Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-25 / 95. szám

2018. ÁPRILIS 25., SZERDA Bizakodnak a tehéntartók, megoldódtak gondjaik Kevesebb külföldi tej érkezik hazánkba Naponta fél liter tej elfogyasztását javasolják az orvosok, ennyi feltétlenül kell a csontok erősítése miatt Két éve már annak,hogy a tejágazat mélyrepüléséről szóltak a hírek, még a fővá­rosban is demonstráltak a gazdák. Akkor egy liter te­jért 70 forintot adott a fel­vásárló, most 96 forint az alapár. Úgy tűnik, megoldó­dott a probléma, a tehéntar­tók bizakodók. Törlesztik a válság idején felvett hitele­iket, talán még fejlesztés­re is jut. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Most nyugvópon­ton van a tejágazat, mondta Schweitzer József, a teveli me­zőgazdasági zrt. ágazat vezető­je. A felvásárlási ár ugyan két forinttal kevesebb, mint a múlt év végén volt, de a 96 forintos alapár - ehhez jön a beltartal­­mi felár, ami literenként plusz 4-5 forint - elfogadható. A fel­vásárló, jelen esetben a Tolna­­tej Zrt., a májust tartja kriti­kusnak, mert több lehet a tej, mint amennyit átvesznek - mondta Schweitzer József. Ami viszont jelentős ered­mény, hogy lényegesen keve­sebb lett az importból szárma­zó tej, az UHT-s kiszerelések­kel sincs már gond. Ugyanak­kor az üzletekben kínált saj­toknak több mint a fele import­ból származik, pedig lenne ha­zai is bőven. Tevelen négyszázhúsz te­henet gondoznak, és 3,2 mil­lió liter tejet értékesítenek éves szinten. Bár nagyüzem­nek számítanak, évekkel ez­előtt csatlakoztak a Régió Milk Szövetkezethez, melynek ve­lük együtt huszonnyolc tagja van, így a feldolgozóval tizen­­négy-tizenötmillió liter tejről tudnak szerződést kötni. Ez je­lentősen javítja a tárgyalási esélyeiket. Gamos András, a Paks-föl­­despusztai székhelyű Milk-Men Kft. vezetője, aki egyben a Tej Terméktanács or­szágos elnökségének is a tagja, kérdésünkre elmondta, az uni­ós országokban elég nagy a túl­termelés, három-négy száza­lékkal több a tej, mint egy év­vel korábban volt. Hazánkban nincs ilyen veszély, jelenleg a felvásárlási árak elfogadhatók, de azt már nem lehet tudni, mi lesz az év második felében. Nyáron kevesebb tejre szá­míthatnak a feldolgozók is, hi­szen a tehenek számára opti­mális hőmérséklet mínusz öt és plusz tizenöt fok között van. Már húsz fokos felmelegedés­nél is be kell kapcsolni az istál­lókban a ventilátorokat, és lo­csolni kell az állatokat. Egy te­hén naponta átlagosan hatvan liter tejed ad. A Milk-Men Kft. is tagja a Dunamelléki Szövetkezetnek, melyet 2005-ben alapítottak a tehéntartók. A szövetkezetnek harmincegy tagja van, ebből öt gazdasági társaság, a többi kisebb gazdálkodó. Vannak új tagok is, hárman fiatal gazdál­kodóként próbálnak megélni ezen a területen. Idén talán már fejlesztésre is jut Két évvel ezelőtt a Kossuth térre vonultak tüntetni a gaz­dák az alacsony felvásárlási árak miatt, ezt követően töb­ben abbahagyták a tehéntar­tást. Volt, aki húsmarhára vál­tott, mert állítólag ezért többet fizetnek, és volt, aki végleg be­fejezte az állattartással járó ro­botot. Mert - mint ahogy azt Gamos András elmesélte -, akadt olyan gazda, aki a húsz év alatt, amíg teheneket tar­tott, minden áldott nap hajnal­ban kelt. Hiába volt vasárnap, vagy ünnepnap. Az állatokat fejni, etetni kell, a trágyát is el kell távolítani. Öt-hat évig tartott az ága­zat mélyrepülése, ez idő alatt az állattartók felélték a meg­takarításaikat, hitelt vettek fel, ennek költségeit most fi­zetik. Az idei év lesz talán az első, amikor fejlesztésre is jut, mondta Gamos András. Melléduma Wessely Gábor szerkesztoseg@mediaworks.hu A bonyolult emberek nehezen viselik, ha megfosztják őket a bonyodalomkeltés lehetőségétől, és frissen, gyor­san elintéznek valamit - helyettük. Persze mindenki­nek megvan a maga bonyolultsága. Talán unalmas is lenne, ha csupa világosan fogalmazó, célszerűen cselekvő homo sapiens népesítené be a Földet. Miből élne meg a bulvársajtó? Most is olvasható jó néhány izgalmas félhír. Például az, hogy Vilmos herceg és Katalin hercegné harmadik gyereké­nek születése, a kiírás szerint április 23-ra várható, de lehet, hogy már titokban megszületett. És akkor mi van? Vagy: Zsid­ró Tamás, aki két éve a párja A pletyka az elhanyagolt háziasszonyok fegyvere Dobó Katának, lehet, de nem biztos, hogy esküvőt tervez. De, ha lenne esküvő, ami nem biztos, akkor arra is kell gon­dolnia, hogy ha valaki ismert színésznőt vesz el, annak is van egy bizonyos társasága, akiket meg kell hívni. Én nem ismert színésznőt vettem el, mégis meghívtam a társaságát. A közéleti szereplőktől elvárjuk a precíz gondolatközlést és a markáns tetteket, ám a társadalom mélyrétegeibe hatolva e téren is nagy a káosz. A lényeget mellőző pletyka az elhanya­golt háziasszonyok fegyvere. Néha buszon vagy étteremben ülve, ha nem akarom is hallom a közelemben folyó csacso­gást. Dumálnak, dumálnak, s nem tudni, miről. Nekem szen­vedés, nekik öröm. Moldovát idézve: „Az orális szex sok öröm forrása lehet, de nem közömbös, hogy a nemi szerv melyik vé­gén helyezkedik el az ember.”. HIRDETÉS felkészülni! Tavasz! nyár! Kaland! PELion nyóRi ÉLményeK még előfoglalási árakon már 17 900 FT / FŐ / ÉJ ÁRTÓL* +Az árak foglaltság függvényében változnak. Információ és szobafoglalás: ' A játékosságon volt a hangsúly TAMÁSI Az M5 tévécsatorna vetélkedőre hívta az 5-6. osz­tályosok négytagú csapatait, akik ismereteiket szeretnék bővíteni. A Würtz Ádám Álta­lános Iskola és AMI négy csa­pattal nevezett a versenyre - mondta Gasparics László igaz­gató. Az érdekes kérdések mel­lett ügyességi, logikai feladato­kat is meg kellett oldani, de a legfontosabb a játékosság volt. A gyerekek izgatottan készül­tek, hiszen ritkán adódik olyan lehetőség, hogy országos té­véműsorban bizonyíthatnak. Megtapasztalhatták, hogyan készül egy tévéműsor, milyen a stúdió, hogy dolgozik a mű­sorvezető. A szurkoló osztály­társak is részesei lehettek a já­téknak. A kapitányok a Holnap Tali színészei voltak. Az adások feladatai más-más témakörök­höz kapcsolódtak. Meglepetés vendégművészek is közremű­ködtek. Az utolsónak verseny­ző tamási csapat egyik vendé­ge a szintén tamási szárma­zású Antal Gábor volt. Mind a négy tamási csapat megnyerte saját fordulóját. B. L. Két magyar származású izraeli művész képeit állították ki a bonyhádi zsinagógában A zsidó állam születésére emlékeztet a tárlat / / BONYHÁD Izrael függetlensé­gének hetvenedik évforduló­ja alkalmából Bonyhádra érke­zett a Szemtanú című kiállítás, amely két magyar származá­sú művész, a fotós Zoltán Klu­ger és a grafikus Dán Reisinger alkotásait mutatja be az egyko­ri zsinagógában. A keddi meg­nyitón részt vett Yossi Amra­­ni, Izrael magyarországi nagy­követe, aki a két ország jó kap­csolatáról beszélt. Mint mond­ta, sok a hasonlóság, és a jövő­ben is együttműködésre töre­kednek. A múlt emlékeit őrzik a régi zsinagógák - mint ami­lyen a bonyhádi is -, ezek felújí­tását pedig folytatni szeretnék. Potápi Árpád János nemzet­politikáért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy hetven év­vel ezelőtti létrejöttét és fenn­maradását annak köszönheti Izrael, hogy mindig megvéd­te magát és a népét. A bonyhá­di zsidóság kapcsán elmondta, hogy tevékenységükkel alakí­tották a város kulturális és gazdasági életét. Ám arra is emlékeztetett, hogy 1944-ben, egyik napról a másikra any­­nyi zsidó embert hurcoltak el Bonyhádról, mint amennyi ál­talános iskolása most van a te­lepülésnek. Heisler András, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö-Sok érdeklődőt vonzott a megnyitó. Képgaléria: TEOL.hu Fotó: M. K. vétségének elnöke arról a ket­tősségről beszélt, amely a zsi­dóságot jellemzi, hiszen gyász és öröm mindig egyszerre van jelen. Mint mondta, a magyar zsidók otthona Magyarország, de ezer szállal kötődnek Izra­elhez is, amely az egyistenhit hazája és három világvallás bölcsője. Hámori Attila, a bonyhá­di Élő Szó Gyülekezete lelké­sze szerint lehetetlen a ke­reszténységről beszélni a zsi­dó kultúra ismerete nélkül. - Olyanok, mint a bátyáink. Idősebbek, tapasztaltabbak - mondta, hozzátéve, hogy az Is­tenben való hit a kapocs, és ezt a hitet kitartásukkal mentet­ték át számunkra a zsidó em­berek. A kiállítást a bonyhádi Ma­gyar-Izraeli Baráti Társaság szervezte. Az elnök, Hetesi Be­áta köszöntőjében beszélt az egykori bonyhádi zsidóságról, amelynek első tagjai az 1700- as években települtek a vá­rosba. Rövid idő alatt több ez­res közösséget alkottak, nagy kedvvel vetették bele magu­kat a társadalmi életbe. A má­sodik világháború alatti de­portálást a bonyhádi zsidók 86 százaléka nem élte túl. Láge­rekben vagy munkatáborok­ban vesztették életüket. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom