Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-16 / 87. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. ÁPRILIS 16., HÉTFŐ Generációváltás: Bősz Adrián a Hegyközségi Tanács Szekszárd új elnöke Ez egy történelmi pillanat lehet a Szekszárdi Borvidék életében Bősz Adrián és Heimann Zoltán, háttérben a szőlőtermő szekszárdi dombok Fotó: Mártonfai Dénes SZEKSZÁRD Új vezetőt válasz­tott a Hegyközségi Tanács. A korábbi elnököt, Heimann Zoltánt a fiatalabb borászge­nerációhoz tartozó Bősz Ad­rián váltotta nemrégiben az elnöki poszton. Velük beszél­gettünk a szervezetről, a bor­vidék jövőjéről, az ezzel kap­csolatos feladatokról és kihí­vásokról. Árki Attila attila.arki@mediaworks.hu - Milyen a szervezet felépíté­se, működése?- A borvidéki tanács egy koordináló, érdekképvisele­ti szervezet, amelynek célja egyrészt a borvidék képvisele­te felsőbb szinteken, például a Hegyközségek Nemzeti Taná­csában, másrészt a helyi bo­rásztársadalom összefogása a közös célok, a borvidék jövője érdekében - kezdte Bősz Ad­rián. - A jó néhány évvel ez­előtti összeolvadások után a Szekszárdi Borvidék mindösz­­sze két hegyközségből áll: a Bátaszék Térségi Hegyközség­ből és a Szekszárdi Hegyköz­ségből. A hegyköz­ségek egy-egy sző­lészt és egy-egy bo­rászt delegálnak a borvidéki tanács­ba, amely így négy tagból áll. A sző­lész küldöttek Ber­­linger Csaba és Mészáros Péter, a borász küldöttek pedig Tak­let András és jómagam. Ebből a négyesből választottak meg engem elnöknek, amely egy társadalmi funkció, azaz nem jár sem fizetéssel, sem kivált­ságokkal, viszont sok munká­val, nagy felelősséggel igen. Újdonság, hogy ezúttal alel­­nököt is választottunk Takler András személyében.- Történelmi háttérként hadd mondjam - vetette köz­be Zoltán -, hogy hegyközsé­gi szabályozás már sok-sok év­százada kialakult. A török hó­doltság ezt nagyrészt szétver­te, majd újjáépült, az első írá­sos emlékek a 18. századból vannak erről. Igazi fellendü­lést a 19. század elején a svá­bok betelepítése hozta, akik meghonosították itt az áruter­melő szőlészetet, borászatot, és ennek megfelelően alakítot­ták ki a hegyközségi rendszert, szabályokat. Az előző érában persze ez ismét semmivé vált, a rendszerváltás után az ala­pokról kellett újraszervez­ni. Tavaly volt húsz éve, hogy ez megtörtént. A hegyközségi rendszer egy önszerveződő, sa­ját szabályokat felállító szerve­zet, melynek fő célja, hogy ren­det alakítson ki és tartson fenn a szőlőtermesztés, borkészítés területén, legyen az hobbicélú vagy nagyüzemi, árutermelő jellegű. A hegyközségek élén a választmány áll, Szekszárdon ez a testület most 17, Bátaszé­­ken pedig 10 tagú.- Miért éppen Bősz Adrián, és miért éppen most váltotta Hei­mann Zoltánt?- Bősz Adrián megválasz­tása több szempontból is sze­rencsés - válaszolta Heimann Zoltán. - Egyrészt, mert igen elköte­lezett, tudatosan építkező, a borvi­dékért tenni aka­ró, vezetésre alkal­mas borász. Más­részt ő a bátaszé­­ki és a szekszár­di hegyközség vá­lasztmányának is tagja, isme­ri mindkét terület viszonya­it és szereplőit, így a koordi­náló szerepre eleve jók a lehe­tőségei. A magam részéről pe­dig úgy gondoltam, most jött el az ideje annak, hogy az ambi­ciózus, fiatal generációnak át­adjuk a gyeplőt, lépjünk hát­ra, de persze segítsük őket, ha kell, ha igénylik. Saját portá­mon is ez zajlik, hiszen Zoltán fiam átvette a borászatunk ve­zetését. Már tavaly óta mondo­gattam, hogy a hegyközség és a borvidék vezetésében is fia­talítsunk. Helyzetbe kell hozni azokat, akik ebből élnek, eb­ből tartják el a családjukat, és a jövőjük szorosan összefügg a Szekszárdi Borvidék jövőjével.- Milyennek képzeli a jövőt az új elnök?- Fejlődni, fejlődni, fejlőd­ni - mondta Adrián. - A bor­vidék nem állhat meg, lekerü­lünk a térképről, ha nem fejlő­dünk. Zoli és korosztálya iszo­nyatos nagy munkát végzett az elmúlt tizenöt évben, ezt so­kan tudják. A Szekszárdi Bor­vidék ismertsége és megíté-Szüleinek, felmenőinek kisebb szőlői révén Bősz Adrián gyer­mekkorának része volt a szőlő­­művelés, a borkészítés. Kezdet­ben még gépésznek tanult, majd kertészmérnök lett. Nagyapjával kóstolt bele a borkészítés szép­ségeibe, beleszeretett, és eldön­tötte, hogy borász lesz. 2006- ban alapította meg családi cég­lése az utóbbi években óriá­sit javult, az egyik legdinami­kusabban fejlődő terület a ha­zai borvidékek között. A szüre­ti napokat is említhetem: ma a legnívósabb borfesztiválok kö­zé tartozik. A szekszárdi pa­lack is sikeres, de ezt még gon­dozni, erősíteni kell. Feladat maradt bőven. Például korsze­rűsíteni, szigorítani kell a ter­mékleírásokat, hogy élvezhe­tetlen, rossz minőségű borok lehetőleg sehogy, de szekszár­di név alatt semmiképpen se kerülhessenek piacra. Azt is ként borászatát Bátán. Kezdettől fogva rendkívüli tudatossággal és türelemmel építkezett, mára ismert és elismert név a szek­szárdi borászok között, számta­lan díj, elismerés, aranyérem bir­tokosa. Nős, egy kisfia van, és nem kevésbé ambiciózus orvos feleségével, Emesével most vár­ják második gyermeküket. fontos feladatomnak tekintem, hogy a választmányokban ko­molyabb munka folyjon. Ak­tív, tevékeny emberek kelle­nek, akik hajlandóak munkát fektetni a borvidék hosszú'tá­vú jövőjébe. A legnagyobb ki­hívás számomra olyan egyen­súlyt kialakítani, olyan komp­romisszumos megoldásokat keresni, kidolgozni, elfogadtat­ni, amelyek a borvidék jövőjét biztosítják, ugyanakkor a sze­replők egyéni érdeke a legke­vésbé sérül. Szerintem van elég felelősen gondolkodó em-A18. században betelepített svábok magukkal hózták a kor fejlett árutermelő borkultúráját és munkakedvüket, szorgalmu­kat. A szekszárdi Heimannok a vállalkozó szellemű, dolgos pa­raszti réteghez tartoztak. A ké­sői leszármazott, Heimann Zol­tán sikeres borkereskedői, válla­latvezetői, bankigazgatói karri­ber a borászok között, hogy ez sikerüljön.- Azt gondolom - vette át a szót Zoltán -, hogy ez most egy történelmi pillanat, egy nagy lehetőség a Szekszárdi Borvi­dék életében. Új lendületet kell venni. A két új választmány le­gitim vezetése a borvidéknek, rajtuk múlik, hogy milyen jö­vőt építenek. Ma még sokan vé­geznek tömegtermelést. Nagy mennyiséget olcsón eladni, ez véleményem szerint káros a borvidéknek. Magas minősé­gű, palackos borok készítése, szekszárdi stílussal, egyéni­séggel - szerintem ebben van a Szekszárdi Borvidék jövője, kitörési pontja. Ez idővel meg­hozza a jelenleginél magasabb árszínvonalat, ez pedig húz­za magával a szőlőfelvásárlá­si árakat, így a szőlőtermesz­tők is jól járnának. Borok sze­rint a kékfrankos, kadarka, bi­kavér hármas adhatná a ter­melés gerincét. Ezek a könnye­debb, fűszeres vörösborok di­vatosak, és egyben szekszár­di különlegességek. Hosszú távon ezeknek kell meghatá­rozniuk a borvidék arculatát. A széles fajtaválaszték persze nem baj, kellenek a könnyed rozék, fehérek, a nagytestű vö­rösek, de a súlypontokat át kell gondolni. Kell a kompromisz­­szumkeresés a többi szereplő­vel, de ez nem elég. Kell határo­zott iránymutatás is, ami mel­lé állhatnak az emberek. Adri­­ánnak van jövőképe, víziója a Szekszárdi Borvidék fejlődésé­ről, kívánok neki sok energiát és kitartást a megvalósításhoz. ért maga mögött hagyva fordult feleségével, Ágnessel együtt a szőlő és a bor felé, s építet­ték újra a családi birtokot. Zol­tán rengeteg díj, kitüntetés bir­tokosa, a borvidék fejlődésében múlhatatlan érdemeket szer­zett. Két fiuk van, Zoltán a birtok főborásza, Gábor orvosi pályá­ra készül. Tevékeny em­berek kellenek, akik hajlandó­ak munkát fek­tetni a borvi­dék jövőjébe Adrián beleszeretett a borkészítésbe A Heimann család sváb gyökerei SZEKSZÁRD Az Eurofins Minerág Kft. akkreditált laboratóriumába látogattak gyakorlat keretében a palánki Csapó Dániel mezőgaz­dasági szakiskola péktanulói. Sipőcz Győzőné laborvezető-helyet­tes (középen) az élelmiszerbiztonsági rendszerről tartott előadást. Majd a diákok Szászi-Mauthner Luca laboráns (balra) irányításával méréseket végeztek. M. .1. Fotó: Makovics Kornél Három konténer hulladéktól szabadították meg a környéket Nagyon jó kis csapat jött össze HARC Néhány anyuka a ba­ba-mama klubból és Patkó Sándorné önkormányzati kép­viselő hulladékgyűjtést szer­vezett Harcon múlt szombat­ra. Farkasné Károly Dóra, a szervezők egyike elmondta, rendszeresen járnak a határ­ba, és látták, hogy elég sok szemetet dobálnak el a Harc­ról kivezető utakon. Szeren­csére falun belül más a hely­zet, ott nem volt szükség gyűj­tésre. Azt is megtudtuk, már jó ideje nem volt hasonló ak­ció a településen, most viszont nagyon jó kis csapat jött össze. A majd’ negyven fő körülbelül három konténernyi hulladék­tól szabadította meg Harc kör­nyékét. Az önkormányzat a konténer­rendeléssel, a kesztyűk, zsákok beszerzésével segített, az Ér­tékőrző egyesület tagjai pedig a program zárásaként zsíros kenyérrel, teával vendégelték meg a társaságot. Volt, aki nem tudott eljönni, de rétest küldött a szemétszedőknek. Farkasné Károly Dórától azt is megtud­tuk, nemrég költöztek a faluba, előtte Szedresen láttak ilyen kezdeményezést, amelyet a Szi­get Egyesület jegyzett. Arról is beszélt, hogy ha szükséges, jö­vőre is megszervezik a hulla­dékszedést. B. K. Lelkes csapat jött össze a borongós idő ellenére Beküldött fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom