Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-19 / 90. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2018. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK A növekvő lakosságszámhoz, az érkező külföldiekhez alakítják az ügyintézést Az emberek nemhogy elfogadták, szívesen térnek be a hivatalba Dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott úgy véli, lelkileg sokkal többet jelent, amikor az ember a saját munkájával tud pénzt keresni, mint ha segélyt kap Fotó: Makovics Kornél NAV-os ügyeket is lehet intézni több kormányablakban SZEKSZÁRD Megkülönböztetett időszak kezdődik a Tolna Megyei Kormányhivatal életében, hiszen rövidesen indul a Paks II. atomerőmű építése. Az egyeztetések, a felkészülés elkezdődött, a fejlesztések folyamatosak. Többek között erről is beszélt a lapunknak adott interjúban dr. Horváth Kálmán Tolna megyei kormánymegbízott. Finta Viktor viktor.finta@mediaworks.hu- Talán már ez az év is, de a következő pár esztendő minden bizonnyal megkülönböztetett időszak lesz a Tolna Megyei Kormányhivatal életében, hiszen rövidesen indul a Paks II. atomerőmű építése. Elkezdődött már a felkészülés Önöknél is?- Igen, felvettük egymással kölcsönösen a kapcsolatot Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter munkatársaival - válaszolta dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott. - Ez komoly kihívás lesz a Kormányhivatal, és a járási hivatalok számára is. Dolgozóinknak messzemenőkig meg kell felelni a beruházás által támasztott elvárásoknak. Másrészt ki kell szolgálni a helyben élő lakosságot is. Paks II. esetében a felvonulási területek, az infrastruktúra kiépítésével, a szállások kialakításával is kell számolnunk a dolgozók számára. Paks lakossága 19 ezer körüli, és amikor az erőmű építése a csúcspontjához ér, akkor 8-10 ezerrel is megnövekszik ez a szám az érkező munkavállalók és a velük jövő családtagjaik révén. A megnövekedett lakosságszámhoz kell nekünk az ügyek intézését alakítani. És lesznek a magyarokon kívül más uniós országok állampolgárai és unión kívüliek is, akiknek az ügyes-bajos dolgait ugyanúgy intézni kell. Például ha bejön a hivatalba egy külföldi munkavállaló egy autót átíratni, azt is meg kell oldanunk. Ha pedig a gyereke itt születik meg, az ő papírjait, ellátását is ugyanúgy intézni kell. Érdekes dolog lesz, bízom benne, hogy jól felkészülünk, és minden rendben zajlik majd.- Nemrégiben avattak két felújított járási hivatalt, Dombóváron és Tamásiban. Ez a szolgáltató állam nevű program folytatása? Milyen hasonló fejlesztések zajlottak még?- Ezek a fejlesztések azt szolgálták, hogy jobb körülmények között tudjuk fogadni a betérő ügyfeleket, másrészt modern munkakörülményeket teremt a kollégáink részére. Ha nem is pontosan ilyen, de hasonló beruházásnak tekinthető a kormányablakok létrehozatala, ami 2014-ben kezdődött a megyében. Minden járási székhelyen kialakítottuk őket, illetve olyan városokban is, amelyek távolabb esnek a járási székhelytől, de sok a szolgáltatást kereső ügyfél. Ezért létesítettünk Bátaszéken, Dunaföldváron, és ezért lesz rövidesen Simontornyán is kormányablak. Kialakításuk során több régi, leromlott állapotú épületet felújíttattunk, ami az imént említettek mellett energetikai szempontból is előnyös, hiszen sokkal olcsóbban üzemeltethetőek, ráadásul túlnyomó többségük az adott település központjában található, így felújításukkal a városkép is szebb lett.- A simontornyai kormányablak mikorra lesz kész?- Ezt a beruházást az ottani polgármesteri hivatallal közösen valósítjuk meg. Simontornyán van okmányiroda, de igény mutatkozott a fejlesztésére, bővítésére, mert tízezres ügyfélszámmal dolgoznak éves szinten, viszonylag távol esnek Tamásitól, és sokan átjárnak Fejér megyéből. A polgármesteri hivatal rendelkezésünkre bocsátott egy régi épületrészt, amit ők nem használtak. Azt gondolom, hogy május végén át tudjuk majd adni, így abban a térségben is lesz egy modern integrált ügyfélszolgálatunk.- Ezeket a fejlesztéseket milyen pénzből végezték, végzik el?- A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében, továbbá hazai forrásból. Megemlíteném még azt is, hogy Tolnán magántulajdonban volt a járási hivatal épülete, amiért tisztességes bérleti díjat fizettünk, de sikerült elérni a Miniszterelnökségnél, hogy megvegyük. Hazai forrásból biztosították a 160 millió forint vételárat. Ez hosszú távon megtérülő beruházás, de mindenképpen hasznos.- Azt olvastam, hogy folyamatosan szondázzák az ügyfelek igényeit. Mit mutatnak a számok, milyen következtetéseket lehet levonni?- Amikor 2014 elején érdemben elindult a kormányablakprogram, akkor közel 300 ügyet lehetett intézni. Ez 2016 végére hatszáznál is több ügyszámra, ügytípusra emelkedett. Manapság pedig már ezerhatszázféle ügyet lehet intézni. Persze, vannak ezek között olyanok, amelyekben csak tanácsadással szolgálunk, illetve átveszszük az iratokat, és a megfelelő szakigazgatási területhez továbbítjuk. 2017-ben a Szekszárdi járásban, tehát a szekszárdi és a bátaszéki kormányablakban összesen 112 ezer ügyfél fordult meg. A Tolnai Járási Hivatalban is több mint húszezer, a paksiban a dunaföldvárival együtt több mint 65 ezer. Ugrásszerű emelkedés következett be 2010-hez képest az ügyfélszámban, a gyorsan, bürokráciamentesen intézhető ügyek számában. Úgy tűnik, az em-2017 júliusától decemberig kellett megvalósítani azt a kormányzati elképzelést, hogy az ország 105 kormányablakában legyen NAV-os ügyfélfogadás. Ez azt jelenti, hogy a hét meghatározott napjain egy NAV-os ügyintéző helyet foglal egy munkaálláson, ahol az berek nemhogy elfogadták, hanem örömmel is veszik igénybe a szolgáltatásokat.- Idén január 1-jétől kötelező az elektronikus ügyintézés. Ez mit jelent?- Azt jelenti, hogy vannak olyan ügytípusok, ahol ügyfélkapu nyitását követően kötelező az elektronikus ügyintézés. Elsősorban a cégek számára. De meglátásom szerint ezt követniük kellene az egyesületeknek, alapítványoknak is. Az a cél, hogy a személyesen túl egyre több lehetőséget biztosítsunk az elektronikus ügyintézésre. Ez lényegesen olcsóbb, gyorsabb. A bíróságokon már korábban bevezették a céges eljárásokban, tehát nem nóvum.- A postával is terveztek együttműködési megállapodást. Ez is megvalósult már? ügyfeleknek lehetőségük van tanácsot kérni tőle, ügyet intézni nála összesen 89 ügytípusban. - Büszkék vagyunk, hogy e program országos nyitánya tavaly július 1-jén Pakson volt, ahol Tállai András és Kovács Zoltán államtitkárral közösen vághattuk át a nemzeti szí- Igen, nemrégiben. 2018. március 1-jétől kezdve Tolna megyében is lehetőség nyílik arra, hogy a kormányablakokban található PostaPontokon befizessék adott ügyek eljárási költségét. Ezzel is megkönnyítettük az ügyfelek dolgát, nem kell a kormányablakból átmenni a postára, majd vissza. Simontornyán például elég meszsze van egymástól a kettő. E városon kívül egyébként a járási székhelyek kormányhivatalaiban érhető el a PostaPont szolgáltatás, tehát még nem mindenütt. Hozzáfűzném, hogy más postai műveletre nincs lehetőség, mert a dolog újdonságánál fogva ez iránt is sokan érdeklődnek.- A hivatalok fejlesztése, a modern munkakörülmények megteremtése nem biztos, hogy teljesen elégedetté teszi a dolgonű szalagot - mondta Horváth Kálmán kormánymegbízott. Azóta még három járási székhelyen, Tamásiban, Bonyhádon és Tolnán is megnyílt ez a lehetőség. Szekszárdon és Dombóváron azért nincsen ilyen, mert e két városban a NAV-nak vannak kirendeltségei. zót, ha a munkabére alacsonyabb a vártnál. Miként sikerült előrelépni e téren?- Miután megszületett az állami tisztviselőkről szóló törvény, első ütemben, 2016. július 1-jétől rendezni lehetett a járási hivatali dolgozóknak a bérét, majd a második ütemben, 2017. január 1-jétől a kormányhivatalban dolgozókét. Előbbi esetben átlagosan 30, de esetenként akár 70 százalékos volt az emelés. A második ütemben a vezető beosztásban dolgozók - akiknek a jövedelme azért közelített a versenyszférában dolgozókéhoz - tíz, a felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők 21, a középfokú ügyintézők már 70, az állami ügykezelők 71,5, míg a fizikai alkalmazottak átlagosan 23 százalékos bérfejlesztésben részesültek. Volt tehát olyan, akinél meghaladta a havi százezer forintot a bruttó béremelkedés. Nincs egyébként fix besorolás, az új szabályozás lehetőséget nyújt, hogy el tudjuk ismerni a kiemelkedően dolgozó kollégák munkáját. Adott esetben egy dolgozónak 20-30 százalékkal is emelhető egy-két éven belül a fizetése. Vannak nálunk is hiányszakmák, és van egy újfajta minősítési rendszer, aminek meg kell felelni. Képzéseken is részt kell venni ahhoz, hogy az ügyintézőnek naprakész legyen a tudása.- Ha már a hiányszakmákat említette, eljutottunk oda, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta mellett több területen már munkaerőhiány van. Tolna megyében miként alakult a foglalkoztatás?- Kedvezően alakult a kép. A 2008-as gazdasági világválságot követően 2010-től folyamatosan csökkent a munkanélküliség. Tolna megye nagyjából 220 ezer fős lakosságából a gazdaságilag aktív emberek- azaz a 18-74 év közötti olyan munkavállalók, akik akarnak és képesek is dolgozni - száma 98 ezer volt 2017-ben. A nyilvántartott munkanélkülieké pedig 2200, arányuk tehát körülbelül 2,2 százalék. Ezzel az országos listán előkelő helyen állunk, Pest megyével holtversenyben a harmadikak vagyunk. Árnyalja a képet az álláskeresők számának alakulása. Tolnában 2009-ben hozzávetőlegesen 16 ezer volt, 2018 első negyedévében 6850. Arányuk a középmezőnyt, az országos átlagot jelenti.- Minek köszönhető az előrelépés?- Egyrészt annak, hogy véget ért a válság. De ami számunkra még lényegesebb, hogy Magyarországon 2010-től kezdve egy új szellemiségű gazdaságpolitika kezdődött. A kormány és az illetékes minisztériumok egészen másként közelítenek a munkanélküliség kérdéséhez. Nagyfokú szociális érzékenység, méltányosság jellemzi a hozzáállást, miközben nem segélyt, hanem munkalehetőséget biztosít a kormány.- Az elején sok kritika érte a közfoglalkoztatást. Ez most elcsendesült?- Az ellenzék sokszor kritizálja a kormány ténykedését, de megoldási javaslatokat nem tesznek. Az emberekkel kapcsolatos empátia alapján lehetőséget kell adni mindenkinek a boldogulásra. Persze, lehetőség az is, ha segélyt adunk. Én azt gondolom, ha valóságos segítséget akarunk nyújtani, akkor nem halat kell adni az embereknek, hanem hálót, hogy tanuljanak meg halászni. Ezt tartja egy ősi kínai mondás is. Lelkileg sokkal többet jelent, amikor az ember a saját munkájával tud pénzt keresni, ráadásul tisztességesebb, és komolyabb perspektívát nyújt, nem úgy, mint a segélyezés.
