Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-22 / 68. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK A megye kritikus helyzetű területein elrendelték a belvíz elleni védekezést a szántók Víz alatt Hanoi Gábor fotós a kiáradt Sió árterében készít felvételeket és a legelők A szivattyúknál Nagy Ferenc, a sióagárdi önkormányzat dolgozója Fotók: Makovics Kornél A megye több körzetében is kritikus a belvízhelyzet, fokozati készültség van a Duna vonalában is. A Sióból ömlik a víz a Kapósba és a többi vízelvezetőbe, onnan a legelőkre, szántókra. Mauthner I. - Hanoi E. szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA MEGYE Több víz érkezik a Sión keresztül a Balatonból, mint amennyi le tud folyni - mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. A következő néhány napban ezért további vízszintemelkedésre kell számítani. Ennek oka, hogy februárban az átlagosnál több, míg márciusban közel száz milliméternyi csapadék hullott eddig. Bátán kedden járták be a belvízzel elöntött területek környékét, és II. fokú belvízvédelmi vészhelyzetet rendeltek el - mondta dr. Kohány András, a település jegyzője. - A katasztrófavédelem és a vízügyi szakemberek is csatlakoztak hozzánk a bátai Holt Duna zsilipnél - mondta a jegyző. Az 1896-ban kiépített szivattyútelep nagyon jól működött, vészhelyzetben bekapcsolták és nem volt belvíz a környékén. Ezt 2000-ben megszüntették, - úgy, hogy a helyiekkel ezt meg sem beszélték - és jóval kisebb kapacitású szivattyúkat működtetnek azóta helyette. Ez pedig nem oldja meg a gondot - tette hozzá a jegyző. Az sem lenne jó megoldás, ha leengednék a Holt-Dunát, mert az ökológiai katasztrófát jelentene és az sem lenne megoldás, ha a zsiliptáblákat kiemelnék. Ez utóbbit egyébként a nagy víznyomás miatt nem is lehet megmozdítani - tette hozzá dr. Kohány András. Báta határában egyébként 6000 hektár körül van a mezőgazdasági területek nagysága, ennek jelentős része került most víz alá. Víz alatt a legelők Szakály határában is hasonló a helyzet. Törő Péter a település polgármestere elmondta, lakóingatlan és emberélet nincs veszélyben, de a Kapos árterén lévő legelők, szántók víz alatt vannak. A gazdák tisztában vannak vele, hogy amint engedik le a vizet a Balatonról, úgy telik meg a Kapos folyó is, és sajnos időről időre elönti a területüket. Ilyenkor egy hónap is beletelik, mire rá lehet majd menni a területre. A sárközi településekhez tartozó földterületeken - Sárpilis, Decs, Bátaszék - is jelentős a belvíz, de Sárszentlőrinc és Simontornya környékén is hasonló,a helyzet. Gátat építettek Összefogott a falu Sárszentlőrincen. Demény Károly polgármester elmondta, a Sió-parton, a falu felőli részen a szántók, legelők víz alatt vannak. Űzd felé a Kisszékelyi árok is kiöntött. A lakóházak nincsenek veszélyben, legfeljebb néhány kert, köszönhető ez annak, hogy négy évvel ezelőtt, amikor hasonló volt a helyzet, akkor a település kiépített egy gátat a legmélyebben fekvő részen, most pedig közel háromezer homokzsákot pakoltak ki. Mindenkire - közmunkásokra, hivatali dolgozókra, a település lakóira - lehetett a munkák során számítani. A vízügyesek, katasztrófavédelem munkatársai folyamatosan ellenőrzik a környéket, a helyiek pedig naponta ötször is ellenőrzik a vízállást. Szerdán reggel jó hírt kaptak, három centit apadt a Sió vízszintje. Bevételkiesés a gazdáknak A Sió-csatorna megyei szakaszán II. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve, ennek ellenére a csatorna végén található árvízkapui duzzasztónál kedden 110 centi volt a vízmagasság. A csatorna mentén található több ezer hektárnyi szántót folyamatosan lepi el a csatornából kiszivárgó víz - mondta Komáromi lános, nagydorogi gazdálkodó. A Sió vízszintje a művelési szint fölé került, így folyik rá a földekre. Ha a Sió-csatornából a vizet hagynák szabadon kiáramlani, akkor megszűnne ez a lehetetlen helyzet - mondta a gazdálkodó. Komáromi lános hozzátette, ha betartották volna a vízügyi szakemberek a Balaton szabályozási előírásait, vagyis nem tartották volna ilyen magasan a vizet a Balatonban, akkor ez a helyzet most nem állt volna elő. Komáromi János szerint a Sió duzzasztása a gazdák ellen hat, és jelentős bevételkiesést okoz. Védelmi intézkedések Dr. Csonki István, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy Tolna megyében a belvízzel elöntött területek nagysága március 20-án összesen 2299 hektár volt. A Szekszárd-Bátai, a Bölcske-Bogyiszlói és a Szekszárd-Simontornya belvízvédelmi szakaszokon I. fokú készültségi fokozat, a Tolnanémedi-Dombóvár és a Tolnanémedi-Siófok belvízvédelmi szakaszokon pedig III. fokú készültség van érvényben. Az adatokat részletezve az igazgató elmondta, hogy a Szekszárd-Bátai öblözet egyes mélyfekvésű területein nem biztosított a gravitációs vízelvezetés, ezért az Őcsény-Ebesi és a Várdomb-Óbereki automata szintvezérlésű közbenső belvízátemelő szivattyútelepeket január 8-tól üzemeltetik. Januárban két kisebb árhullám vonult le a Dunán, emiatt le kellett zárni a bátai zsilipet, és a Szekszárd-Bátai-főcsatornán érkező belvizek átemelését a Báta II. szivattyútelep végezte. A Szekszárd-Bátai belvízvédelmi szakaszon az elmúlt időszak csapadékos időjárása és a hóolvadás következtében a Lankóci-Kis-Duna-csatornában fokozat feletti vízállás alakult ki. A belvízöblözet vizei a nyitott bátai zsilipen keresztül gravitációs úton távoznak, azonban az öblözet alsó szakaszának tehermentesítése, illetve a felső szakaszon lévő csatornák mederteltségének csökkentése érdekében március 9-től a Lankóci szivatytyútelepre I. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. A szivattyútelep 24 órás üzemben, az érkező belvízszintekhez igazított kapacitással működik. Működik a szivornya A Bölcske-Bogyiszlói belvízvédelmi szakaszon található Tolnai-Holt-Duna északi ágában szintén fokozat feletti vízállás alakult ki. A belvízvédekezési feladat ellátás során az I. fokozatnak megfelelő figyelő, jelentő szolgálat működik, különös tekintettel Tolna belterületi szakaszaira. A Faddi-Holt-Duna vízállásának csökkentése érdekében szivornyát üzemeltet az igazgatóság. Az Északi Holtág vízállásának csökkentése érdekében a Mádi-Kovács zsilipen keresztül folyamatos a vízátvezetés a Déli Holtágba. Tolna önkormányzata március 8-tól a holtág hatáskörzetére I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. A Balaton intenzív vízeresztése és a Kapóson levonuló árhullám miatt a Szekszárd-Simontornyai belvízvédelmi szakasz simontornyai őrjárásában március 9-től I. fokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A Nádor-csatorna emelkedő vízállása miatt az I. fokú belvízvédelmi készültséget március 18-tól a védelmi szakasz minden őrjárására kiterjesztették. Elrendelték a készültséget Sárszentlőrinc polgármestere a település közigazgatási területére vonatkozóan hétfőn II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. A Kapos magas vízállása miatt a Tolnanémedi-Dombóvár belvízvédelmi szakasz őrjárásaiban március 8. óta III. fokú belvízvédelmi készültséget tart az igazgatóság. A Kapos felső szakaszán a dombvári és a kurdi őrjárásokban II. fokú, míg a torkolati szakaszon III. fokú készültségi szintnek megfelelő vízállások vannak. A dombóvári és a kurdi őrjárásokban lassú apadás tapasztalható, Pincehelynél a vízállás stagnál. A Balaton magas vízszintje miatt február 7-én a siófoki vízszintszabályozó zsilip nyitásával elkezdődött a szinten tartó vízeresztés. Emiatt a Tolnanémedi-Siófok belvízvédelmi szakaszon még aznap I. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. A vízeresztés ellenére a tó vízállása továbbra is emelkedett, így a vízeresztés intenzitásának növelésére volt szükség, ezért a védelmi szakaszon a belvízvédelmi készültséget március 14-én III. fokúra emelték. A védelmi szakaszon nyolc mobilszivattyút telepítettek Tolnanémedi, Siójut és Siómaros térségébe. Az övárkokban összegyűlő vízmennyiségtől függ a szivatytyúk üzemeltetése. A megye több területén is jelentkeznek védelmi feladatok Árvízvédelem van érvényben a Sión Az árvízvédelem kapcsán dr. Csonki István elmondta, hogy a Balaton árapasztó vízeresztésének megindítását, valamint a vízeresztés mértékének növelését követően a Kölesd-Simontornyai árvízvédelmi szakaszon a vízszintek jelentősen megemelkedtek, mely egyes alacsonyabb küszöbszinttel rendelkező műtárgyak zárását tette szükségessé. A vízeresztés miatt a teljes védelmi szakasz fokozott felügyelet alatt áll, és február 20-ától I. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Sió-csatorna Kölesd és Simontornya közötti mederszakaszán. A védelmi szakasz Pálfai gátőrjárásában mederrézsű suvadás alakult ki mintegy 200 méteren, amely azonnali beavatkozást igényelt. A beavatkozás során március 8-án elkészült közmű már teljes hoszszában biztosítja a vízoldali rézsűt. A kialakult helyzet a Balaton vízeresztésének mértékét, illetve a Sió-csatorna vízlevezető képességét már nem befolyásolja. A védelmi szakaszon figyelő, jelentő szolgálatot látnak el. Az elmúlt napok csapadékossága és a Kapóson levonuló árhullám miatt II. fokra emelték a védelmi fokozatot Kölesd-Simontornya árvízvédelmi szakaszon. Muflon egy elöntött legelőn. Az állatoknak is problémát okoz a víz Felkészítést tartott a bizottság Védelmi igazgatási és árvízvédelmi felkészítést tartott a napokban a Tolna Megyei Védelmi Bizottság. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a felkészítésen a Járási Helyi Védelmi Bizottsági elnökök és titkárok, a megyei védelmi bizottság katasztrófavédelmi, honvédelmi, támogató, valamint gazdaságmozgósítási és lakosság-ellátási munkacsoportjai vettek részt. Dr. Balázs Gábor, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese az árvízi védekezésben részt vevő szervezetek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében. Metz Ildikó, a megyei védelmi bizottság titkára a védelmi igazgatási feladatokat vette sorra, Beke Zsolt, a vízügyi igazgatóság szakaszmérnöke az ár- és belvízvédelmi rendszerekről és készültségi fokozatokról, valamint az aktuális helyzetről adott tájékoztatást. Sárossy Gábor, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője a Tolna megyei települések veszélyeztetettségére tért ki, majd dr. Németh Lídia, a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője az árvíz utáni fertőtlenítési feladatokról beszélt.
