Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-31 / 124. szám
2018. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Törvény rendelkezett az iskolák államosításáról Tökéletesen működött a propagandagépezet A levéltár folyosóján helyezték el a korabeli dokumentumokat, fotókat Fotó: Mártonfai D. Az egyházi iskolák hetven évvel ezelőtti államosításáról nyílt tárlat a levéltárban. Megyénkben ez százhetven intézményt érintett. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Az egyházi iskolák államosítása Tolna megyében 1948. címmel nyílt kiállítás szerdán, a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában. A megnyitó vendégeit dr. Várady Zoltán igazgató köszöntötte, majd Csillagné Szánthó Polixéna, a város humán bizottságának elnöke nyitotta meg a kiállítást. Emlékeztetett arra, hogy az 1947 és 1950 között vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot betöltő Ortutay Gyula tevékenysége nyomán államosították a felekezeti fenntartásban működő iskolákat, és átfogó tankönyvreform valósult meg hamis tanításokkal. A cél az volt, hogy általános ellenszenv alakuljon ki az egyházi intézményekkel szemben, a pedagógusi karban pedig csak a megbízható káderek maradhattak. A megnyitón levetítették a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára által rendelkezésre bocsátott Jancsi és az iskola című leporellót, amely annak idején szintén a propagandát szolgálta. A lapokat a tárlaton is meg lehet tekinteni. Emellett korabeli újságcikkek, dokumentumok kaptak helyet a tárolókban, többek között a megyei egyházi iskolák alaprajzai, egykori órarendek, államosítási határozatok, illetve tanárok visszautasító levelei. A kiállítást dr. Kunné Tornóczky Andrea levéltáros mutatta be. Elmondta, hogy az országban mintegy 6500, megyénkben 170 iskolát érintett az államosítás. Ezek 62 százaléka a római katolikus felekezethez tartozott, 38 százaléka a protestáns vallásokhoz - fele-fele arányban evangélikus és református -, illetve egy a görögkeletihez. A levéltáros arról is beszélt, hogy tökéletesen működött az állami propagandagépezet, amely elhitette, hogy a szülők és a pedagógusok egyaránt az államosítást szeretnék. A törvénytervezetet 1948. június 16- án terjesztették be, és még aznap elfogadták és kihirdették. Kisebb változásokkal ez 1989- ig érvényben volt, és az egyházak csak a rendszerváltás után részesültek kárpótlásban és kaphatták vissza iskoláikat. MEGYEI KÖRKÉP £ Mágusok ideje Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu rr O az, aki elintézte/Bármennyit csal/Mégse de mégse de mégse/Haragszol meg érte. A négysoros az Omega együttes örökbecsű szerzeményéből való, a dalnak természetesen - mint azt mindenki egyből kitalálhatta - A bűvész a címe. Igen, ezt teszik velünk ezek a mágusok, köztük a legismertebbek is. Az idő azonban velük sem kegyes a végsőkig, előfordul, hogy lebuknak, mint az történt most David Copperfielddel is. Pár évvel ezelőtt a világhírű illuzionista tizenhárom önként jelentkezőt tüntetett el a színpadról, a csapat kisvártatva a terem túloldalán bukkant fel. Ám egyik alany megsérült, beperelte a mágust, akinek a bíróság határozata alapján fel kellett fednie trükkjét. Mi, hétköznapi emberek ámulva nyugtázzuk, ha a bűvész a semmiből hirtelen előránt egy kártyalapot vagy egy tízezrest. Manapság még talán Szeretnénk hinni, hogy a mágus rendelkezik különleges tulajdonsággal igaz az, hogy semmiből nem keletkezik valami: ha ez is az alapállásunk, azért szeretnénk azt hinni, hogy a mágus mégiscsak rendelkezik valami különleges tulajdonsággal. De legalább a kedvünkért, bennünket megtisztelve valamilyen sosem alkalmazott, extra trükkel áll elő. Annál nagyobb a csalódásunk, amikor azt látjuk, hogy a papírpénz kétrét hajtva már eleve oda van ragasztva a tenyeréhez, rossz esetben cellux szalaggal. Nos, ne számítsunk csodára Copperfield embereltüntetéses eseténél sem. Nincs teleportáló készüléke sajnos, ezt azért sejtettük. De azért az egészen illúzióromboló, hogy - idézzünk a honlapról - „a ketrecbe zárt és letakart közreműködőket segítői terelték ki a sötétben függönyök takarásában, szűk átjárókon át a hotel konyhájába, majd onnan a műsor fináléjában a színházterembe.” Tehát terelés. Még jó, hogy nem botokkal. Bár ki tudja, ha akadt volna néhány renitens... De egy sem akadt, kivéve azt a nézőt, akinek nem volt más választása. A többiek vagy cinkos, vagy kényszeredett mosollyal, de segédkeztek. És mint a sír, hallgattak arról, hogy miként verték át őket (is). Bizony, zárásként is ideillik az Omega szerzeményének újabb szakasza: „Ha nem figyelsz/Még azt is megteszi/Kilopja fél szemed/A másikat/Csak azért hagyja meg/Hogy láthasd/És ünnepeld.” Remekeltek megyénk diákjai a Pindúr-Pandúron Hibátlanul versenyeztek BUDAPEST-TOLNA MEGYE Ismét remekeltek a Tolna megyei kisdiákok és óvodások, ezúttal a MINI-KRESZ Pindur-Pandúr országos verseny budapesti döntőjében, ahonnan sok ajándékkal és sok élménnyel gazdagodva tértek haza, tájékoztatta kapunkat Komlósiné Kiss Anett, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Tolna megyét az idén hat csapat képviselte. A gyerekek Paksról, Bölcskéről és Dombóvárról utaztak a fővárosba. A kicsiknek KRESZ ismereteikről és kerékpáros ügyességi tudásukról kellett számot ad-**” niuk. A Paksi Deák Ferenc Általános Iskola kisdiákjai teljesen hibátlanul teljesítették mind az elméleti, mind a gyakorlati feladatokat, ezért a verseny szervezői kiemelkedő teljesítményüket egy csocsóval jutalmazták. A dombóvári gyermekek felkészítője Tóth Szilvia címzetes főtörzszászlós, a paksi és bölcskei diákoké pedig Bíró Ilona Mária címzetes főtörzsőrmester, iskolarendőr volt. Immár huszadik alkalommal rendezték meg a hétvégén a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány és az Országos Rendőr-főkapitányság baleset-megelőzési bizottsága szervezésében ezt az országos közlekedési versenyt az óvodások és kisiskolások számára. A rendezvényre az ország minden pontjáról összesen 122, egyenként nyolcfős csapat jelentkezett. Ihárosil. A Paksi Deák Ferenc Iskola kisdiákjai és Bíró Ilona Mária A bölcskei iskola diákjai és Bogárné Baranya Mónika tanárnő A dombóvári belvárosi iskola csapata és Tóth Szilvia Fotók: TMRFK _________________________________________________________________________________________________________ SZPONZORÁLT TARTALOM Az emberiséget végigkövető energia A felsőzsolcai fotovoltaikus erőmű február végén Energia Kisokos 1. Miért is szükséges? Az emberiség mindig is hasznosította a természet energiáit, elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolnunk, mint a napsütéssel, széllel szárítás vagy a vízáramlatok kihasználása. Később, a tűz megzabolázása nagy lépést jelentett az ősember életében, majd megjelentek a vitorlás hajók, a szél- és vízmalmok, de a mélyből feltörő termálvíz is kapott feladatot. A modem korban a gőzgép feltalálásával lehetővé vált a hőenergia mozgási energiává alakítása. Később, az elektromosság felfedezésével és szolgálatba állításával pedig nagyot változott az emberek által igényelt energia milyensége. Az áram előállításához generátorra van szükség, amelyet meg kell hajtani. A legegyszerűbb generátor a dinamó, de az erőművi termelés szinte minden módjánál elengedhetetlen a generátorra csatlakoztatott turbina. Erre irányítva a vizet, a gőzt vagy a begyújtott földgázt, tengelye segítségével hajtja meg a generátort. A hagyományosnak mondható villamos energia termelésben gőzturbinákat - gázerőműben gázturbinát - alkalmaznak. A szénerőművek kazánjában eltüzelt energiahordozó hőjével vizet melegítenek fel, amelynek a gőzét a turbinára irányítják. Gőzturbinával üzemelnek az atomerőmüvek és a hulladékégető erőművek is. Előtérbe kerül a fenntarthatóság A fosszilis energiahordozók, mint a fekete- és barnakőszén, a lignit, valamint a kőolaj és a földgáz az elhullott szerves anyagokból, növényekből és állatokból keletkeztek, évmilliók alatt. Tekintettel az időtávra, nem megújuló energiaforrásoknak hívjuk ezeket. Mivel az újabb és újabb felfedezések ellenére a készletek végesek, olyan energiaformák hasznosítása felé indokolt fordulni, amelyeket megújulóknak, fenntarthatónak nevezünk: a napsütés, a szél és a víz, valamint biomassza hasznosításáról van szó, vagyis bizonyos értelemben vissza kell fordulni a gyökerekhez, csak éppen már modem technológiával. Egy másik nyomós érv a fosszilis energiahordozók kiváltására az, hogy eltüzelésükkel jelentős mennyiségű széndioxidjut a légkörbe. Ismert, ez az egyik legintenzívebb üvegház hatású gáz, vagyis nagymértékben felelős a globális felmelegedésért. A fosszilisek eltüzelése por és káros vegyületek kibocsátásával is jár, a nitrogén-oxidok savasesőt, légzőszervi problémákat is okoznak. Az erőmüvek jelentős összegeket fordítanak füstszűrő berendezések telepítésére, ám a károsanyag-kibocsátást teljes mértékben nem lehet megakadályozni. Az érni« másik oldala Szerencsére hosszú a sora azoknak az erőműveknek, amelyek az áramtermelés során nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Ezek a létesítmények a nap, a szél, a víz megújuló energiáját hasznosítják, illetve ide tartoznak az atomerőművek is. Megújuló energiaforrásként tartjuk számon a biomasszát, azonban a növényi (mezőgazdasági és erdőgazdasági, faipari) hulladékok eltüzelése szintén szén-dioxid-kibocsátásával jár. Ez és a háztartási, nem újrahasznosítható hulladékok eröművi felhasználása csak különös körültekintés, szigorú szabályozás mellett megengedett. Az időjáráshoz köthető áramtermelés vitathatatlan előnyei mellett hátránya a nehéz tervezhetőség és a nem egyenletes rendelkezésre állás. Olykor alig állítanak elő áramot, máskor viszont túl sokat táplálnának a mindig kiegyensúlyozottságot igénylő rendszerbe. Az Európai Unió minden tagállamának az adottságaihoz mérten kell kialakítania az áramtermelői mixét. Magyarország esetében a rugalmatlan, de kibocsátás-mentes nukleáris és megújuló energiaforrások, valamint a szenynyezö, de az országos villamos-energia rendszer egyensúlyához nélkülözhetetlen rugalmassággal rendelkező szén- és gázerőművek jutnak szerephez.
