Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-12 / 84. szám

2018. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK KITEKINTŐ g PROGRAMSOROLÓ CSÜTÖRTÖK MOZI BÖLCSKE: Sötétben (francia-né­met krimi), 16 és 18 óra. SZEKSZÁRD: Éliás, a kis mentő­hajó (norvég animációs családi film), 14.30. Tűzgyűrű: Lázadás 3D (amerikai akció-fantasy), 17 óra. A víz érintése (amerikai drá­ma), 19.30. KIÁLLÍTÁS SZEKSZÁRD, ADY ENDRE SZAK­KÉPZŐ ISKOLA SZÉKELY GALÉ­RIA: Cs. Vasváry Ibolya festőmű­vész „Őcsényi impressziók” című kiállítását Fülöp János, Őcsény polgármestere nyitja meg, köz­reműködik Juhász Gábor igazga­tó, Bogdán Attila (vers), Mészá­ros Roland (Sárközi népdalcso­kor) és Víghné Székely Rozália (vers), 15 óra. A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA BONYHÁD, SOLYMÁR IMRE VÁ­ROSI KÖNYVTÁR: Egy szenvedély margójára. Pilinszky János mon­dott és énekelt versei - irodalmi est, 17.30. MEGEMLÉKEZÉS SZEKSZÁRD, ALSÓVÁROSI TE­METŐ: a 125 éve született Glyka­­is Gyula kétszeres olimpiai baj­nok kardvívóra emlékeznek a Nők Szekszárdért Egyesület tagjai és a Magyar Olimpiai Bizottság Em­lék és Hagyományőrző Albizottsá­ga, 15 óra. PÉNTEK MOZI BÖLCSKE: Sherlock Gnomes (amerikai-angol animációs ka­landfilm), 16 óra. Sötétben (fran­cia-német krimi), 18 óra. Gringo (ausztrál-amerikai akció-vígjáték), 20.30. SZEKSZÁRD: Éliás, a kis mentő­hajó (norvég animációs családi film), 14.30. Tűzgyűrű: Lázadás 3D (amerikai akció-fantasy), 17 óra. A víz érintése (amerikai drá­ma), 19.30. KIÁLLÍTÁS TOLNA, MAG-HÁZ: Laki Erzsébet festőművész kiállítását Verseghy Ferenc, a Közösség Kultúra Köz­hasznú Egyesület elnöke nyitja meg, közreműködik Vígh Ferenc­­né és a Fusz János Zeneiskola nö­vendékei, 17 óra. A tárlatot május 4-ig lehet megtekinteni. A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA BÁTASZÉK,KERESZTÉLY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR: Ricza István mutatja be verseit, 15 óra. TRAFFIPAX 03:00-05:00 60s főút 113. km 04:00-06:00 55ös főút 120. km 04:00-0600 65-ös főút 53. km 05.00-0700 6-os főút 132. tan 08:00-11:00 61-esföut60. km 08:45-11:45 Bábnak. Budai u. 86. 09:00-12:00 Paks, Tolnai út 48. 1000-1200 6os{föM9ulra 1030-12:30 631-es út 2. km 1250-1520 NksKátaata 13:00-1500 60s főút 153. km 1300-1530 Nagydorog. Kossuth u. 108. 1300-1600 56osfóút5. km MOÖ-lfiOO Hőgyesz Fö u. 108, 14:30-16:30 60s főút 132. km 1530-1730 60s főút 155. km 16:15-17:15 55-ös főút 120. km 1630-1930 Sokáért, Rákóczi u. 63. 17:00-1800 65ös főút 49. km 1700-2000 609 Kút 120. km 19:30-21:30 631-es út 2. km 2000-2200 ■■ 65ös főút 59. km Az elpusztult Ete hagyta ránk a hónap műtárgyát Több száz éves fogót őrzött a város földje Dr. Vízi Márta az általa fellelt, középkori harapófogóval Fotó: Mártonfai Dénes Érdemes volt újabb terepbe­járást végezni tavalyelőtt a Decs melletti, középkorban elpusztult Étén. Dr. Vizi Már­ta régész-főmuzeológus ek­kor talált rá arra a több száz éves harapófogóra, mely a hónap műtárgya a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD-ETE - Az egyko­ri Decs-Ete mezőváros kuta­tása közel kétszáz éve zajlik változó lendülettel - mondta el lapunknak Dr. Vizi Márta. - Legutóbb 1996-ban indítot­tunk átfogó régészeti prog­ramot a település új szem­léletű, sokrétű kutatására. A munkát tizennyolc évig együtt folytattuk a 2014-ben elhunyt dr. Miklós Zsuzsa ré­gésszel. Ha szabad egy pilla­natra személyes hangra vál­tanom: a műtárgy választásá­val is emlékezem nagyra be­csült, néhai kollégámra, aki idén május 16-án lenne het­ven éves... A középkori Ete - szemben több más, a török korban el­pusztult mezővárossal - nem települt újra: ezért a kuta­tást nem akadályozzák a ké­sőbbi beépítések. A különbö­ző kutatási szakaszokból igen sokrétű fémanyag került elő. Egyik kiemelkedő lelet egy vaseszközöket tartalmazó szelvény. A késő középkorra keltezhető, elrejtett fémtár­gyak minden bizonnyal egy háztartás szükséges eszközei voltak: zárak, kulcsok, pat­kók, kapák, fejszék, különfé­le pántok, vasalatok. Ezekhez tartozik a tavaly­előtt fellelt, kovácsolással ké­szült vas harapófogó. Hosszú­sága tizenegy és fél centimé­ter, szélessége a fejnél három centiméter, szárának hosz­­sza nyolc centiméter. A fogó két részét a kerek alaprajzú fej alatt található szegeccsel rögzítették egymáshoz, hogy egymáson elfordíthatóak le­gyenek, azaz a fogót nyit­­ni-zárni lehessen. A hat és fél centiméter hosszú száraknak közel derékszögű válluk van. A szárak végét finom kariká­ba hajtották. A fogó a falvakban a 14. századtól általánossá váló ko­vácsműhelyek egyik fontos, szükséges szerszáma volt. A kovácsműhelyek berende­zéséről és szerszámaiból fő­ként leírások és ábrázolások nyomán alkothatunk képet. Szójegyzékek alapján tudjuk, hogy egy kovácsműhelyben üllő, verő, fogó és a patkolás szerszámai voltak, de kisebb szerszámokat, mint köszörűt és érvágót is említenek. Különösen fontosak a 16. századi várak kovácsműhe­lyeinek leírásai, amelyek se­gítenek egy korabeli falu­si kovácsműhely képzeletbe­li felépítésében. A mezővá­ros intenzív terepbejárása so­rán bár megfigyeltünk olyan részt, ahol nagyobb mennyi­ségben került elő vassalak, de ásatás nélkül nem lehet egy műhely helyét bizonyítani. Az általunk talált fogó kis mérete miatt szokványos ha­rapófogó. A kovácsok által használt tűzifogók igen nagy méretűek, hosszú szárral és széles, erős fogófejjel. A lovak patkolásánál használt szaru­­csípő-fogók kisebbek, köze­pes méretűek, fejük éles vá­góéllel záródik. Az etei hara­pófogó ezektől sokkal kisebb méretű. A keskeny fejrész vá­góéle még ma is rendkívül éles, ugyanakkor a rövid szár kisebb erőkifejtést tett lehe­tővé. Az eszköz minden tech­nikai jellemzője finomabb munkavégzésre utal. A fogó lakatosszerkezetek készítésére, javítására is al­kalmas volt. Mindez egyál­talán nem meglepő, ismerve a középkori kovácsok szerte­ágazó tevékenységét. A lelet a többi fémeszközzel együtt a múzeum Látványtárában te­kinthető meg. Ete még rejthet titkokat- A mezőváros területének helyszíni tanulmányozása a ma is folyó feldolgozó munka mel­lett továbbra is fontos feladat - hangsúlyozta a régész-főmuze­ológus. - Ennek jegyében idő­szakonként terepbejárás során figyeljük meg az egykori tele­pülés területét, a felszínről ösz­­szegyűjtjük a művelés során felszínre kerülő cserepeket, fémtárgyakat. A bemutatott fo­góra a 2016. november else­jén végzett terepbejáráskor ta­láltam rá. Az 1997-ben feltárt templomtól keletre fekvő, kis­sé magasabb részt jártam be, ahol a korábbi megfigyelése­ink szerint egy ház omladéka található. A lelőkörülmények alapján nem tudjuk behatárol­ni, hogy egy háztartásban hasz­nált eszköz vagy egy kovács­műhely tartozéka volt-e lele­tünk. A fogó megtalálásának helyszínén régészetileg nem bizonyítható, hogy kovácsmű­hely lett volna. A kovácsműhe­lyek általában a települések szélén helyezkedtek el, éppen a tevékenység tűzveszélyessé­ge miatt. Viharos éjszakán akadt horogra TOLNA Viharos kapásban volt része egy szerencsés horgász­nak. Egy hatalmas, tizenhá­rom kilogrammos tükörpon­tyot fogott ugyanis nemrégi­ben a tolnai Északi-holtágon Bucher János. A tolnai horgász a fogás kö­rülményeiről elmondta, hogy a gyönyörű hal viharos, esős időjárási viszonyok között, az éjszakai órákban került horog­ra. Feltételezhetően nem tu­dott ellenállni a horgon felkí­nált speciális ízesítésű, „vad­dohányos” kukoricának. Bu­cher János tizenöt perces fá­­rasztás után szákolta meg és emelte partra a nagy ha­lat, amit mérlegelés és fotózás után reggel visszaengedett él­tető elemébe, a vízbe. S. K. Bucher János a gyönyörű ponttyal, amely azóta már újabb szerencsés horgászra „vár” Beküldött fotó TV-AJÁNLÓ Közel és távol v\ / Az Országház, az önálló ma­gyar állam jel­képének szá­mító építmény, megvalósulásához egy év­századra volt szükség. A mű­sor eleink törekvését, a kü­lönböző terveket, pályaműve­ket mutatja be. Mint azt an­nak idején Steindl Imre írta: az új országháznál stílust nem akartam teremteni, mert ilyen századokra szóló, monumen­tális épületet múlandó részle­tekkel nem kezelhettem. Ha­nem igenis arra törekedtem, hogy a középkor e remek stí­lusába szerény módon, óva­tosan, ahogy ezt a művészet mindenkor megkívánja, nem­zeti és egyéni szellemet vi­gyek be. A műsort a Tv3 Uno­káink is látni fogják sorozatá­nak keretében mutatják be Buda-Pesti országháza tervek 1784-1884 címmel, 14 óra 5 perces kezdettel. Az ez után következő műsor, amely Koffer - Kedvcsináló Kul(t)túrák Külföldön címmel 14 óra 35 perckor kezdődik. Az útifilm Buthánt mutatja be. A távoli ország lakosságszáma nem éri el a háromnegyed mil­liót, a főváros, Thimphu, negy­venezer lelket számol. A né­pességtöbb mint fele analfa­béta, és autót 1962-ben lát­tak először az országban. A látogatóknak mégis méreg­drága hely, napi kétszáz dol­lárt kérnek minden turistá­tól. A nézők megismerkedhet­nek ezzel a különleges hellyel, ahol a buddhizmus nemcsak vallás, hanem filozófia és élet­­szemlélet, az íjászat nemzeti elfoglaltság és a királyi légitár­saságnak egy gépe van. V. M. Buda-Pesti országháza tervek 1784-1884, Tv3,14 óra 5 perc VÉRADÁS CSÜTÖRTÖK Szakály, művelődési ház 10.00-12.00 Lengyel, ifjúsági ház 13.00-15.00 VÍZÁLLÁS I A Dunán tegnap reggel 7 órakor: 1 Dunaföldvár 33 cm, Paks 190 cm, Dombon 246 cm, Árvízkapu 629 cm, Baja 346 cm. A Sió Palánknál 371 cm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom