Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-13 / 85. szám

2018. ÁPRILIS 13., PÉNTEK GAZDASÁG y Több magyar zöldség jelenhet meg a polcokon Előnyben a hazai Kiszorítja a boltokból az importtermékeket az üvegházakban, fóliákban hajtatott hazai áru Fotó: MTI A HELYZET : • ' :■ . -­Kétharmados üzenet Brüsszelbe Szikszai Péter jegyzet@mediaworks.hu ALIBE-bizottság állítólag szándékosan nem a választások előttre időzítette Magyarországról szóló jelentésének ki­adását, elkerülve a vádat, hogy beavatkozik a magyar bel­politikába. Az óvatosság indokolatlan volt. A magyar szavazók általában nagy ívben tesznek mindenfajta brüsszeli jelentésre, vasárnap ezt meg is üzenték az Európai Uniónak. Főként, hogy a bizottság irománya szo­kás szerint azt tartalmazza, mi, magyarok egy közép-afri­kai típusú diktatúrában élünk. Nevezetesen, hogy sérülnek a magyar emberek jogai, a vélemény­­nyilvánítás szabadsága és korlátozzák a civilek munkáját. És igen, mindezt Brüsszel egy kétharmados kormánypárti győzelem után volt képes leírni. Kissé megmosolyogtató a bírálat, miután a par­lamenti választás alkalmával négy ellenzéki pártvezető mondta bele az ellenzéki médiumok kamerájába, hogy a hetven százalék körüli részvételi arány a demokrácia fényes ünnepe. Szombaton egyébként éppen az elnyomott civil szervezetek szerveznek tün­tetést Budapesten. A véleménynyilvánítás szabadsága pedig any­­nyira sérült hazánkban, hogy egy médiavállalkozó minden követ­kezmény nélkül felírhatta egy-egy óriásplakátra, mit gondol a kor­mányfőről. A jobbikos hirdetések a napot is eltakarták, a pártkö­zeli tévében pedig futószövegben írták ki heteken keresztül, hogy melyik ellenzéki jelöltre kell szavazni. A politikában sok múlik az időzítésen. Április 8. után ezzel a jelentéssel a LIBE-bizottság csak bohócot csinált magából. Egy közép-afrikai típusú diktatúrában élünk Segít a kamara az őstermelőknek Tömegével jelenhetnek meg a napokban a magyar zöld­ségek az áruházakban és a piacokon. A külföldről beho­zott zöldségeket lassan ki­szorítja a boltokból a fólia­sátrak alatt és üvegházak­ban hajtatott hazai áru. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PIAC Néhány hete már többen felfedezhették a magyar zöld­ségeket a piacokon, a kínálat pedig egyre szélesebb lesz a következő napokban, hama­rosan a legtöbb kosárba hazai áru kerülhet - közölte a Ma­gyar Idők. A javarészt a medi­terrán térségből származó im­porttermékek kínálata hama­rosan a minimálisra csökken idehaza, helyüket átveszik a magyar zöldségek, amelyek ízben és frissességükben is fe­lülmúlják a sokszor több ezer kilométert utaztatott külföldi árukat. A kora tavaszi -zord időjárás kevésbé érintette a fóliasát­rak alatt és üvegházakban fo­lyó munkálatokat, így április­tól már a korai magyar zöldsé­gek teljes választéka elérhető - közölte a Nemzeti Agrárgazda­sági Kamara (NAK). A hagyo­mányosan a legkorábbi termé­kek közül a retek, a hagyma- és a salátafélék mellett a papri­ka, a paradicsom, az uborkafé­lék, valamint a hajtatott sárga­répa és a káposztafélék közül is egyre több jelenik meg az üzletekben. A nagyobb üzlet-Pályázat az élvonalbeli kutatóknak TUDOMÁNY Idén is pályázhat­nak az Élvonal programba azok a vezető kutatók, akik az utób­bi tíz évben nyújtott teljesítmé­nyük alapján a világ tudomá­nyos élmezőnyébe tartoznak - közölte a Nemzeti Kutatási, Fej­lesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal. A saját tudományterü­letükön nemzetközileg is elis­mert kutatók támogatására lét­rejött pályázat hárommilliárd forintos keretösszeggel nyílik meg 2019 januárjában induló projektek számára. Az NKFI Hivatal elnöke, Pálinkás József szerint a felhívással „a legdi­namikusabb alkotási szakasz­ban lévő, élvonalba tartozó ve­zető kutatóknak igyekeznek Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is verseny­­képes feltételeket biztosítani, elősegítve ezzel, hogy egy-egy tudományterületen világszer­te jegyzett kutatóhelyek jöhes­senek létre Magyarországon”. Az Élvonal programra tema­tikus korlátozás nélkül lehet pályázni. A pályázó vezető ku­tatónak a tudományterületén a legjobb tíz százalékba kell tar­toznia, jelentős kutatási, téma­vezetési tapasztalattal kell ren­delkeznie. A pályázók a követ­kező öt évre akár összesen 300 millió forintot is elnyerhetnek kutatócsoportjuk létrehozásá­ra, bővítésére, ígéretes kuta­tási projektjük magyarországi megvalósítására. MW láncok mellett hamarosan a ki­sebb boltokban is bővül a kíná­lat, a honi zöldségek a budapes­ti és a szegedi nagybani piacon is megtalálhatók már. Magyarországon a zöldség­­hajtatásnak, azaz annak az el­járásnak, amely a növények kezdeti fejlődését előbbre hoz-Az árak a fővárosi nagykeres­kedésekben alacsonyabbak az egy évvel korábbinál: a gömb alakú paradicsom kilóját ápri­lis első hetében 625 forintért, a fürtöset 775-ért kínálták a kereskedők. A tölteni való édes paprika ára nem változott számottevően az elmúlt évhez ÉLELMISZER-VIZSGÁLAT Elké­szült az idei tavaszi szezoná­lis ellenőrzés mérlege, szinte minden területen javuló ered­ményeket tapasztaltak a szak­emberek - közölte a Nemze­ti Élelmiszerlánc-biztonsá­gi Hivatal (Nébih). A Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügye­letért felelős államtitkár ál­tal elrendelt vizsgálat március 1-jével indult, és április 2-áig tartott. Az akciót a Nébih koor­dinálta, míg magukat az ellen­őrzéseket a járási hivatalok és a Nébih szakemberei végezték. A vizsgálatok az előállítás, a forgalmazás és a vendéglá­tás területére egyaránt kiter­jedtek. A mustrán a szakem­berek olyan népszerű tava­szi termékeket is vizsgáltak, mint a sonka, a tojás, a külön­féle édességek és az alkoho­los italok. Nem maradhatott el a szezonális zöldség- és gyü­mölcsfélék vizsgálata sem, új­donságként pedig a tojásfesté­keket is górcső alá vették. A közel egy hónapos ellen­őrzés során 4715 vizsgála­tot végeztek, amelyből 88 fi­gyelmeztetéssel, 154 bírság­gal zárult, összesen mintegy 13,5 millió forint értékben. A több mint húszezer megvizs­gált élelmiszerből összesen mintegy 9,5 tonna terméket kellett kivonni a forgalomból. A tavalyi ellenőrzéshez ké­pest idén 18 százalékkal keve­za, komoly hagyományai van­nak. Jelenleg több mint 2500 hektáron termesztenek üveg­házban és fóliasátor alatt zöld­ségeket, az elmúlt években ko­moly fejlődésen ment át az ága­zat, amihez hozzájárult a ter­málenergia, valamint az üveg­házi technológiák korszerűsí­képest, a nagybanin 765 forint körül alakult az ára. A kígyó­uborkáért a hónap első heté­ben már csak 450 forintot kér­tek. A fejes saláta ára emelke­dett, az egy évvel korábbi 146 forintos szinthez képest most 175 forintért adták a nagyba­ni piacon. sebb figyelmeztetést és 5 szá­zalékkal kevesebb bírságot szabtak ki a szakemberek. A feltárt hiányosságok közül a nyomon követhetőségben ta­pasztalták a legjelentősebb ja­vulást. Míg 2017-ben az ellen­őrzések 2,5 százalékánál volt probléma ezen a téren, addig ez az arány idén 1,3 százalék­ra csökkent. A feltárt hibák között továbbra is első helyen áll a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési idő lejár­ta. A zöldség-gyümölcs vizs­tése is. A legnagyobb termő­­terület a kiváló fényviszonyú dél-alföldi régióban találha­tó, itt termelik meg a hajtatott zöldségek mintegy 80 százalé­kát. Jelenleg körülbelül négyszáz­­ezer tonna hajtatott zöldségfélét állítanak elő Magyarországon, amelynek a döntő része a hazai piacra kerül. A NAK örvende­tesnek nevezte, hogy a Vidék­­fejlesztési Program felhívásai­ra számos kertészet pályázott, ami a zöldséghajtatás további fejlődését irányozza elő. A kor­szerű technológiáknak köszön­hetően nemcsak a hozamok és a minőség javulhat, hanem akár egy hónappal hosszabb­ra nyúlhat a magyar termékek szezonja. gálatok során egy forgalmazó­val szemben a „hajdúsági tor­ma” megnevezés jogosulatlan névhasználata miatt kellett el­járást indítani. Országosan 508 bárány- és nyúlszállítmányt vizsgáltak meg. A nyúlszállítmányok el­lenőrzése során egy alkalom­mal a járműre vonatkozó do­kumentációs hiányosságot találtak a szakemberek, egy esetben pedig a nem megfele­lő férőhely miatt kellett eljár­niuk. MW NAK Idén is ingyen segítenek a gazdálkodóknak a Nemze­ti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai az egy­séges kérelmek elkészítésé­ben és benyújtásában. A NAK azt javasolja az érintetteknek, hogy egyeztessenek időpon­tot falugazdászukkal, a gyor­sabb ügyintézés érdekében pe­dig vigyék magukkal ősterme­lői vagy kamarai kártyájukat. A közös őstermelői kártyák tu­lajdonosai csak egyenként, a saját kérelmük ügyében intéz­kedhetnek, az agrártámogatás igénylőinek pedig személyes ügyintézést javasolnak. Utób­bi esetben a családtagok he­lyett csak meghatalmazással, a NAK portáljáról letölthető, KÖRNYEZETVÉDELEM Hamaro­san elindulhat a Nemzeti Fe­hérjetakarmány Program a génmódosított szója kiváltása érdekében. A kormány célja a géntechnológiai módosítások­tól (GMO) mentes, biztonságos fehérjetakarmány-termelés tá­mogatása, amire öt év alatt mintegy nyolcmilliárd forintot szánnak. Magyarország 2013-ban in­dította útjára a nemzeti fehér­jeprogramot, ami azért jött létre, hogy az állattenyész­tők minél nagyobb arány­ban tiszta, GMO-mentes ma­gyar takarmány-alapanyag­gal váltsák ki az importszóját. A hazai állattenyésztés fehér­jeigénye ugyanis jelentős, egy évben több mint nyolcszázezer tonna szójababnak megfelelő fehérjeforrást használ fel az ágazat, amit ma jórészt kül­földi szójadarával elégítenek ki. Az elmúlt években kéthar­kitöltött és aláírt MH1 nyilat­kozattal lehet eljárni. A tapasztalatok szerint a NAK falugazdászai eddig az évi 180 ezer egységes kére­lem 70 százalékánál működ­tek közre és csaknem ezermil­­liárd forint támogatás lehívá­sát segítették. Az idei benyúj­tási időszak a múlt kedden kezdődött, a kérelmeket má­jus 15-éig lehet támogatás­csökkentés nélkül beadni. Tá­mogatás és kifizetés 44 jog­címre kérhető, de többre vo­natkozóan változtak az előírá­sok, ezért érdemes a falugaz­dászokhoz fordulni vagy meg­tekinteni a NAK honlapján közzétett tájékoztatókat - áll a közleményben. MW madával bővült a szója termő­­területe az országban a prog­ramnak és az uniós többlettá­mogatásnak köszönhetően, ta­valy már több mint hetvenezer hektáron vetettek szójababot a gazdák. A Nemzeti Fehérjetakar­mány Program elsősorban a kutatásra helyezi a hang­súlyt, hogy megtalálják azo­kat az alternatív fehérjeforrá­sokat, amelyek felhasználá­sával biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozá­sa. Az új program az innova­tív takarmány-előállítási tech­nológiákkal, valamint a borsó, lóbab, lucerna termesztésének ösztönzésével, illetve a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik. A Magyar Idők szerint a tervnek köszönhető­en akár százmilliárd forinttal is nőhet a magyar mezőgazda­ság kibocsátása és új munka­helyek is létrejöhetnek. MW Javuló eredmények a tavaszi mustrán Idén kevesebb bírságot kellett kiszabni Fotó: MTI Alacsonyabbak az árak Takarmánytermelés GMO-mentesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom