Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-27 / 97. szám
2018. ÁPRILIS 27., PÉNTEK GAZDASÁG y London: ötszázalékos a magyar növekedés ELSŐ NEGYEDÉV Londoni pénzügyi elemzők szerint kiemelkedően gyors volt, de egyben tetőzhetett is a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési üteme az idei első negyedévben. A magyar gazdaság éves összevetésű növekedése elérhette az öt százalékot. Az egyik legnagyobb elemzőház, a Capital Economics közölte: modellszámításai szerint a közép-európai EU-térség hazai összterméke (GDP) annak ellenére érte el a 4,5-5 százalékos bővülést, hogy a régió kulcsfontosságú euróövezeti exportpiacain a legutóbbi aktivitási adatok lanyhuló lendületet jeleznek. A ház kiemeli, a feldolgozószektorok aktivitását mérő beszerzésimenedzser-indexek (BMI) is gyengültek kissé az első negyedévben, és az ipari termelés lendülete is alábbhagyott valamelyest, mindezt azonban ellentételezte a kiskereskedelmi fogyasztás gyorsulása, amelyet a gyors bérnövekedés, az infláció lassulása és a laza monetáris és költségvetési politika hajtott. A Capital Economics eközben megjegyzi, a fogyasztásra alapuló szektorok jelenlegi növekedési üteme nehezen lesz fenntartható, és a ház ezért szerepelteti előrejelzésében azt, hogy a térségi GDP-riövekedés üteme év végére és jövőre lassulásnak indul. Az elemzők szerint az első negyedévi növekedés hajtóereje a választások előtti költségvetési ösztönzés volt. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport úgy látja, az erőteljes bérnövekedés nem vont magával nagyobb inflációt. Ennek oka az, hogy sem a magyar, sem a lengyel jegybank nem tart a gazdaság túlfűtötté válásától, ezért a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt. MW 400 milliárdnyi innovációs forrás a vidék erősítésére Hasznos az iparnak és az egyetemeknek A kutatás-fejlesztés és innováció terén a legtöbb támogatást elnyert szervezetek sorrendjében vidéki egyetemek és kutatóhelyek állnak az élen. A felsőoktatásiipari együttműködéseknek kézzelfogható haszna van. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÁMOGATÁSOK Fele-fele arányban osztoznak az innovatív vállalatok és kutatóintézetek a már odaítélt 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) forráson, ebből több mint 400 milliárd vidéken hasznosul - hangsúlyozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Világgazdaságnak. Feüdézte, hogy a kis- és középvállalkozások támogatására összesen elérhető 2100 milliárd forintnyi uniós pénznek csak az ötödét teszik ki a KFI-források. Nem ezekből kell megvalósítani a kapacitásbővítést vagy a gépvásárlást, a KFI-források felhasználásánál ugyanis a magas hozzáadott értékű újdonságtartalom a fő szempont, amelytől a vállalkozások, a kutatóintézetek és Pálinkás József: A tudásiparnak van jövője Fotó: Kallus György Nemzetközileg is versenyképes eszközparkok Mintegy 50 milliárd forintos támogatásból újult meg a kutatási infrastruktúra, ami feltétele, hogy kutatók országszerte a lehető legjobb, nemzetközileg is versenyképes eszközökkel dolgozhassanak. Erre példa a Pécsi Tudományegyetem projektje, mely képvezérelt műtét-előkészítést és műtéti végrehajtást támogató, úgynevezett neuronavigációs rendszert hoz létre, alapját képezve új műtéti technikáknak, elősegítve elterjedésüket. A Debreceni Egyetem új diagnosztikai képalkotó technológiák fejlesztését lehetővé tevő műszerparkot alakít ki a kutatási infrastruktúra projekt részeként. A Pannon Egyetem és vállalati partnerei fenntartható mobilitást szolgáló adalékok kifejlesztésén dolgoznak üzemanyagokhoz. maguk a kutatók is versenyképesebbé válhatnak - emelte ki. Ágazati bontásban az uniós források legnagyobb részét, 35 százalékát az egészségipari, gyógyászati, orvosi projektek nyerték el azokban a konstrukciókban, amelyeket az egészséges társadalom és jólét szakterülethez sorol az intelligens szakosodási stratégia. További, egyenként 14-18 százalékos rész a fejlett jármű- és gépipari technológia, a fenntartható környezet és az agrárinnováció területén használható fel - részletezte a hivatal elnöke. Rávilágított arra is, hogy a legtöbb támogatást elnyert kutatási és tudásközvetítő szervezetek sorrendjében az élen vidéki egyetemek és kutatóhelyek állnak: 28,4 milliárd forinttal első a Debreceni Egyetem, de a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és a Pannon Egyetem is 10 és 22 milliárd forint közötti támogatáshoz jutott. A felsőoktatási és ipari együttműködési központok kapcsán Pálinkás József elmondta: a Kaposvári Egyetemen a klímaváltozás körülményei között alkalmazható növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztése kezdődött meg. Győrben és Kecskeméten autóipari kutató-fejlesztő központok jöttek létre. Eközben Debrecenben egészségiparral, Miskolcon intelügens anyagok gyártásával összefüggő kutatások kezdődnek. Budapesten és Pest megyében is létrejött három Uyen kutató-fejlesztő központ. HÍREK Penészes tejfölt is találtak NEBIH A húszszázalékos zsírtartalmú tejfölöknek a felében talált hibát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A Szupermenta terméktesztben 31-féle - 29 hazai és két külföldi - tejfölt vizsgáltak, 15 esetében eljárást indítottak, három további miatt bírságot szabtak ki. A tejfölök mindegyike tejszínből és a tejföl gyártásához szükséges élő tejsavbaktériumokból készült. Nem hamisították őket növényi zsírral, és nem adtak hozzájuk más adalékanyagot vagy lisztet sem állományjavítás céljából. Találtak viszont penészes tejfölt is, a gyártót élelmiszer-ellenőrzési bírsággal sújtották. Egy másik terméknél a tejsavbaktériumok száma nem érte el az élelmiszerkönyvben meghatározott mennyiséget, ráadásul - ugyancsak ennél a tejfölnél - a tápértékeket nem táblázatos formában tüntették fel. MW Nagyobb cégeknél jobbak a bérek GKI Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonú vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb kutatásából. Eszerint a kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint a nagyobbak. A húsz alkalmazott feletti cégeknél csökken az alacsony bérűek aránya. Különösen nagy, harmincszázalékos a 11-20 embert foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon lévők aránya, ennek oka, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég. MW A rovarölő szer mérgezheti a méheket is Tilalommal sújtott magyar sertéshús Több gépet és tenyészállatokat vásároltak Élénkülő beruházások NÉBIH A házi és a vadon élő méhek védelmében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az ország több mint 200 pontján ellenőrzi a növényvédelmi szerek használatát, különösen a méhmérgezések szempontjából kockázatosnak ítélt gyümölcsösökben. Növényvédelmi technológiai ellenőrzéseket végeznek, a virágzó kultúrákból vett mintákat pedig megvizsgálják, nincs-e bennük növényvédőszer-maradék. A Nébih hangsúlyozta: ebben az időszakban nagy tömegben virágoznak a kultúr- és a gyomnövények, ezért különösen figyelni kell a méhekre és egyéb beporzó szervezetekre, a helytelenül használt rovarölő szer ugyanis méhmérgezést okozhat A gazdálkodóknak fontos betartaniuk a szerekre és az alkalmazható technológiára vonatkozó előírásokat, megszegőikre a hatóságok növényvédelmi bírságot szabhatnak ki. Az összeg - a jogsértés természetétől és súlyosságától függően - 15 000 forinttól 150 millió forintig terjedhet - közölte a Nébih. MW SERTÉSPESTIS Miután bebizonyosodott, hogy az afrikai sertéspestis vírusától pusztult el a Gyöngyös környékén talált vaddisznó, Szerbia és négy ázsiai ország is kitiltotta a Magyarországról származó sertéshúsokat. Az állat-egészségügyi hatóság az érintett területen korlátozásokat rendelt el - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Dél-Korea és Tajvan egyelőre informális tájékoztatást adott a lépésről. Az a közös az öt ország lépésében, hogy - bár a fertőzést csupán egy vaddisznóban találták meg, ami miatt Heves megye egy részén kellett a Nébihnek intézkednie - a kitiltás nem regionális, vagyis Magyarország teljes területére szól, minden exportőrt érint - írja a Világgazdaság. Egyelőre csupán Szingapúrral van esély megegyezni arról, hogy csak a fertőzött területre vonatkozzék a tüalom. Ha nem regisztrálnak újabb sertéspestises esetet, a korlátozott régión kívüli húsüzemek előtt ismét megnyílik a szingapúri piac. Hétfőtől tizenhárom Heves megyei települést sorolt a Nébih a különösen ellenőrzött terület közé, miután afrikai sertéspestis vírusát mutatták ki egy vaddisznótetemben. További 87 település a fertőzött kategóriába került. MW AGRÁRIUM A mezőgazdasági beruházások értéke 2017-ben 3,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, meghaladta a 121 milliárd forintot - írta a Magyar Idők. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint épületek építésére 31,9 milliárdot, gépbeszerzésre közel ötven milliárdot, járművekre pedig 7,2 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók. Míg gépekre kevesebbet költöt-68 pályázat A támogatásból fedezett beruházások értéke az elmúlt években folyamatosan csökkent, négy éve még az összes fejlesztés 17,7 százalékát, tavaly pedig mindössze 0,9 százalékát finanszírozták pályázati pénzből a gazdálkodók. Ez az arány idén és a következő néhány évben változni fog, köszönhetően a 20201g elérhető Vidékfejlesztési Programnak. Az 1300 milliárd forintos keret terhére 68 pályázati felhívást hirdetett meg a Miniszterelnökség - írta a lap. tek tavaly, addig a tenyész- és igásállatok vásárlása megugrott. Földre, telekre 1,12 milliárd forintot fordítottak a gazdaságok, ez több mint kétszáz százalékos növekedés a két évvel ezelőtti helyzethez képest. Tavaly az állattenyésztők voltak a legaktívabbak, csaknem 59 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, mintegy 40 százalékkal többet, mint az előző évben. A legnagyobb öszszegben állatokat vásároltak a gazdaságok, de jelentős forrásokat fordítottak istállók és egyéb építmények kivitelezésére is. Áz ágazaton belül a baromfitartók fejlesztettek a legtöbbet, ezt követte a tejhasznú szarvasmarha-tartás és a sertéstenyésztés. Bár a beruházásokat még mindig saját forrásból valósítja meg a legtöbb gazdálkodó, az elmúlt évben duplájukra emelkedtek a banki hitelből finanszírozott fejlesztések, az összes beruházás 11,5 százalékát kölcsönből fedezték. MW Gépekre és járművekre több mint 57 milliárdot fordítottak Fotó: MTI
