Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-17 / 113. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK Kimentették Macikát a tűzből KURD A gyerekeké volt a dél­előtt a hétvégi kurdi faluna­pon. A játékok és kézműves foglalkozások mellett arcfes­tés és csillámtetkó várta őket. A katonai sátorban nemcsak hivatásukat népszerűsítették a katonák, hanem fegyverbe­mutatót is tartottak, illetve a terepjárójuk is sokak érdek­lődését felkeltette. A tűzoltó sátorban a gyerekek maguk­ra ölthették a lánglovagok vé­dőfelszerelését és a különbö­ző kötéseket is gyakorolhat­ták. A legügyesebbek délután a Magirus gépjárműfecsken­dővel tehettek egy kört a fa­luban. Egy felajánlásnak köszön­hetően minden gyermek vat­tacukrot kapott, az önkor­mányzat pedig jégkrémmel kedveskedett nekik. Müller János polgármester elmond­ta, hogy a faluvezetés emellett az ebédnekvalóról is gondos­kodott, és helyi vállalkozók is támogatták a programot. Volt, aki a szendvicsekhez szalámit és kolbászt ajánlott fel, a pék a kalácsról és a kenyérről gon­doskodott, más rágcsálnivaló­val segített. A szalámiverseny pénzjutalmai szintén felaján­lásnak köszönhetőek. A zsűri döntése alapján Tamás Ágnes lett az első, Szabó Péter a má­sodik és Müller György a har­madik. A különdíjat Törő Csa­ba kapta. A főzőverseny első helyezett­jei Horváth Róbert és barátai lettek 40-es táljukkal. A máso­dik helyre a Boszorkányoszta­got sorolták Boszihamijukkal, míg Tádé elnevezésű ételével a kurdi önkéntes tűzoltó egye­sület lett a harmadik. A külön­­díj Kurdi Istváné lett, az általa készített étel a Bárányok hall­gatnak nevet kapta. Délután natúrparki kiállí­tás nyílt, majd az ovisok Ma­cimentő tűzoltó bemutatóját láthatták a falunap résztve­vői. Később autós és motoros felvonulás indult, majd szín­padi műsorok váltották egy­mást. Felléptek az óvodások és az iskolások, az EuroDan­­ce Tánccsoport, a Kurdi Ka­­posmente Néptánccsoport, a Zumba tánccsoport. Énekelt a közönségnek Málinger Ani­ta és Kovács Gergő, később Szandi adott koncertet, majd Gyuricza István és Aranka szalontáncát, Henna és Sihell Ferry műsorát, végül Hestia tűztáncos showját láthatták az érdeklődők. H. E. A tűzoltásban is segédkeztek az ifjak Beküldött fotó Nagylexikon készült egy kisvárosról A 764 szócikket tartalmazó, 620 oldalas Bonyhád Lexi­kon tavaly decemberben ké­szült el. A fogadtatását mu­tatja, hogy máris az után­nyomására készülnek. Szer­kesztője, Steib György úgy gondolja, hogy pár év múl­va a digitális változata is az érdeklődők rendelkezésé­re állhat. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepuJsag.hu BONYHÁD Irdatlan munka. Le­gelőször ez jut eszébe az em­bernek, ha a Bonyhád Lexi­konra néz, s közben hallgat­ja a 77 éves szerkesztő, Ste­ib György szavait: nyolc esz­tendő alatt készült el, 764 szó­cikket és több mint nyolcszáz képet, illusztrációt tartalmaz, 620 oldalon. Negyvennél töb­ben dolgoztak azért, hogy lét­rejöjjön, közülük a szócikk­írók száma: 32. Tavaly decem­berben mutatták be a város művelődési központjában. Az ezer példány nagy része elfo­gyott, most készülnek az után­nyomásra. A szerkesztő elvég­zi a szükséges korrekciókat a második kiadás előtt. Néhány év múlva a digitális verzióval is előrukkolnak. Az egész 2007-ben kezdő­dött. Miszler Zoltán egy bony­hádi honlap indítását tervez­te, s ehhez összehívott né­hány embert, akikkel a tartal­mi és technikai megoldásokat egyeztette. A stábban volt Ste­ib György is, akit a helytörté­neti rész gondozására szemel­tek ki. Akkor nézték át Dudás Olga pedagógus Bonyháddal kapcsolat anyagait, s elhatá­rozták, hogy ez alapján készí­tenek egy lexikont. Csak előbb még befejezte Steib György a két elkezdett könyvét: az öt­venéves kórházról és a száz­éves zománcgyárról. Ez utób­bi különösen közel állt hozzá, hiszen negyven évet dolgo­zott ott, különböző munkakö­rökben. Amikor technológiai csoportvezető yolt, felkérték, hogy mellékállásban igazgas­sa a gyár kultúrötthonát. Ak­kor kezdett üzemtörténettel foglalkozni. Első ilyen témá­jú kötete 1973-ban jelent meg. A lexikonnal kapcsola­tos levéltári és egyéb kuta­tást, anyaggyűjtést 2009-ben kezdték. Sokan lelkesedtek az ügyért, s tettek érte, anya­gi ellenszolgáltatás nélkül. Kiemelhető dr. Szőts Zoltán múzeumigazgató és Máté Ré­ka fotós, újságíró hathatós se­gítsége. Négy éven keresztül gyűjtötték az egy százaléko­kat, s kértek önkormányza-A szerző fotója ti, vállalkozói támogatást, mi­re összejött a kiadás költsége. Steib György időközben hely­­történeti munkásságáért meg­kapta a legrangosabb bonyhá­di elismerést, a Perczel-díjat. Könyvek, portréfilmek is születtek Steib György 1940-ben szü­letett Bonyhádon. A helyi zo­máncgyárban közel negyven évet dolgozott, mint gépész­­technikus. Helytörténetíróként is ismert. Megjelent kötetei: A bonyhádi zománcgyár története (1973), Bonyhád 1956 (2001), A bonyhádi kórház története (2009), Zománcgyári centená­rium 1909-2009 (2009). A zö­­máncgyár archív tárgyaiból és dokumentumaiból üzemtörté­neti gyűjteményt hozott létre (1977). A helyi televízió munkatársa­ként, 1997-től 2010-ig, hetven bonyhádi személyről készített portréfilmet. Munkásságáért Perczel-díjban részesült (2010). Akadálypálya is volt az udvaron Aranyat játszottak A vá rosna k fontos a Cinkék és a Gerlék a klímavédelem BOGYISZLÓ Baleset-megelőzési napot tartottak nemrég az ál­talános iskolában az alsósok­nak. A cél az volt, hogy meg­ismertessék a gyerekekkel a biztonságos közlekedés és a baleset-megelőzés szabálya­it. Rasch Gabriella tanárnő el­mondta, totóval és csapatépítő játékokkal is készültek. A Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság két munkatársa kerékpáros, valamint rolleres akadálypályát épített ki az is­kolaudvaron. De volt olyan fel­adat is, melynek során egy pa­pírlapra nyomtatott, majd da­rabjaira vágott kerékpár része­it kellett megtalálni, és osztá­lyonként ismét összeállítani. Mindemellett kisfilmet láthat­tak a diákok a kerékpár tör­ténetéről, és a Buborék együt­tes dalának segítségével a köz­lekedési táblákról is tanultak. A piactéren kialakított pályán pedig különleges bicikliket próbálhattak ki. H. E. A biztonságos közlekedésről tanultak Beküldött fotó SZEKSZÁRD-MOHÁCS Három drámacsoporttal állt színpad­ra és mérettetett meg a XVI. Regionális Gyermekszínjátszó Találkozón a Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alap­fokú Művészeti Iskola. Mint arról Pekari Bernadett, az in­tézmény igazgatója tájékozta­tott, a legkisebbek, az első év­folyamos Garay Cinkék a Me­séből érkeztünk cí­mű darabbal arany minősítést szerez­tek. A Garay Ger­lék Janikovszky Évától játszották a Ha én felnőtt vol­nék című darabot, ők szintén arany minősítés­sel büszkélkedhetnek. A „na­gyok”, a Garay Rigók a Min­denki című rövidfilm feldol­gozásával ezüst minősítést és még két különdíjat hoztak az iskolának.- Óriási élmény volt lát­ni a gyerekeket a színpadot), ahogy élvezik a játékot, és azt a kitörő örömöt, amikor mun­kájuk gyümölcsét learatták. Nekem ez olyan ajándék, ami plusz energiát ad a jövőbeni munkámban, ahogy az a kü­­löndíj is, amit a kiváló rende­zésekért szánt nekem a zsűri - mondta Hefner Edit felkészí­tő tanár. A Sióagárdi Fecske csoport tagjai a Garay-iskola, valamint a sióagárdi tagintézmény tanu­lói (valójában a Sióagárdi Fecs­ke Bábcsoport) másodízben is kipróbálták tehet­ségüket a mohá­csi színpadon szín­játszásban. Az idei Tündérszép és Ár­­gyélus népmese fel­dolgozás is elnyer­te a zsűri tetszését. Az aranyminősítés mellett a csoport a Legjobb előadás díját, vezetőjük, Pekari Bernadett, a Legjobb rendező díját, a citerán kísérők pedig Horváth Andrea vezetésével Az élő zenei kísé­ret különdíját kapta. A darabot legközelebb a Kaposvári Cu­­corka Gyermekbábfesztiválon is bemutatják, természetesen ott már minden gyerek bábok­kal alakítja majd a mese sze­replőit. V. M. Az előadást, rendezést és a zenét is díjazták Beküldött fotó Ader János fogadta a szövetség képviselőit SZEKSZÁRD A megyeszékhely is csatlakozik a nemzetközi klímavédelmi együttműkö­déshez. Ebben a résztvevők vállalják, 2050-ig 80 százalék­kal csökkentik az üvegházha­tású gázok kibocsátását. A klímavédelemben kulcs­szerep hárul a városokra - je­lentette ki Áder János köztár­sasági elnök hétfőn, miután hivatalában fogadta Tarlós Ist­ván főpolgármestert és a Me­gyei Jogú Városok Szövetségé­nek (MJVSZ) tagjait. Szekszárdot Ács Rezső pol­gármester képviselte az egyez­tetésen. A városvezető a prog­ramot követően kiemelte, több olyan helyi fejlesztés is az együttműködés mellett szól, melyek a közép-távoli tervek között szerepelnek. Ilyen pél­dául a város távhőellátásának összekötése az atomerőművel, vagy éppen a közösségi közle­kedés esetleges elektromotori­­zálása. Hozzátette, a történelmi borvidék klímájának védelme szintén rendkívül fontos. T. N. Steib György több kötettel járult hozzá Bonyhád múltjának megörökítéséhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom