Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-05 / 54. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ Jó lenne, ha az osztatlan közös földek kimérése minél előbb befejeződne Folytatódik az áfacsökkentés, védik a hazai méhészeteket Kis Miklós Zsolt agrár-vidék­fejlesztésért felelős állam­titkár egy agrárfórumon vett részt Szekszárdon, a me­gyei agrárgazdasági kamara meghívására. Többek között beszélt a 2020 utáni uniós támogatási lehetőségekről, az élelmiszerek áfa-csök­kentéséről, valamint az osz­tatlan közös földek sorsáról. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Két év múlva, 2020 után változhat az agrá­­rium támogatása, de fontos hangsúlyozni, hogy a jövő­ben is egy megfelelő források­kal támogatott közös agrárpo­litikára van szükség, mond­ta Kis Miklós Zsolt államtit­kár a szekszárdi fórumon. A versenyképesség megőrzé­se és erősítése érdekében ha­zánk számára elengedhetet­len, hogy az uniós támogatá­sok, és ezen belül is a mező­­gazdaságra közvetlenül for­dítható normatív és beruhá­zási támogatások összege ne csökkenjen 2020 után se. Ma­gyarország kész a bruttó nem­zeti jövedelem 1,2 százaléká­ra emelni a hozzájárulását az Európai Unió büdzséjéhez a 2020 és 2027 közötti hétéves költségvetési cik­lusban, mivel az 9K Egyesült Királyság tervezett kilépésé­vel és az új kihívá­sokkal több feladat jut kevesebb befi­zetőre. Az államtitkár elmondta, az előt­tünk álló időszak­ban elengedhetetlen lesz az együttműködés a kormány, a szakmai szervezetek, vala­mint a gazdálkodók között, hogy a magyar érdekek meg­jelenjenek az uniós agrárpo­litikában. A magyar érdek az erős, kétpilléres, megfelelő kö­zösségi forrásokkal támoga­tott Közös Agrárpolitika fenn­tartása 2020 után is. A rend­Vendégh Edit, a kamara elnöke, Kis Miklós Zsolt államtitkár (középen) és Horváth István államtitkár a szekszárdi tájékoztatón Tárgyalták a magyar kez­deményezés­re született mézjelentést szer gyökeres átalakítása nem szükséges. Valódi egyszerűsí­tésre van szükség, ami csök­kenti a gazdák adminisztratív terheit, és a közigazgatás szá­mára is egyszerűbbé teszi a végrehajtást. Ezenfelül pedig meg kell akadá­lyozni, hogy a me­zőgazdasági és vi­dékfejlesztési for­rásokat más, pél­dául a migrációs válság kezelésére fordítsák, mondta az államtitkár. Kérdésként el­hangzott az is, hogy mi az oka annak, hogy folyamatosan csökken az élel­miszerek áfája, ennek ellenére a fogyasztó nem érzi ezt a vá­sárlásoknál. Kis Miklós Zsolt elmondta, az áfa mérséklésé­re átfogó igény volt, ebből adó­dóan érdemes azt is megnéz­ni, hogy a termelő mennyit ka­pott az áfacsökkentés előtt, il­letve az után. Fontos továbbá, hogy a magas áfa - amellyel az élelmiszerek többsége for­galomba kerül - jelentős csá­bítást jelent a csalásra, rontja a tisztességes szereplők ver­senyképességét, emellett az adónem megfizetésének elke­rülése nagy költségvetésibe­­vétel-kiesést okoz. A kormány célkitűzéseinek megfelelően az áfacsökkentés visszaszo­rítja a feketegazdaságot, mert egy kisebb adómértéknél már nem éri meg a kockázatot az áfabefizetés elkerülése. Emellett folyamatosan nyo­mon kell azonban követni, hogy a kiskereskedelmi üz­letláncok ne éljenek vissza az erőfölényükkel, ne „nyel­jék be” az áfacsökkentést, és abból a fogyasztó és a terme­lő legyen a legnagyobb ha­szonélvező, mondta az állam­titkár. A kormány célja, hogy a leg­fontosabb élelmiszereket a le­hető legkisebb áfa terhelje, ezért idén is tovább folytató­dik a legfontosabb élelmisze­rek áfájának csökkentése. A magyar kormány évek óta folyamatosan szorgalmaz­za uniós szinten a mézpiac szi­gorítását. Ennek egyik nagy eredménye, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága el­fogadta az úgynevezett mézje­lentést, ami az európai méz, a méhészek és a méhek, va­lamint a fogyasztók védelmé­ben tanúsított európai egysé­get mutatja, válaszolta a mé­hészeknek az államtitkár. A mézjelentésről az európai bi­zottság február 28-i ülésén tárgyalt, a dokumentumról később szavaznak. Magyaror­szágnak kiemelten fontos ez a kérdés, hiszen Spanyolország Osztatlan közös tulajdon: minél előbb be kell fejezni Az osztatlan közös földek, te­rületek időről időre szóba ke­rülnek. Kis Miklós Zsolt állam­titkár elmondta, folyamatban vannak a kimérések, ami saj­nos igen lassan halad, hiszen nagyon munkaigényes. Bíznak benne, hogy ez a munka miha­marabb eredményesen befeje­ződik, mert komoly fejlesztése­ket akadályoz meg például az öntözés esetében. Sajnos sok pályázó nem jogosult a támoga­tásra, miután a közös földnél a beruházáshoz minden tulajdo­nos hozzájárulása szükséges. Máig tulajdonosként vannak be­jegyezve olyan személyek, akik már az előző évszázadban el­hunytak, ráadásul még a hagya­téki, póthagyatéki eljárás sem zajlott le. Az ilyen földterületek­re nem lehet támogatást adni, mondta az államtitkár. Fotó: Mártonfai Dénes és Románia után a harmadik legnagyobb mézelőáflítók va­gyunk az unióban. A hazánk­ban készült méz hetvenöt szá­zaléka az unió piacára kerül, fel kell azonban vennie a ver­senyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mé­zekkel. A kínai méz mintegy húsz százaléka bizonyítottan hamisított, ezért a jelentésben hazánk kezdeményezte, hogy a csomagolás címkéjén legyen feltüntetve, hogy a végtermék­ben felhasznált unión kívüli méz melyik országból szárma­zik. Továbbá az, hogy a kisze­relt termékben ez a tétel pon­tosan hány százalékos arány­ban van jelen. Egyebek mellett Magyar­­ország szeretné betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását is, amellyel a hamisítók jelenleg a kimutathatóság szintje alá csökkenthetik a mézet szeny­­nyező anyagok maradványait, például az antibiotikumok és a cukorszirup nyomait. Huszonöt éves lett idén a Szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar Kiváló koncerttel ünnepeltek A svábság története a kötetek témája SZEKSZÁRD Fennállása huszon­ötödik évfordulóját ünnepli idén a Szekszárdi Ifjúsági Gi­tárzenekar, amely ebből az al­kalomból jubileumi koncertet adott szombaton a vármegye­­háza dísztermében. A műsor­ban felcsendülő dalok térben és időben széles skálán mozog­tak a reneszánsztól napjainkig, Andalúziától New Jersey-ig. Az együttes számos alka­lommal lépett fel Szekszárdon és máshol az országban, illet­ve külföldön, például Német­országban, Hollandiában és Ausztriában is hallhatta őket a közönség. A zenekar jelenlegi vezetője Molnár Márta. H. E. A Vármegyeháza dísztermében adott hangversenyt az együttes Fotó: Makovics Kornél DOMBÓVÁR A „Sváb öröksé­günk” és „A svábok az új ha­zában” című könyvek bemu­tatóját tartották a napokban Dombóváron, a Tinódi Könyv­tárban. A köteteket Lóczy Ist­ván, a Imedias Kiadó vezető­je ajánlotta az érdeklődők fi­gyelmébe. A „Sváb örökségünk” cí­mű könyv szerzője Ella Trieb­­nigg, aki fiatalsága meghatá­rozó éveit töltötte a család Tol­na megyei birtokán. Ott szer­zett életre szóló élményeket a „Schwäbische Türkei” né­met nemzetiségű lakóinak világáról és gondolkodásá­ról. Az először 1916-ban meg­jelentetett írás az első világ­égést közvetlenül megelőző időszakban, illetve a háború kitörésekor játszódik. A kö­tet három, a felnőtté válás kü­szöbén álló, német nemzetisé­gű fiatal történetét meséli el, akik a helyüket keresik szü­lőhazájukban. A második könyv Hans Fa­ul történelmi regénye, mely a németek 18. századi bevándor­lásról szól. Azt beszéli el, hogy a betelepülőknek minden ere­jére, hozzáértésére és szorgal­mára szükség volt ahhoz, hogy a puszta terület új hazájukká, otthonos, gondozott, termé­keny vidékké válhasson. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom