Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-14 / 86. szám

2 2018. április 14. Kun László halála (1880 körül - olaj, vászon) LE itekinto Az Andrássyak és a művészet IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET n ki él s mozog, fogadjuk fennkölt kívánságait n 1 Shrek Tímea Szente Anita Az Előretolt Helyőrség 7 Szőcs Géza ivezérvers tárcája egypercesei 1 J íróakadémia / rovata 1 1 a könyvfesztiválon / Éltető József Védőbeszéd Megtörtént velem is ne félj Hogy vártak valahol S én éppen ellenkező irányba Loholtam szilajon S oly magabiztosan Ahogyan csak a tévedő ostobák Tudnak. Tudod az ostobák ritkán Hazudnak Csak tévednek De hiszik azt nagyon Amit elmondanak Ne bántsuk őket Talán Valakit keresnek Talán valahol várják őket Övék a mennyeknek országa. Szilágyi B. András Kiemelkedő művészeti gyűjteménye okán Európa-szerte híres volt az Andrássy család tiszado­­bi és budapesti kastélya, a grófi család pedig Európa utolsó igazi „arisztokrata mecénásaként” idősebb és fiatalabb művészek bőkezű támogatásáról volt ismert. A család fordulatos történel­me a nagypapától az unokáig egy ambivalens, ám máig ható korszak tükrét adja a „szép akasz­tott” nagypapa és a „vörös grófnő” unoka francia emigrációjáig. Ehhez társulnak az 1956-ban kivégzett dédunoka, a kalandosan Kanadába szökött grófnő, illetve a kommunista partizán­ként bombával felrobbantott grófnők párhuzamos történetének tragikus epizódjai. Kommu­nizmus és konzervativizmus, ateizmus és szabadkőművesség, a magyar arisztokrácia tündök­lése és bukása elevenedik meg az alábbi sorokban. Az Andrássy család szerencséjének megalapozója kétségkívül idősebb Andrássy Gyula volt. A nemrég a Kossuth térre visszaállított (szin­tén kalandos sorsú) szobor modell­je akkor egy Európa-szerte ismert személyiség volt. A korabeli francia közvélemény csak úgy emlegette, „le beau pendu”, azaz a szép akasztott ember. A név onnan eredt, hogy az 1848-as forradalom diplomatája a Batthyány-kormány megbízásából épp szövetségeseket keresett Eu­rópa-szerte, amikor a forradalom bukásának, és saját, távollétében végrehajtott, halálos ítéletének híre utolérte. A kényszerű emigrációban élő gróf a rajta „in absentia” végre­hajtott halálos ítélet ellenére azon­ban kifejezetten virgonc maradt. A korabeli romantikus szerelmi regények alakjait is megszégyenítő kalandokat élt át Európa szalon­jaiban, mely történetek szépséges hölgyek ágyait, férjeikkel vívott párbajokat és egyéb romantikus kalandok sorát regélték el. A levert forradalmak után berendezkedő Európa rejtett szabadságvágyának megtestesült szimbóluma, egyfajta pimasz punk volt a fiatal Andrássy Gyula, aki szerelmi botrányain túl rendkívüli műveltségével, művészi érzékével, sziporkázó stílusával és nagyszerű diplomáciai képességé­vel is kitűnt kortársai közül. 1856- ban egy nála hét évvel fiatalabb erdélyi arisztokrata leánnyal talál­kozott, akivel aztán össze is háza­sodott. A „szépséges akasztott” Eu­rópa celebvilágának korabeli Brad Pittjeként kétes hírnevet szerzett azáltal, hogy - állítólag - elszeret­te még Ferenc József császár nejét, Erzsébet királynőt is. A valóságban a gróf felesége, a szépségéről híres Kendeffy Katinka volt szoros baráti kapcsolatban a császárnéval, aki­nek fő udvarhölgye is lett. Idősebb Andrássy Gyulának és Kendeffy Katinkának három gye­reke született, akik közül a két fiú, Tivadar és Gyula hamar folytatta atyjuk útját, s nem csupán a kor­mánypárt prominens politiku­sai, de híres műgyűjtők is lettek. A „papa”, azaz idősebb Andrássy Gyula Párizsban már a művészetek kedvelőjeként olyan szalonok láto­gatójává vált, mint az impresszio­nisták első kiállítóhelye, a Salon des Indépendents. Az idősebb fiú - egyúttal az atyai vagyon kijelölt örököse - Andrássy Tivadar azon­ban tragikusan hamar, mindössze 48 évesen tüdőgyulladásban hirte­len meghalt. Feleségét, Zichy Eleo­nórát, aki négy lányt szült, Tivadar öccse, „Duci”, azaz Gyula vette el. Ifj. Andrássy Gyula folytatta bá­tyja és apja politikai és műgyűjtői karrierjét. Olyannyira, hogy a híres mecénás a berlini Der Sturm című avantgárd folyóirat címlapjára is ki­került 1925-ben. A pályakezdő Va­­szary János, Ferenczy Károly és Fé­nyes Adolf is sokat köszönhetett az arisztokrata műgyűjtőnek, de ő volt Rippl-Rónai József egyik első meg­rendelője is: feleségét, a gyönyörű Zichy Eleonórát a festő többször is megörökítette. A hivatalos művé­szeti életben betöltött szerepét jelzi, hogy ő volt az Országos Magyar Kép­zőművészeti Társulat és a Nemzeti Szalon elnöke is, és ezeket a tiszt­ségeket a századfordulótól kezdve majd harminc éven át, az 1929-ben bekövetkezett haláláig betöltötte. „A művészet a nemzet tükre” - vallotta. folytatás a 3. oldalon |

Next

/
Oldalképek
Tartalom