Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-24 / 94. szám
2018. ÁPRILIS 24., KEDD GAZDASÁG 7 Olyan ország épül, ahol a munkának becsülete van Orbán Viktor: Hajrá, magyar fiatalok! A kormányfő a Hungexpón, egy élelmiszeripari szakgimnázium standjánál Fotó: MTI Folytatódik a hazai bérek növekedése Olyan országot kell építeni, ahol a munkásoknak és a munkának becsülete van, ahol minden fiatal kezébe jut egy értékes szakma vagy hasznos diploma - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Hungexpón, a XI. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MUNKAHELY „Ez a célunk, ezért kötöttünk megállapodást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és ezért fogunk újabb megállapodást kötni velük az előttünk álló négy évre is” - mondta a kormányfő. A jelen lévő diákoktól azt kérte, „építsük fel közösen azt a Magyarországot”, ahová mindig vissza lehet térni. A magyaroknak ugyanis mindenért meg kell küzdeniük, a saját szakembereikért, fiataljaikért és jövőjükért is - emelte ki Orbán Viktor. Európa ma „úgy van összerakva” - folytatta -, hogy szerencsésebb múltú és gazdagabb országok el tudják szívni más nemzetek szakképzett fiataljait. „Rátok is pályáznak más országok munkaadói” - hívta fel a figyelmet. Szerinte erre két válasz adható: egyrészt büszkék lehetünk rá, hogy a magyar fiatalok bárhol meg tudják állni a helyüket a világban, másrészt „felépítjük azt a Magyarországot, ahol a fiatalokat munkahely, tisztességes fizetés, biztonság, saját családi otthon lehetősége várja”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a legutóbbi parlamenti választáson a magyarok úgy döntöttek, „Magyarország továbbra is maradjon magyar ország”. A szakmák Európa-bajnokságán 28 ország több mint 500 diákja közül választják ki Európa legjobbjait, közöttük 27 magyar versenyez majd. Az esemény megnyitóján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László elmondta: a szakmák ünnepét 11 éve rendezik meg, az első alkalommal 15 szakmát mu-A miniszterelnök szerint előbb-utóbb minden ország olyan lesz, amilyen a fiatalsága, „márpedig mi, magyarok egy versenyképes orszátattak be, a mostani megméretésen 43 szakma versenyez. Idén több mint hétezer diák jelentkezett, 236-an jutottak közülük a végső versenybe, ahol 108 oktatási intézmény képviselteti magát. A határon túlról négy versenyző és négy iskola van jelen Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről. got szeretnénk, egy országot, amely sikeresen száll versenybe a világ bármely színpadán”. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy olyan fiatalokat neveljenek, akik piac- és versenyképes tudással rendelkeznek. Jó lenne az is - tette hozzá -, ha az iskolából kikerülők büszkék lennének arra, hogy tudásukkal, munkájukkal és sikereikkel hozzájárulhatnak ahhoz „az ezeréves alkotáshoz, amit egyszerűen csak magyar hazának hívunk”. Orbán Viktor a „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyar fiatalok!” fordulattal zárta beszédét. NÖVEKEDÉS Az idén 10-13 százalék közötti átlagos béremelkedéssel kalkulálnak az elemzők. Februárban a bruttó átlagkereset 306,5 ezer forint volt, közel tizenkét százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Másfél évtizede nem volt ilyen erős béremelkedés, mint idén a január-februári időszakban - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A 10,7 százalékos reálbér-emelkedés érdemben javítja a magyar családok anyagi helyzetét és nagyban növeli vásárlóerejét. Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter a Világgazdaságnak elmondta: a bérfejlesztést támogatta a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, az állami közszolgáltató cégek dolgozóinak két számjegyű keresetgyarapodása, a közszféra életpálya-bérfejlesztései, valamint a nem rendszeres keresetek, vagyis a bónuszok mintegy 20 százalékos növekedése is. A javuló bérhelyzetet erősítheti, hogy egyes állami cégeknél mostanában osztanak ki prémiumokat. Virovácz utalt arra, hogy a versenyszférában a munkaerőhiány is gerjeszti a bérfejlesztést, itt idén februárban 10,8 százalékkal emelkedtek a keresetek tavaly februárhoz képest. Az ING vezető elemzője ez évre a versenyszférában mintegy 13, a közszférában 14-15 százalékos keresetnövekedést prognosztizál. Szerinte 2022-ig megvalósulhat a negyvenszázalékos reálkereset-növekedés. Egyúttal felhívta rá a figyelmet, hogy a cseh és a lengyel jegybank 2020-tól a világgazdaság lassulásával kalkulál. Ha így lesz, az veszélyeket rejt Magyarországra nézve, mert kisebb exportteljesítményt vonhat maga után. MW A versenyszférában 13 százalékos a bérek emelkedése Fotó: MTI Határon túliak a szakmák versenyén A kínaik veszik meg a legtöbb lakást Orrspray helyett immunterápia Rezsicsökkentés az egészségügyben Enyhébb tüneteket enyhít az antihisztamin Fotó: Shutterstock INGATLAN Minden második kérelmet kínaiak adnak be magyarországi ingatlanszerzés engedélyezésére az unión kívülről, de a törökök is felzárkóztak az élbolyhoz. Nőtt, de még így is csak az összes adásvétel két százalékát teszi ki az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országain kívülről érkezők által megvásárolt magyarországi ingatlanokra kötött szerződések száma. Az évi 150 ezer adásvételi tranzakció közül tavaly 3154, két éve pedig 2778 ingatlan esetében volt szükség kormányhivatali engedélyre a vásárláshoz - írja a Világgazdaság. A teljes magyar lakóingatlan-piacon az uniós vásárlókkal együtt hat-hét százalék volt az utóbbi években a külföldi vevők aránya. A speciális vevőkör - az engedélyköteles tranzakciókban szereplők - összetétele nem változott, bár tavaly jelentősen megugrott a kínaiak száma, akik húsz százalékkal több ingatlant vásároltak, mint az előző évben, de rohamról így sincs szó. A tranzakciók túlnyomó többségében lakás és lakóház szerepel, üdülő és hétvégi ház, valamint gazdasági épület csak elvétve. A stabilan második helyen álló orosz vevőkről köztudott, hogy szívesen vásárolnak Hévízen, de korántsem csak ott, a belső pesti részeket, elsősorban a VI. és a VII. kerületet is nagyon kedvelik. A Nagykörúton belüli területeken a 200 ezer eurós (60 millió forintos) és a drágább ingatlanok népszerűek, Budán pedig a 300-400 ezer eurós házakat keresik a külföldiek - tájékoztatta a Világgazdaságot Hegedűs László, a Duna House ingatlanközvetítő hálózat franchise-partnere. A törökök az ingatlanfejlesztési terveikhez kutatnak telkeket és felújítandó házakat, a kivitelezést pedig otthonról szervezett vendégmunkásokkal tervezik megoldani. Az oroszok jellemzően maguknak és többnyire lakhatás céljából keresik a luxuskategóriájú pazar villákat és belvárosi nagypolgári lakásokat. MW GYÓGYÍR Itt az allergiaszezon és ezzel együtt az orrfolyás, szem- és garatviszketés, tüsszögés időszaka. Fontos, hogy ne orrspray-vel vagy egyéb, vény nélkül kapható szerekkel enyhítsük a tüneteket, hanem azonnal forduljunk orvoshoz - hívta fel a figyelmet Nékám Kristóf allergológus. Az allergia az egész szervezet betegsége - emelte ki Nékám. Allergiás tünetek esetében érdemes allergológushoz fordulni, aki a teljes szervezetet figyelembe veszi és a kialakulás okát kezeli. Az allergológus szerint a recept nélkül kapható allergiaellenes szerek kevésbé hatékonyak, mint a vényköteles gyógyszerek. Az antihisztaminok elsősorban az enyhébb tüneteket szüntetik meg, az erősebb tünetekre megoldást nyújthatnak a gyulladáscsökkentő hatású szteroidok, amelyeket a legjobb lokálisan alkalmazni. Nékám Kristóf hangsúlyozta, megoldást adhatnak az immunterápiák is, amelyeknek az az alapjuk, hogy az allergia egyfajta kisiklott, célt tévesztett szervezeti reakció, túlzott védekezés a környezet anyagaival, például a házi porral, a parlagfűvel szemben. MW ÁFACSÖKKENTÉS Az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (ŐSZ) évek óta szorgalmazza, hogy a kormány 27 százalékról 5 százalékra mérsékelje a gyógyászati segédeszközök (gyse) áfáját. Ezzel kapcsolatban januárban már egyeztettek, a jövő évi költségvetés elfogadásáig megegyezés is létrtejöhet. így olcsóbban juthatnának hozzá a betegek többek között a botokhoz, a kerekesszékekhez, a speciális kötszerekhez, a vércukormérőkhöz, a pelenkákhoz és a hallókészülékhez. Magyarországon becslések szerint '1-1,2 millió ember szorul tartósan vagy átmenetileg gyógyeszközök használatára, ez a szám ráadásul folyamatosan emelkedik. Az ŐSZ javaslata az, hogy az áfácsökkentéssel fennmaradt összeget továbbra is a segédeszköz-támogatásban használják fel, a pénzt az állam olyan korszerű, támogatott segédeszközökre fordítsa, amelyek jelentősen megkönnyítenék a fogyatékkal élő emberek önálló életvitelét. A kormány 2013-tól a társadalombiztosító által 90 és 98 százalékkal támogatott gyógyászati segédeszközök áfatartalmát már öt százalékra mérsékelte. A jelenlegi javaslat mintegy kétmilliárd forint bevételkieséssel járhat, ami az állam számára hosszú távon többszörösen megtérülne. Az állam kiadásai még nagyobb mértékben apadnának, hiszen a bruttó tb-támogatásként kifizetendő összeg csaknem tízmilliárd forinttal csökken. Bár az egyik oldalon kétmilliárd forint bevételtől elesik, a kiadás oldalon nyolcmilliárdot megspórol az állam. Az áfacsökkentés egyúttal lehetőséget teremtene arra is, hogy a gyógyeszközgyártók és -forgalmazók emeljék bizonyos termékeik árát, amire 15 éve nem volt mód. Az ágazatban mintegy 460, jobbára kis- és középvállalkozás működik, körülbelül 3800 munkavállalót foglalkoztatva, ami egyre komolyabb teher. MW
