Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-03 / 101. szám

2018. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK Áprilisban három hőségnapot is feljegyeztek idén A tavaszi kánikula megzavarta a rendet Versenyfutás az idővel. Egyszerre kellene pergetni és követni a virágzást Fotó: Shutterstock Egymást érik az időjárási re­kordok, a gazdák szerint az elmúlt évtizedekben nem volt arra példa, hogy április utolsó hetétől már folyama­tosan harminc fok közeli a nappali hőmérséklet. Az el­múlt három hétben érdemle­ges csapadék a megye déli felében nem volt, pedig na­gyon kellene már az eső. A repce még nem virágzott el, de már az akác is teljes pompában van, a méhészek is kapkodnak, versenyt fut­nak az idővel. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Áprilisban mind­össze 7,2 milliméternyi csapa­dék hullott Szekszárd környé­kén, de a megye többi részé­ben is hasonló mennyiségről számoltak be a gazdák. A bel­vízzel elöntött területek nagy­sága tovább csökkent, a bel­víz által nem érintett területe­ken pedig kimondottan száraz a felső talajréteg. Ugyanakkor lejjebb haladva egyre több a nedvesség, és ötven centimé­teres mélység alatt már nin­csen vízhiány. A meleg időnek köszönhető­en a talaj hőmérséklete is fo­lyamatosan emelkedik, a fel­ső húsz centiméteren 14 és 19 fok között alakul. A jó időben rohamos fejlődésnek indult a vegetáció, mondta dr. Vörös Géza agrárszakmérnök. Áp­rilisban három hőségnapot is feljegyeztek az idén, melyre több évtizede nem volt példa. A tavasz az idén kimaradt, a nagy hőingadozás miatt - tél­ből a nyárba - főleg a sárga­barackosban egyre több a gu­­taütéses fa, a gyümölcsfa gyö­kerének érhálózata repedt el. A szántóföldeken is van mun­ka bőven, a száraz melegben elszaporodott a búzában a ve­tésfehérítő bogár, védekezni kell ellene. A hirtelen hőség miatt a bú­zában a tőszám kisebb lett az elvárásnál. Az elvetett kukori­cának nagyon kellene az eső, és ahol nem csávázott vető­magot vetettek a gazdák, ott a barkók is felszaporodtak, ezek elrágják a növény gyö­kerét. Ami ennél is nagyobb baj, hogy május 5-e körül vár­ható az amerikai kukoricabo­gár lárváinak kikelése, ilyen korai időpontra még nem volt példa. A lárvák szintén a kis kukoricák gyökerét rágják el. Bár a megyében mindenki na­gyon várja az esőt, azt azért senki nem bánja, hogy az ed­digi jeges viharok elkerültek bennünket. A hírekből halljuk, hogy tőlünk nyugatra, kelet­re, északra mindenhol volt jég­eső. A Nefela jégeső elhárítási rendszert és az ehhez kapcso­lódó talajgenerátorokat azon­ban csak május 1-jétől, tehát három napja kezdték el üze­meltetni. Bereczki Károly me­teorológus szerint már koráb­ban is felvetődött, hogy április 15-től elkezdhetnék a védeke-Ami pedig mindenkit érint, aki a szabadban tartózkodik, hihetetlenül erős az UV su­gárzás, mondta a szakember. Kimaradt a tavasz, az ember bőre nincs hozzászokva a ká­nikulához, így nagyon rövid időn belül leég. Idegeskednek a méhészek is, ilyen extrém helyzetre nem is emlékeznek. Egyszerre vi­rágzik a repce, az akác, a bo­zést, de eddig ezt a javaslatot elvetették. Elképzelhető, hogy az idei év tapasztalatai alap­ján jövőre a májusi időpontot módosítják. A védekezési sze­zon egyébként szeptember 30-ig tart. Idén az áprilisi szárazság elle­nére korán kikeltek a szúnyo­gok is, ennek egyik oka a bel­víz lehet. A pangó, meleg tó­csákban gyorsan szaporodtak. A méretük viszont nagyobb az eddig megszokottnál. A leg­több településen már perme­teztek is ellenük. dza és a vadgesztenye is. Na­­gyernyei Attila, a megyei mé­hész egyesület elnöke elmond­ta, kapkodnak és versenyt fut­nak az idővel. Egyszerre kel­lene pörgetni a repcét, majd gyűjteni az akácmézet, mi­közben a gyűjtő méhek több­sége még nem erősödött meg a feladatokhoz. Az akácvirág­zás eddig mindig akkor kez­dődött, amikor a vadgeszte­nye már elvirágzott, idén pe­dig minden egyszerre nyílik. A méhek addig nem „men­nek” az akácra, amíg a repcé­re szállhatnak, mert az akác­virág keményebb, így nehezen tudnak hozzáférni, a repcé­re meg csak rá kell szállniuk. Ugyanakkor az akácméz érté­kesebb, keresettebb. Egy nor­mális évben az akác tíz-tizen­­két napig virágzik, de ha ma­rad ez a hőség, félő, hogy ez az időszak a felére csökken. Olyan gyorsan jönnek az események, hogy nehéz rájuk felkészülni, mondta a méhész. Kimaradt a márciusi időjárás, és ez helyrehozhatatlan, tette hozzá. Jégeső ellen korábban kell védekezni HIRDETÉS Szekszárdon: 2018. május 10-13-ig (XXL Áruház mellett) Pakson: 2018. május 17- 21-ig (Ürgemező) Dombóváron: 2018. május 24., 25., 27. (Vásártér) A paksi és dombóvári jegyigény esetén telefonon történő egyeztetés. Szekszárdon a Tolnai Népújság Szerkesztőségében Liszt F. tér 3., vagy a 74/511-510-es telefonszámon, az előfizetői kód bemutatásával. Ajegyek korlátozott számban kaphatók. A jegyárak pénzre nem válthatók és a C szektorra szólnak. Érdeklődni: 74/511-510 3000 Ft helyett 1500 Ft-ért az Eötvös Cirkusz előadását! A fiatal lány először kért, majd lopott IREGSZEMCSE Helybeli férfi tett feljelentést a rendőrségen, mert február 20-án megje­lent az otthonában egy nő, aki pénzt kért tőle kölcsön, majd a férfi figyelmetlenségét kihasz­nálva ellopta a pénztárcáját a benne lévő személyes iratok­kal és mintegy húszezer forint készpénzzel együtt. A rend­őrök a nyomozás eredménye­ként azonosították a feltéte­lezett elkövetőt, egy tizenhat éves szigetvári fiatalkorút. A lányt lopás vétség elkövetésé­nek megalapozott gyanúja mi­att gyanúsítottként hallgatták ki. A fiatal bűncselekmény el­követését beismerte. B. K. MEGYEI KORKÉP Végzetes háló Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Lehetséges, hogy a tenger nélküli országok valójában sze­rencsések? Merthogy ezek az államok eggyel kevesebb helyszínre szemetelnek. Nézzük csak meg az óceánok mosta partvidékeket: Kanadában ugyanúgy műanyag termé­kek tömkelegé hever a fövenyen, mint Indiában, Kínában vagy Ausztráliában. Az már csak ráadás, hogy a tengerrel nem ren­delkező országok is megtapasztalják, ha akarják, ha nem: a sok drága méreg és irtószer nem vész el, azokat például a ha­lak révén visszakapjuk. Legalábbis addig, amíg lesznek halak a vizekben. Mert ha így fejlődünk, akkor néhány évtized múl­va erre sem lesz tartós garancia. Az emberi felelőtlenség és A háló túl nehéz ahhoz, hogy csak úgy kiemeljék a tengerből tehetetlenség újabb példája­ként a Karib-tengeren egy ha­talmas kiterjedésű „szellem­háló” lebeg. Hónapok óta im­­bolyog a vízben ez az elszakít­hatatlan alkalmatosság, mely­be már több száz állat gabalyo­­dott bele és fulladt meg. Azt gondolnánk, hogy legalább ezzel a képződménnyel viszonylag könnyen elbír az ember, és meg­szabadítja tőle az óceánt. Ám nem. A körülbelül kétszáz négy­zetméter kiterjedésű, mindenféle szemetet is magába kebele­ző háló túl nehéz ahhoz, hogy csak úgy egyik napról a másik­ra kiemeljék vagy partra vontassák. Régi mondás, hogy éhezőnek ne halat adjunk, hanem hálót. A fenti, tragikus fejlemények ismeretében árnyalnunk kell ezt a bölcsességet. Mert bebizonyosodott, hogy ha az embereknek hálókat adunk, azokkal előbb-utóbb teleszemetelik a tengert. Láncszemekből epitenek GYŐRÉ Az intézmények közötti szakmai kapcsolatokon alapu­ló együttműködési programot valósít meg a „Láncszemekből hidat építeni” projekt, amely­nek megálmodója Szentesné Nagy Éva, a PTE Illyés Gyu­la Gyakorlóóvoda szakvezető óvónője. A program tava­szi szakmai nap­ját első alkalom­mal bonyolították le a Kútvölgy Óvo­dában - tudtuk meg Vargáné Kal­már Erzsébet in­tézményvezetőtől. A járási tovább­képzési nap célja az átmentett értékek közvetítése az óvodá­sok felé, úgymint ének-zene, néptánc. Valamint az óvodá­ban alkalmazható hagyomá­nyokhoz kötődő kézműves te­vékenység bemutatása, meg­ismerése, az élményalapú ta­pasztalatszerzés. Az ovik közötti szakmai együttműködési modell pél­daértékű, célja a magyar népi kultúra értékeinek megisme­rése és átadása a térségben. hidat A találkozó résztvevői a szek­szárdi és a bonyhádi járás óvo­dáiból érkeztek. A szakmai nap Steiner Jó­­zsefné vezetésével a Kútvölgy Óvoda gyakorlati néptáncbe­mutatójával kezdődött, majd Vargáné Kalmár Erzsébet tartott előadást a néphagyo­mányőrző szemlé­letű nevelés célja­iról, sajátosságai­ról, tartalmáról a helyi adottságok fi­gyelembevételével. A résztvevők meg­látogatták a Temp­lom Általános Is­kolát, majd bre­­kegtetőt készítettek és pántli­kát festettek. A remek hangu­latú eseményt a bonyhádi Fü­­löp Ferenc-díjas táncos, Kos­­nás Árpád vezetésével tánc­ház zárta. A több mint húsz óvodapedagógus sok élmény­nyel és tapasztalattal gazda­godott. A szakemberek egyet­értettek abban, hogy hagyo­mányainkat újra lehet fogal­mazni, és érdemes a gyerme­ket az alkotás gyönyörűségei­re megtanítani. B. L. Felkutatják, továbbadják és megőrzik a régi hagyo­mányokat A györei továbbképzés résztvevői Fotó: Pataki Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom