Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-17 / 88. szám

2018. ÁPRILIS 17., KEDD BELFÖLD-GAZDASÁG y A csők miatt is sokan vettek fel kölcsönt tavaly Több a lakáshitel Tavaly 96 ezer lakáshitelt vettek fel, az egy kölcsönre jutó átlagos összeg 6,7 millió forint volt Fotó: MTI Kevesebben választják a változó kamatozású lakáshi­telt, és inkább a fix összeg mellett döntenek. Az első két hónapban közel negy­ven százalékkal nőtt a la­káshitelek összege a tava­lyihoz képest. A hitelfelvéte­li kedvet az otthonteremtési program is megdobta. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Számottevően ke­vesebben vettek igénybe vál­tozó kamatozású lakáshitelt idén januárban és február­ban, adta hírül a Világgazda­ság. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év el­ső két hónapjában a háztar­tásoknál kihelyezett, 109,1 milliárd forintnyi lakáshitel­ből 33,1 milliárdnyit - egy­­harmadot - nyújtottak vál­tozó kamatozás vagy legfel­jebb egyéves kamatperiódus mellett a pénzügyi szolgálta­tók. Ez pedig látványos csök­kenés 2016-hoz vagy 2017-hez képest, hisz akkor még a fris­sen felvett hitelek közel 42, il­letve 39,6 százalékában gon­dolták úgy az ügyfelek, hogy a változó kamatozás - és a ve-Szeretünk építkezni Nem csökken az építési kedv, az ágazatban háromszázezer ember dolgozik - mondta Ba­logh László, az lngatlan.com vezető gazdasági szakértője az Ml-en. A kedvezményes laká­sáfa jelentősen hozzájárul a la­kásépítések bővüléséhez, de a szakemberhiány miatt szá­mos projektet csak 2020-után tudnak átadni. A piac azt várja, hogy az ötszázalékos kedvez­ményes lakásáfa 2019 után is megmarad. le járó alacsonyabb kamat, il­letve törlesztőrészlet - a leg­jobb megoldás. A Világgazda­ság szerint a legfeljebb egy­éves kamatperiódusú hitelek­től láthatóan inkább az egy és öt év közötti időtartamra fix árú kölcsönökhöz pártoltak át a lakáshitelesek. Az ilyen köl­csönök mértéke a tavalyi 33,2 százalékról az idei év első két hónapjára 41,3-re ugrott, mi­közben az öt és tíz év közötti időtartamig fix hiteleké nem egészen két százalékkal, 22,7 -re emelkedett. A tízévesnél hosszabb kamatperiódusú - gyakorla­tilag végig fixnek mondható - hitelek iránt viszont egyelő­re eléggé kicsi az érdeklődés: 2016-17-ben is csak valami­vel hat százalék feletti volt a részesedésük, idén az első két hónapban pedig alig 5,5 szá­zalékot értek el, összesen hat­­milliárd forint értékben. Az idén januárban és feb­ruárban kihelyezett, közel 110 milliárd forintnyi lakás­hitel 38,6 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiség­nél. Ennek alapján nem tűn­nek túlzónak a húsz százalék körüli éves növekedésre vo­natkozó prognózisok a lakás­hitelpiacon. Ez a tavaly kötött 650 milliárd forintnyi új szer­ződés ismeretében közel 800 milliárdos új kihelyezés lenne. Ösztönzően hat a lakás­­hitelezésre a családi otthon­teremtési program is, amely­nek legfontosabb elemei a bő­vített családi otthonteremtési kedvezmény (csők), a lakás­­építési áfa csökkentése, a for­galmi adó visszaigénylési le­hetősége és az államilag tá­mogatott hitel. Tavaly negy­ven százalékkal, 29 104-re nőtt a csokot felhasználók száma - derül ki a KSH La­kossági lakáshitelezés 2017 című elemzéséből. A támo­gatást kapók a tavalyi összeg kétharmadát új lakásra, egy harmadát használt lakásra fordították. A Magyar Idők cikke sze­rint tavaly körülbelül 96 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 642 milliárd forint értékben. Ez több mint há­romszorosa a 2010-2013 kö­zötti évekre jellemzőnek, de elmarad a 2009 előtti időszak szintjétől. Az egy engedélye­zésre jutó hitel átlagos ösz­­szege 6,7 millió forint, 800 ezer forinttal magasabb, mint 2016-ban. Mintegy százezer hektáron még hetekig nem lehet dolgozni Hátráltatja a vetést a belvíz Jól jönne a naposabb, szelesebb időjárás Fotó: MTI GABONATERMESZTŐK Egy­re nagyobb területen kezd­hetik meg a tavaszi vetést a gazdák, de néhány hétig még több mint százezer hektárra biztosan nem lehet rámenni a munkagépekkel. Lesz néhány ezer hektár, ahol egyáltalán nem lehet majd vetni. Megfeszített tempóban zaj­lik a tavaszi vetés az ország je­lentős részén. A magasabban fekvő területeken már körül­belül két hete megkezdték a munkálatokat a gazdálkodók, a mélyebb fekvésű tájakon azonban még mindig a bel­víz hátráltatja a termelőket. Petőházi Tamás, a Gabona­­termesztők Országos Szövet­ségének (GOSZ) elnöke a Ma­gyar Időknek elmondta: az or­szágban 100-150 ezer hektár­ra tehető annak a területnek a nagysága, amelyre két-három hétig még biztosan nem tud­nak munkagépekkel rámenni a gazdák. A napos, szárazabb, sze­lesebb időnek köszönhetően sok helyütt csökkent az átned­vesedett területek száma, így egyre nagyobb területen lehet megkezdeni a vetést. Az Alföl­dön ellenben még mindig je­lentős azon parcellák aránya, amelyeket egyelőre nem le­het megközelíteni - hívta fel a figyelmet a szakember. Bár a meleg és szeles tavaszi idő rövid időn belül csodákra ké­pes a földeken, még így is lesz­nek olyan parcellák, amelyek idén kimaradnak a tavaszi ve­tésből. Petőházi Tamás szerint itt nemcsak az okoz problémát, hogy a nedves talajba nem le­het vetni, hanem hogy a bel­vízzel elöntött földek jelen­tős minőségi romláson men­nek keresztül. A talaj a vízbo­rítás miatt tömörödik, levegőt­lenné válik, ami több éven át érezteti majd rossz hatását. A vetésszerkezet idén is válto­zatlan maradhat, az arányok­ban azonban lehet némi elto­lódás, elsősorban a naprafor­gó javára. A korábbi években - elsősorban az európai uniós többlettámogatás miatt - slá­gerré vált szója körül egyelőre nagy a bizonytalanság. így el­képzelhető, hogy ebben az év­ben kissé visszaesik majd a szója vetésterülete, helyette az egyre népszerűbbé váló napra­forgó kerülhet a földekbe. Egyfajta bizonytalanság a kukoricánál is érezhető. Pető­házi Tamás szerint, ha május­ra a felvásárlási árak elérik a tonnánkénti ötvenezer forin­tot, elképzelhető, hogy a ko­rábbinál nagyobb területen vetnek kukoricát idén a gaz­dák. Az ősszel a talajba került növényekkel kapcsolatban bi­zakodók a termelők. Bár pon­tos adatok egyelőre nincse­nek, az elnök becslése szerint­­az előző öt év átlagához ké­pest egy-két százalékkal ma­gasabb lehet a jó állapotú ve­tések részaránya. MW A HELYZET Ellenzékváltók Pósa Árpád jegyzet@mediaworks.hu Az április 8-i választás olyan pofont adott az ellenzéknek, mint Sallai R. Benedek Hadházy Ákosnak az LMP eti­kai (!) bizottságának ülésén feltüzesedett vitában. Nem csoda. A szélsőjobb és a szélsőbal is egy médiabuborékban élt a választások előtt. Erről imi­gyen ír a Hvg.hu: „A Facebook kedvünkért megszűrt valósá­gában úgy tűnhetett, hogy az emberek megindultak a Fi­desz ellen.” Es nem. A törté­neti hűség kedvéért: a szavazók 49,27 százaléka szavazott a Fi­­desz-KDNP-re és a 106 körzetben 91 jelöltjük nyert, ami úgy 85 százalékot jelent. így állt össze a történelmi, zsinórban har­madik kétharmad. A buborék szétpukkadt, nem maradt más utána csak a vá­kuum. A megsemmisülő ellenzék nem tudott emelt fővel veszíteni. Már az első pillanatban elhangzott több fenyegetés is a győzte­sek felé. Ahogyan azt igazi demokraták teszik... A sokk köze­pette fénysebességgel mondott le több vezető - persze eltűnni azért nem akarnak. Demokratákhoz méltó módon tüntetéssel ünnepelték meg választási vereségüket. Állítólag a kormány ellen tüntettek, ál­lítólag választási csalást sejtenek, állítólag új választást köve­telnek. Kívülről azonban másmilyennek látszik a tüntetés. A lesze­repelt pártok vezetői csak farvizezhettek a rendezvényen, „új arcok” jelentek meg a mikrofonok mögött. Ők megérezték a vá­kuumot az ellenzék oldalán, és azonnal megpróbálnak benyo­mulni oda. A harc csak látszólag folyik a kormány ellen, való­jában ellenzékváltás zajlik, újfent a pozíciók elosztása a tét. Javuló mutatók A harc csak látszólag folyik a kormány ellen a munkaerőpiacon FOGLALKOZTATOTTSÁG A foglal koztatottak száma 10,7 száza­lékkal emelkedett, a munka­­nélkülieké 26,3 százalékkal csökkent, a gazdaságilag aktí­vak száma 350 ezerrel nőtt - összegezte az Állami Számve­vőszék (ÁSZ) a 2006 és 2016 közötti időszakban mért adato­kat. Az elemzés szerint a gaz­dasági aktivitás 2006-2009-ig csökkent, majd 2011-től 2016- ig annak ellenére javult 55,2 százalékról 61,1 százalékra (4,25 millióról 4,59 millióra), hogy a népesség létszáma 2,7 százalékponttal mérséklődött. A munkanélküliek száma tíz év alatt 318 ezerről 234 ezerre csökkent, a foglalkoztatottak száma 3,93 millióról 4,35 milli­­óra nőtt, a gazdaságilag inaktí­vak száma 15,8 százalékkal lett kevesebb. A közfoglalkoztatot­tak létszáma a vizsgált időszak­ban folyamatosan nőtt, 2016-ra számuk meghaladta a 220 ez­ret. a A közfoglalkoztatottak létszáma Szabolcs-Szatmár-Be­­reg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb, egyharmaduk köthető ehhez a két térséghez. Az ÁSZ által készített tanul­mány a foglalkoztatási muta­tók javulásának főbb okai kö­zé sorolja a nyugdíjkorha­tár emelkedését, az idő előt­ti nyugdíjba vonulás lehető­ségeinek korlátozását, a meg­változott munkaképességűek ellátórendszerének átalakítá­sát, a jövedelempótló ellátások szigorítását, a kötelező isko­lába járás korhatárának csök­kentését, valamint a 2013-tól javuló foglalkoztatási helyze­tet. MW Erősödött a forint a devizapiacon ÁRFOLYAM Az országgyűlési választás utáni forinterősödés dinamikája nem áll le. Fontos szinthez érkezett a forint, ismét belátható közelség­be került a 310-es lélektani határ az euróval szemben. Tegnap reggelre ugyanis tovább erő­södött, akkor már 310,6 forintot kértek egy euró­ért a bankközi devizapiacon. Ez 0,05 százalékos növekedés péntek estéhez képest. Ezzel több mint két hónapos mély­pont közelében van az* árfo­lyam, utoljára február elején volt 310 alatt a nemzeti valuta az euróhoz képest. A forint a dollárral szem­ben 252 alatt jár, míg az an­gol font jelenleg 358,84 fo­rintba kerül. A forint régiós versenytársai közül a lengyel zloty és a cseh korona is mini­mális erősödéssel kezdte a napot. Az orosz rubel viszont jelentős eséssel in­dította a hetet, teg­nap újabb 0,4 szá­zalékot bukott a dollárral szemben. A rubel egyébként az elmúlt egy hétben 2,8 százalékot, az utóbbi egy hónapban pedig már 8,1 százalékot veszített ér­tékéből. A török líra 0,2 száza­lékkal gyengült, a dél-afrikai rand pedig minimális erősö­déssel kezdett. Az euró-dollár árfolyamot illetően nem volt je­lentős mozgás. MW 310,6 forintot kértek egy euróért

Next

/
Oldalképek
Tartalom