanyag szennyezi. De, hosszas kutatás után már erre is ta­láltak megoldást: a PET-faló baktériumot. Ez a baktérium olyan enzimet termel - némi emberi ráhatás, szerkezetmódosítás ál­tal -, mely viszonylag gyorsan lebontja a polietilén-tereftalát, melynek egyébként több mint száz év a lebomlási ideje. Mennyi nagyszerű fejlesztés! Mennyi technikai újítás! Mennyi zseniális ötlet! Mennyi briliáns megoldás arra, hogy az ember elpucolja a saját sarát! Azt, ami nélküle soha nem jött volna létre. Földünk körül mintegy hétezer tonna űrszemét kering Udvariban alkotnak a Bárka tagjai UDVARI A Bárka Művészeti Szalon tagjait látja vendégül a település a héten. Mint ar­ról Németh Kata, a Bárka tit­kára .tájékoztatott, juhász Il­dikó grafikus vezetésével zaj­lik a képzőművészeti kurzus, a hatfős csapat tanácsot és segítséget kaphat a már meg­kezdett alkotások befejezésé­hez, illetve az újak készítésé­hez. A feltételeket a munkához az udvari önkormányzat biz­tosítja, cserébe az alkotók tá­vozásukkor hátrahagyják egy-egy, a településen készült munkájukat. A heiyiek kedvessége vala­mint a csodálatos természe­ti környezet igazi kikapcsoló­dást, a festészethez pedig té­mát és ihletet nyújt a résztve­vőknek. V. M. A szakmai segítség és az ihlet is adott Beküldött fotó A bírálatot hét bizottságban közel hetven bíró végezte hatfős csúcsbírói közreműködéssel A határon túlról is érkezett minta a versenyre PAKS Évről évre nő a neve­zett minták száma az Orszá­gos Sillerfesztiválon. Az idein, amelyik tizenegyedik volt a sorban, kétszázhuszonhárom siller került a bírák asztalá­ra az ország minden részéből és határokon túlról. Felvidék­ről Szlovákiából, Délvidékről Szerbiából, Erdélyből és Né­metországból is volt nevezője a Sárgödör téri Présháztulaj­donosok Egyesülete és a város önkormányzata által közösen szervezett mustrának. Maguk a bírák az ország különböző szegleteiből és an­nak határain túlról is érkez­tek. A bírálatot hét bizottság­ban közel hetven bíró végezte hatfős csúcsbírói közreműkö­déssel. A borversenyre száz­hetvenegy borász nevezett, közülük harminchat paksi termelő - összegezte a Sárgö­dör téri Présháztulajdonosok Egyesületének titkára. Dr. Ha­noi János arról is tájékoztatott, hogy ebben az évben hatvan településről érkeztek Paksra sillerek. A fesztivál társadal­mi fővédnöke Süli János tár­ca nélküli miniszter, a szak­mai nap fővédnöke és csúcs­­bírája pedig Nyitrainé dr. Sár­­dy Diána, a Szent István Egye­tem Borászati Tanszékének vezetője volt. A szerző felvétele A száz legjobb sillert a közönség is megkóstolhatta A fesztivál legjobb sillerét bölcskei borász, jelesül Ke­resztes Pál készítette, a leg­jobb paksi siller pedig a Ma­­yar Pincéből került ki. A zsű­ri huszonnyolc arany-, het­venhét ezüst- és hatvanhét bronzérmet ítélt oda, ötven­egy mintát pedig oklevéllel jutalmazott. Az eredmény­­hirdetés után hagyományo­san sor került a fesztivál száz legjobb siller borának ingye­nes közönségkóstolójára, majd a Hesz Ádám Akusztik, illetve az Ocho Macho kon­certezett a Sárgödör téren a KBP Group szervezésében. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom