Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-19 / 90. szám
2018. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK fi MEGYEI KÖRKÉP Érdekes, egyedi alkotói pálya a figurális képektől a 3D-s komputergrafikáig A mondandó a lényeg, nem az, hogy a képen festék legyen Kiállítása nyílt ifj. Kottán Károlynál* Szekszárdon. Ennek kapcsán beszélgettünk a Dunaföldváron élő alkotóval, akinek figurális munkái is kitűnőek, de az utóbbi időben térábrázolással, komputergrafikával foglalkozik. Nem csoda, hisz ábrázoló geometriát tanított, évtizedeken át. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu DUNAFÖLDVÁR Nem vádolhatja senki azzal ifj. Koffán Károlyt, hogy protekcióval jutott be a Képzőművészeti Főiskolára. Édesapja, az idősebb Koffán Károly ugyan ott tanított, de pont abban az évben, 1958-ban tanácsolták el - ’56-os szerepvállalása miatt, Aczél György utasítására - amikor a fia felvételizett.- A diplomaszerzést követően - mondja ifj. Koffán Károly -, 1963-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán kezdtem ábrázoló geometriát tanítani. Anynyira szerettem a geometriát, hogy már növendékként tanársegédi funkciókat láttam el a tanszéken. Feleségemet is a főiskolának köszönhetem. Cyránszky Mária, a ma már jól ismert szobrász, egy évvel utánam végzett, s még diákkorunkban összeházasodtunk. Két gyerekünk született, s már két unokánk is van. Életünk nagyrészt Dunaújvároshoz kötődik; 1965-ben kerültünk oda, s én 1967-től kezdtem tanítani az ottani főiskolán ábrázoló geometriát. Igaz, hogy 1986-ban Dunaföldvárra költöztünk, de munkahelyet nem váltottam. Onnan mentem nyugdíjba 2006-ban.- Hogy fért meg egymás mellett a tanítás és az alkotás?- Szerencsére a felsőoktatásban kevesebb az óraszám, mint máshol, s tudtam rajzolni, festeni, tűzzománcképeket égetni. Néha ipari zománcos feladatokat is vállaltam. Elkészítettem a dunaújvárosi uszoda dizájnos burkolatait, ami olyan jól sikerült, hogy megkapta a létesítmény az 1977. évi építészeti nívódíjat. Ezen felbuzdulva, a váci fedett uszodánál is megbíztak hasonló feladattal. De olyan időszakom is volt, amikor a felsőfokú tanítás mellett tanítottam általános iskolában, középiskolában, szabadiskolákban, vagy a TIT-nél. A művészetet soha nem hanyagoltam el, csak nem voltam rászorulva arra, hogy termeljek, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassak a képeimmel. Eladtam néhányat, de megéltem az oktatásból.- Még most is tanít?- Szabadiskolákban igen. Nálam nincs alsó és felső korhatár, mindenkivel foglalkozom, tehetségének megfelelően. A növendékeim közül sokan lettek mérnökök, tanárok, de van köztük Munkácsy-díjas képzőművész is. Sok mindenre megtanítottam őket, nemcsak a képalkotásra. A zebegényi szabadiskolában például, ahol annak idején én vezettem az első tűzzománcos kurzust, még kemencét is építettünk a gyerekekkel.- Hogyan jutott el a komputergrafikáig? Úgy tudom, már akkor 3D-ben gondolkodott, amikor még nem is volt számítógép...- Mindenki találkozott már zöld-piros szemüveggel nézhető, térhatású rajzokkal. A dunaújvárosi főiskolán 1971-ben csináltunk egy iskolatörténeti kiállítást, ahol az én tanszékem ilyen ábrákkal mutatkozott be. Nagyjából attól az időtől kezdve foglalkozom az úgynevezett relief terekkel. A színpáros szemüveg adta az ötletet Senki más nem csinálja a térnek térre való leképzését ' Ifj. Koffán Károly térláttatós komputergrafikáit állította ki Szekszárdon A szerző felvételei Kompozíciók. Az ábrázoló geometriából született a modern, 3D-s művészet a geometriai felületek egymásba vetítésének ábrázolásához, a térláttatáshoz. Sokat lendített a dolgon, hogy közben, 1982-ben megkapta a főiskola az első számítógépet, kemény 48 kilobyteos memóriával. Onnantól aztán a fejlődés ismert; az egyre korszerűbb eszközök, egyre több lehetőséget kínáltak nekem is a 3D-s grafikához.- Egy klasszikus rajznál jön az ihlet, és a festő fest. Itt mitől függ, hogy ilyen vagy olyan kúp, kocka, gömb egymásba metszése kerül-e a lapra?- Rendkívül érdekes világ ez. A dolgok mögé engedem pillantani a szemlélőt. Olyan vetületeket, áthatásokat is láthatnak, ami egyébként nem látszana, mert takarásban van. Nincs tudomásom arról, hogy rajtam kívül bárki más csinálná ezt: a térnek térre való leképzését. Néha megkérdezik, hogy miért bízom a gépre a képkészítést, miért nem festem meg kézzel. Azért, mert rengeteg rabszolgamunkát megúszok így, és sokkal termékenyebb lehetek. Meg azért, mert a gépi ábrázolás tökéletes, és kár volna egy másik, kevésbé tökéletes eszközzel, az ecsettel kínlódni. Nekem a mondandó a lényeg, nem az, hogy a képen festék legyen.- Most Szekszárdon állít ki. Milyenek a visszajelzések? Menynyire lehet változatos, mennyire elfogadott ez a „gépesített művészet”?- Kedvezőek a visszajelzések, és sokfélék az alkotások. Volt már vagy ötven kiállításom, nincs panaszra okom a visszajelzéseket illetően. A most idehozott anyagon kívül van még vagy hatszáz kompozícióm az otthoni számítógépemen. Egyrészt tanító jellegűek, másrészt művészi értéket képviselnek a térláttatós rajzok. Sokszínű a modern művészet, ez is bőven belefér. Most még új, kicsit furcsa, mert nem követ semmilyen irányzatot. De követőkre talál. Ha hidegre fordulna az időjárás, akkor a növénykéket védeni kell fóliával vagy üveggel Megjelentek az első palánták a piacokon SZEKSZÁRD Szerdán már palántákat is árultak a piacon; paradicsomot, paprikát és uborkát. Az eladó szerint nyugodtan ki lehet ültetni ezeket a növényeket a szabadba is. Az egyik vásárló azért hozzátette, ő készített a kertjében egy kis fóliasátrat, és az alá teszi majd a palántákat, így biztosan nem fáznak meg. Régebben úgy tartották, hogy a májusi fagyosszenteket (az utolsó május 25- én van) illik megvárni a kiültetéssel. Ma már ennyire senki sem óvatos, jóval hamarabb megkezdődik a munka. Nincs előírás, mindenki maga dönti el, melyik időpont a legideálisabb. Nagyon fontos, hogy a palánták ültetéséhez gondosan készítsük elő a talajt. Az ősszel felásott ágyás talajára szórjuk ki a komplex műtrágyát, mert az a tavaszi hónapokban hasznosul a legjobban, majd pedig gereblyézzük el a földet simára, apró morzsásra. Minden növénynek speciális környezeti igényei vannak: egyesek az erős napsütést, mások a félárnyékot, vagy éppen az árnyékot kedvelik, ez utóbbira példa a spenót és a sóska. Vannak kifejezetten tápanyagigényes növények (pl. a paprika, a paradicsom, a padlizsán) és vannak szerényebbek (gö-Paradicsompalánta 350, uborka 300 forint Fotó: Mártonfai D. rög- és sárgadinnye). A zöldségfélék többsége folyamatosan sok vizet igényel, és öntözés nélkül a termelésük nem is biztonságos, de például a fűszernövények minőségét gyengíti a bőséges vízellátás. Egyes zöldségfélék a meszes talajokban érzik jól magukat, ilyen a borsó, a bab, míg mások csak a savanyú, mészmentes talajt kedvelik (paprika, káposzta). A növényeket egymástól olyan távolságra kell ültetni, hogy egymást a fejlődésben és termés kifejlesztésében ne akadályozzák. A szorosan, egymás mellett álló növények ugyanis felnyurgulnak, ledőlnek, keveset teremnek. A ritka állomány pedig nem használja ki a rendelkezésre álló helyet. A beszerzett, vagy saját nevelésű palántákat négy-öt napig a szabadban, védett helyen edzeni kell. A rostos tőzegbe ültetett palántákat minden nap meg kell öntözni. Ha az időjárás hidegre fordul és talajmenti fagy fenyeget, akkor a kiültetett palántákat lefelé fordított agyagcseréppel védhetjük meg. Ezt nappal természetesen el kell távolítani. E célra a műanyag edény is megfelelő, de ezt több réteg újságpapírral ki kell „bélelni”. M. I.