Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-03 / 53. szám
12TÖRTÉNELEM 2018. MÁRCIUS 3., SZOMBAT Három országgal közösen pályázunk, turisták ezreit hozhatja hozzánk a siker Világörökség lehet a limes Évtizedek óta azon dolgoznak a magyar történészek és régészek, hogy a Római Birodalom egykori tartományának, Pannóniának a Duna mentén húzódó határa, a limes, vagy más nevén a Ripa Pannonica az UNESCO világörökség része lehessen. Fábos Erika szerkesztoseg@mediaworks.hu MŰEMLÉK „A Római Birodalom egykori határvidéke mint kiemelkedő' történeti és tudományos érték országhatárokon átnyúló világörökségi helyszínné válhat - mondta el lapunknak Visy Zsolt, régészprofeszszor, aki évtizedek óta kutatja a limest és szorgalmazza, hogy egységes világörökségi helyszín lehessen. - A listára már felkerült az Antonius-fal Skóciában, a Hadrianus-fal Angliában és a felső-germániai-raetiai limes Németországban, melyek szárazföldi szakaszok. A miénk lehet az első olyan világörökség, mely folyami szakaszt érint. A magyarországi római limes táborhelyei egykor sűrűn követték egymást a Duna 417 km hosszú védvonalán, ez önmagában véve is különlegesség. A hazai régészeti kutatások az útvonalat és annak mentén, két légiótábort, 25 segédcsapattábort, néhány késő római erődítményt, közel kétszáz őrtornyot és hídfőállást tártak fel. A négy ország által benyújtott közös pályázatban, amit Magyarország koordinál, összesen 98 helyszín világörökségi helyszínné nyilvánítására tettek javaslatot, ebből a legtöbb, 65, Magyarországon található. A hazai Duna szakasz települései eddig alig tudták kihasználni a folyóhoz kapcsolódó történelmi, építészeti és kulturális adottságokban rejlő lehetőségeiket. Erre kínálna lehetőséget a világörökségi cím a helyi közösségeknek, hiszen világörökségnek lenni hatalmas nemzetközi ismertséget és turisztikai forgalmat vetít előre. Az idegenforgalmi hasznosí-A Ripa Pannonica hazai szakasza MW-grafika mm Részlet a Hadrianus által emelt limes egyik megmaradt szakaszáról Az egykori birodalom ma húsz országot érint Fotók: MW A latin szerzők a limes szót a megjelölt vagy megerősített határvédelmi rendszerre használták, eredetileg azonban több volt ennél, hadiutat és katonai objektumokat jelöltek vele. A Kr. u. 1. századtól építették, és a limes a Római Birodalom határaként a Kr. u. 2. században érte el legnagyobb kiterjedését. Fénykorában, a mai Skócia Atlanti-óceáni partvidékétől Európán át a Fekete-tengerig húzódott, onnan a Vörös-tengert érintve Észak-Afrikán keresztül újra elérte az Atlanti-óceánt, és ma húsz állam területét érinti. A természetes akadályok: folyók, hegyek mellett falak, árkok, őrtornyok, katonai erődítmények és polgári települések őrzik a limes maradványait. Egy részüket feltárták, helyreállították vagy újjáépítették, vannak, amelyek helyét csak a régészek ismerik és feltáratlanok, jelentős részük megsemmisült. fás és a bemutatás mellett persze nagyon lényeges szempont ezeknek az értékeknek a megőrzése is.” Németországban népszerű biciklis túraút köti össze a limes mentén a látnivalókat. Nagy-Britanniában, a Hadrianus-fal ugyancsak rendkívül sok érdeklődőt vonz. Évente egymillió turista fordul meg ott, akik kilencvenmilliárd forintnyi bevételt hoznak. A világörökségi cím ugyan vonzó, de önmagában nem elég. Ahhoz, hogy tényleg turistacsalogató legyen, világszínvonalú attrakciót, programokat, fesztiválokat is létre kell hozni. A remények szerint szerint Magyarországon is egy kulturális útvonal jön létre a limes mentén, amelyen nemcsak a római emlékek lesznek majd vonzóak. Lesz 14-15 kiemelt helyszín, ahol régészeti parkban, látogatóközpontokban vagy múzeumi körülmények között mutatják be a világörökségi értékeket; lesz, ahol kertészeti megoldásokkal, fasorokkal, kertekkel jelzik, merre vezetett egykor a határvonal; és lesz, amit csak táblával és virtuális módszerekkel tudnak majd megeleveníteni, hiszen a maradványok feltáratlanok, mélyen a föld alatt rejlenek. Nyolc magyar örökség van most a listán Magyarország 1985-BEN csatlakozott az UNESCO világörökségi egyezményhez, világörökségi helyszínné vált: 1987-BEN a budapesti Duna-partok, valamint a budai várnegyed és Hollókő-újfalu; 1995- BEN Szlovákiával közösen az Aggteleki-karszt barlangjai; 1996- BAN az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság; 1999- BEN a Hortobágyipuszta; 2000- BEN a pécsi ókeresztény sírkamrák; 2001- BEN a Fertő kultúrtáj. Utoljára 2002-BEN bővült magyar helyszínekkel, az Andrássy út és a Hősök tere került a budapesti örökségek közé, és a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék is akkor került fel az UNESCO jegyzékére. Visy Zsolt régészprofesszor „Magyar kezdeményezésre hozták létre azt a projektet, melynek célja, hogy a limes valamennyi szakasza egységesen legyen része a világörökségi listának - mondta Visy Zsolt. - A mi pályázatunkon után még egy osztrák, egy német és egy román szakasz pályamunkája készül, hogy azokkal is csatlakozzanak a programhoz, amivel egy 6500 kilométeres kulturális útvonal jön létre Európában az egykori határvédelmi rendszer mentén.” Lenin látta, hogy az új szovjet állam nem élheti túl a háború folytatását A békekötés, amely segítette a bolsevizmust VILÁGHÁBORÚ Száz éve, 1918. március 3-án írt alá Szovjet-Oroszország különbékét Breszt-Litovszkban a központi hatalmakkal. Az előnytelen feltételekkel megkötött szerződéssel Oroszország kivált az első világháborúból, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia a nyugati frontra csoportosíthatta át haderejét. Az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel után az új veze-Időt akartak nyerni a kaotikus belső helyzet miatt tés legfontosabb célja az lett, hogy időt nyerjen a kaotikus belső helyzet rendezésére. A béke aláírása mellett érvelő Lenin a heves vitában lemondással is fenyegetőzött, mert tisztán látta, hogy az új szovjet áílam nem élheti túl a háború folytatását, szavai szerint „el kell fogadnunk a megalázó békét, hogy megmentsük a világforradalmat”. A március 3-án aláírt, A dokumentum aláírása 1917 március 3-án Fotó: MW 13 pontból álló békediktátum értelmében Oroszország a Baltikumot, Belorusszia egy részét és Ukrajnát, népességének egyharmadát, iparának felét, szénbányáinak kilencven százalékát. Emellett el kellett ismernie Finnország, Lengyelország és Ukrajna függetlenségét, fel kellett oszlatnia hadseregét. Mindkét fél szabadon bocsátotta a hadi[ foglyokat, lemondott a háborús károk megtérítéséről és tervbe vette a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A Szovjetek Kongresszusa által március 15-én ratifikált békével a bolsevikok a rendszer konszolidációjához rendkívül fontos lélegzetvételnyi szünethez jutottak, bár a hatalmas területi veszteségek sok politikai csoportosulást az ellenük való harcra sarkalltak. Miután az első világháborút lezáró 1918. november 11-i fegyverszünet érvénytelenítette, november 13-án Szovjet-Oroszország felmondta a breszt-litovszki békét. SZ. Á.
