Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-22 / 68. szám
2018. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG y Idén 400 milliárddal több jut az egészségügyre Kórházfejlesztések A kormány az idén 1660 milliárd forintot költ az állami egészségügyre, ennek részeként több mint 1,4 milliárd forintból kezdik meg az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet korszerűsítését. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KORSZERŰSÍTÉS Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy új, hétszintes, 15 ezer négyzetméteres épülettel bővül a budai Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI). A miniszter az eseményen emlékeztetett rá: az egészségügy területén évtizedes lemaradásokat kell behozni. Ezért a kormány a 2010-es 1228 milliárdhoz képest 2018- ban 400 milliárd forinttal többet, 1660 milliárd forintot költ az egészségügyre. Varga Mihály arról is beszélt, hogy az ÖRFI fejlesztésén túl a kormány 6,8 milliárd forintot költ a II. kerületi egészségügyi szolgálat új épületére, 12 milliárdot a Budai Irgalmasrendi Kórházra és 400 millió forintot a Szent Ferenc Kórház bővítésére. A Szent lános Kórház 1,5 milliárd forint értékben szerezhet be orvostechnikai eszközöket, a Kútvölgyi úton pedig 9,3 milliárd forintot fordítanak a járóbeteg-ellátás korszerűsítésére. A tárcavezető elmondta: az Egészséges Budapest program fejlesztéseit, amelyek teljes egészében saját forrásból valósulnak meg, az elmúlt évek gazdasági növekedése teszi lehetővé. Mindez jól érzékelhető abban, hogy saját forrásból egyre többet tud a kormány költeni a családok támogatására, az oktatás fejlesztésére és az egészségügyi ellátás szintjének emelésére, az ágazatban dolgozók bérhelyzetének javítására. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ugyanezen a sajtótájékoztatón felidézte: az előző uniós ciklusban ötszázmilliárd forintból 77 vidéki kórházat újítottak fel. A következő években - már saját forrásból - hétszázmilliárd forintot fordít a kormány Budapest és az agglomeráció egészségügyi intézményeinek megújítására. Korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Facebook-üzenetében azt mondta, hogy a választások után a terveik szerint egy átlagorvos fizetését a következő években 1,5-2 millió forintra kell emelni, a profeszszorok bruttó bérének pedig el kellene érnie a hárommillió forintot. Ugyanez vonatkozik a szakdolgozók, ápolók fizetésére, amit a következő években szintén folyamatosan emelni kell Lázár János szerint. A legjobb ápolóknak szerinte bruttó 500-600 ezer forintot kellene keresniük. Bővülő hitelezés a mezőgazdaságban Húsvétkor ismét ellenőriz a hatóság Kiemelt célpontok a húst árusító boltok Fotó: MTI NAV A gazdaság szereplői mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is figyelemmel kíséri az ünnepeket Budapest mellett Tolnában, Csongrádban és Veszprém megyében, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében tartanak célzott ellenőrzéseket a következő napokban. A NAV emberei elsősorban a húst, édességet és tojást kínáló közérteket, kereskedőket látogatják majd meg, de adott esetben az ajándékboltok, az illatszerárusok és a virágosok is számíthatnak arra, hogy betoppannak hozzájuk a hivatal munkatársai. Az ellenőrök leginkább arra lesznek kíváncsiak, hogy a kereskedők megfelelően kiállítják és átadják-e a számlát és a nyugtát, valamint az sem mellékes, hogy minden munkavállalót bejelentettek-e a munkáltatók. Az ellenőrzés legfontosabb részletei ismertek, a NAV ugyanis saját honlapján, az úgynevezett adótraffipax elnevezésű tájékoztatási felületén mindenről jó előre beszámolt. A vizsgálatokkal a hivatal igyekszik kiszűrni a szabálytalankodókat, egyúttal megpróbál segítséget nyújtani a jogkövető vállalkozásoknak - mondta Kis Péter András, a NAV adóügyekkel foglalkozó szóvivője. Azért jelentik be előre az ellenőrzéseket, mert az adótraffipax tájékoztatási rendszer tulajdonképpen nem más, mint egy feketegazdaság elleni megoldás, ami éppen olyan hatékony, mint amilyen egyszerű. Kis Péter András elmondta, hogy a vállalkozások nagyon is figyelik az adótraffipaxot. A tájékoztatási rendszer egy éve működik, azóta megközelítőleg 170 ezren kattintottak a NAV internetes felületére. Az érdeklődőknek bőven akadt olvasnivalójuk, a hatóság ugyanis több mint félezer ellenőrzésről adott számot így tavaly március óta. MW AGRÁRIUM Két hónap alatt - március közepéig - száznál több vállalkozás tízmilliárd forint hiteligényt nyújtott be, további tízmilliárdot meghaladó összegről még tart a tárgyalás. A hazai agrárvállalkozások a várakozásoknál is jobban érdeklődnek az uniós beruházások előfinanszírozásáról - tudatta közleményében a Takarék Csoport. Legtöbben, az igénylők negyven százaléka, állattartó telepek korszerűsítéséhez kértek hitelt. A Takarék Csoport erre a célra közel ötmilliárd forintnyi ajánlatot adott ki, míg a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez csaknem egymilliárd forintot. Az igénylők kilencven százaléka egyéni gazdálkodó, azaz egyéni vállalkozó vagy őstermelő, a többi gazdasági társaság. Az egyéni gazdálkodók átlagos finanszírozási szükséglete majdnem 80 millió, a gazdasági társaságoké 310 millió forint. A bankcsoport közlése szerint a hitelkérelmek fele a Dél- Alföldön és az Északnyugat- Dunántúlon működő takarékszövetkezetekhez futott be. A vállalkozások által igényelt hitelösszegek között nagy az eltérés: volt, aki néhány millió forintot kért kertészeti gépek beszerzésére, és akadt olyan, aki több százmillió forintból modernizálná állattartó telepét. Magyarországon a gazdálkodók 152 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, miközben az alkatrészforgalom 44 milliárd forint volt 2017- ben. A 2017. évi gépberuházások értékének 59 százalékát az erőgépek adták, ezen belül a traktorok 59, a kombájnok 24, az egyéb erőgépek pedig 17 százalékkal részesedtek. A traktoreladások 26 százalékkal emelkedtek, 2017-ben 2864 kerekes traktor talált gazdára. MW A mezőgazdasági gépek és alkatrészek értékesítése y^milliárd forint) MW-grafika, forrás: AKI A HELYZET Emberbarátság és pénz Toót-Holló Tamás jegyzet@mediaworks.hu Z avaros sajtótájékoztatót tartott a Migration Aid vezetője, Siewert András, aki bombasztikus választ kívánt adni arra, hogy a Magyar Idők cikkei nyomán a Soros-hálózat éppen Soros Györgyöt leleplező részeként híresültek el. Emlékszünk rá, hogy a Magyar Idők megállapítása szerint a Migration Aid illegálisan gyűjt információkat a tranzitzónában tartózkodó migránsokról. A lap anyagában a Siewert elkotyogta legátütőbb erejű kijelentés pedig az volt, hogy az egész migrációs A migrációs válság Soros György üzleti érdekeit követi válság Soros György üzleti érdekeit követi. Siewert ellentámadása annyiból állt, hogy egy orosz nevű, magát brit állampolgárnak mondó, de közben izraeli akcentussal beszélő férfiről és finn kolléganőjéről beszélt, majd szót ejtett az általuk hangfelvételen rögzített két bécsi tárgyalásukról. Büszkén vállalta, hogy a megkeresésük mögött titkosszolgálati akciót gyanítottak, s erről a magyar hatóságoknak is jelzést adtak. Ezzel csak az a gond, hogy az általuk tett bejelentésnék semmi nyoma, s hogy a saját hangfelvételeiket sem akarják közreadni - ami erősen kétségessé teszi lelkes hazafiságukat. A legcifrább pedig az volt, hogy Siewert végül arra kezdett célozgatni: az őt lépre csaló Grigorij Alekszandrov netán még a Jerusalem Post újságírója is lehetett. Ezt a kínos ötletelést feledve maradjunk inkább annyiban, hogy a sajtótájékoztató lufija bizony kipukkadt. A Soros-hálózat leleplezése pedig sikeres oknyomozó újságírói munka maradt. Biztos az ipar jövője Szentgotthárdon BERUHÁZÁS Az Opel tulajdonosváltását követően is biztosított a szentgotthárdi autógyár jövője, a kormány együttműködik a vállalattal a magyar beszállítói kör bővítése érdekében - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szentgotthárdi üzem beruházásáról szóló sajtótájékoztatón. A tárcavezető közölte, hogy 2020-tól Szentgotthárdon a Peugeot számára több motorváltozatot is fognak gyártani abból a típusból, amelyet már háromszor választottak meg az év motorjának. A gyár addig a mostani tevékenységét folytatja - tette hozzá. Szijjártó Péter felidézte, hogy a francia PSA konszern tavaly megvásárolta az Opelt a General Motorstól. A kormány ezt követően azonnal kapcsolatba lépett az új anyacéggel, hogy tárgyaljon a szentgotthárdi üzem jövőjéről, hiszen egy nemzetközi nagyvállalat felvásárlása sokszor jelentős átalakításokkal és a működés átalakításával is járhat. Az új tulajdonos tervei arra utalnak, hogy Európa második legnagyobb autógyártója rendkívül fontosnak tekinti a fejlett technológiával dolgozó magyarországi üzemet. Szakértők szerint az eddigi adatokból ítélve az autóipar lendülete 2018-ban is fennmaradhat, hiszen az ágazat januári teljesítménye tíz százalékkal nőtt, az idei 15 nagyberuházásból küenc az autóiparba érkezett. A legnagyobb első körös beszállítók kapacitása folyamatosan bővül, az Audi január óta már elektromos motorokat is gyárt Magyarországon, és épül a Daimler új üzeme Kecskeméten, így Magyarország továbbra is az autógyártás egyik európai nagyhatalma lehet. MW A pazarlás ellen KÖRNYEZETVÉDELEM Óvodásoknak és iskolásoknak indít programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszerpazarlás megelőzésére - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Zsigó Róbert felidézte, 2016-ban indult a Nébih Maradék nélkül! című programja, amely a háztartások élelmiszer-pazarlásának megelőzésére koncentrál. Ezt a programot terjesztik ki most az óvodás és általános iskolás korosztályra, mert úgy vélik, hogy a tudatos vásárlással, a helyes konyhatechnológiával és a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek a legkönnyebben gyerekkorban sajátíthatók el - mondta az államtitkár. Közölte: a kisebb gyerekeknek Ételt csak okosan! címmel mesés, játékos formában tartanak foglalkozásokat az élelmiszer-biztonságról, a tudatos vásárlásról és a biztonságos ételkészítésről. A nagyobbaknak Maradék nélkül! címmel egy tankönyvszerű kiadványban mutatnak be olyan praktikákat, amelyekkel otthon csökkenthetik az élelmiszer-pazarlást. A gyerekek az így megszerzett tudást továbbadhatják a szülőknek, így az szinte észrevétlenül válhat a családok mindennapjainak részévé - mondta el Zsigó Róbert, hozzátéve, hogy újra szeretnék megteremteni az élelmiszerek „erkölcsi elismerését” is. Magyarországon évente fejenként 68 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik, egy átlagos magyar család ötvenezer forint értékű, feleslegesen megvett élelmiszert dob ki. MW Idén is folytatódik a kórházak megújítása és az egészségügyi dolgozók béremelése Fotó: MTI
