Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-20 / 66. szám
2018. MÁRCIUS 20., KEDD BELFÖLD-GAZDASÁG 1 Elindult a külföldön dolgozók visszaáramlása Kirobbanó évkezdet az építőiparban Országszerte nagy lendülettel startolt az építőipar idén. Mindeközben elindult a külföldön dolgozó szakmunkások visszaáramlása és nőtt a reálkereset is az ágazatban. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu INGATLAN Több mint 40 százalékos teljesítménynövekedéssel indított januárban az építőipar, mindemellett nőtt a reálkereset és a foglalkoztatottak száma is - írta a Világgazdaság. Idén akár 25 ezer új lakás készülhet el, ami az előző évhez képest további emelkedést jelent. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint a további bővüléshez szükség van a kormány lakáspiaci élénkítő eszközeire. Az építőiparra idén négyezermilliárd forintos szerződéses érték teljesítése vár, amelynek növekvő munkaerőigénye nyomán űj kihívásokkal, többek között a munkásszállások hiányával szembesültek a munkaadók. A meglévő szállások csak a szükségletek harmadát fedezik, a többit piaci alapú lakáskább a telkek felértékelődése, egy-egy ingatlan építése szinte mindenhol ugyanannyiba kerül. Az elmúlt évihez képest az idén 30 százalék körüli, sőt néhol azt is meghaladó áremelkedés látszik a pécsi, a békéscsabai, a debreceni, a nyíregyházi, a veszprémi és az érdi újlakás-piacon, jóval meghaladva a használt ingatlanok árváltozásának mértékét. bérlettel és az ismét szolgálatba állított konténerszállásokkal igyekeznek megoldani. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a januári teljesítményről szólva elmondta, az építőipar egyelőre még nem ütközött kapacitáskorlátba, amiben szerepet játszhatott a külföldön dolgozó szakmunkások visszaáramlása és a közmunkások belépése az elsődleges munkaerőpiacra is. Januárban 19 ezerrel csökkent a külföldön dolgozó magyarok száma. Azokban a gazdaságilag és iparilag fejlett városokban, ahol az elmúlt években sok munkahely jött létre, jóval drágábbak az új lakások, mint a többi regionális központban - tájékoztatta a lapot Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A magas árak oka legin-Egy lakosra jutó építőipari termelés Hatmilliárd forint munkahelyi bölcsődékre Többen házasodnak és vállalnak gyermeket Ösztönzi a kormány a gyermekvállalást Fotó: Shutterstock CSALÁDPOLITIKA Az elmúlt nyolc évben megduplázódott a családokra fordított pénzek összege - nyilatkozta a Magyar Időknek Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke. Hazánkban 35 éve tart a népességfogyás, de a kormány családpolitikájának köszönhetően nőtt a gyerekvállalási kedv. A termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re emelkedett. 2010-hez képest 1,4 százalékkal több gyerek született úgy, hogy közben a 20 és 40 év közötti női korosztály létszáma tízedével csökkent. A házasságkötések száma is jelentősen megugrott, 42,5 százalékkal többen mondták ki a boldogító igent tavaly, mint nyolc éve. Emellett kevesebb a válás és az abortusz is - emelte ki Fűrész Tünde. A bölcsődékkel kapcsolatban hangsúlyozta, egy év alatt 102-vel nőtt a bölcsődék száma, valamint új formák is létrejöttek, mint a minibölcsőde, a családi és a munkahelyi bölcsőde. Jelenleg hatmilliárd forintos uniós forrás áll a munkáltatók rendelkezésére, hogy munkahelyi bölcsődét hozzanak létre. Az intézet vezetője beszélt arról is, hogy január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást és a babakötvényt. Az úgynevezett Köldökzsinór program keretében február végéig közel 1600 igény érkezett be, 60 százaléka Romániából. Az igénylések háromnegyede a határon túli, magyarlakta területekről érkezett, de Új-Zélandról és Iránból is kaptak megkeresést, összesen eddig 36 országból. A Köldökzsinór program is hozzájárul a vüág magyarságának megerősödéséhez, a Magyarország területén kívül élő magyarok anyaországhoz való kötődéséhez - tette hozzá az elnök. MW Orbán:Fontos döntés előtt áll az ország TISZAÚJVÁROS Magyarország fejlődik, ezt még a vak is látja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tiszaújvárosban, a Mol-csoport és a japán JSR Corporation szintetikus gumit gyártó üzemének ünnepélyes avatásán, hozzátéve, hogy Magyarország azért fejlődik, mert biztonságos. A kormányfő a közelgő parlamenti választással kapcsolatban kiemelte: fontos döntés előtt áll az ország. Hozzátette, csak olyan országban vannak beruházások, amely biztonságos, vagyis nincs terrorveszély, és a közbiztonságot sem fenyegeti komolyabb kihívás, amelyben kiszámítható politikai viszonyok vannak és nem rángatják a kormányrudat jobbra-balra. Magyarorázágra nem lesz bevándorlás, Magyarország nem lesz bevándorlóország, továbbra is jöhetnek a nagybefektetők - hangsúlyozta a miniszterelnök. Beszédében Orbán Viktor az első számú nemzeti vállalatnak nevezte a Molt, és azt is mondta: a mostani üzemavatással újabb lépést tett abba az irányba, hogy Közép-Európa legjelentősebb vegyipari központja legyen. Hangsúlyozta, a Debreceni Egyetemen is lesz olyan oktatás, amelyet a magyar állam és a Mól közösen finanszíroz, és a gyárhoz képez munkaerőt. A miniszterelnök külön is köszönetét mondott Japánnak, mivel japán cégek Magyarországon 25 ezer embernek adnak munkát. MW A HELYZET Céljuk van vele Pauska Zsolt jegyzet@mediaworks.hu • • Összehangolt rettegésbe kezdtek az ellenzék vezetői Orbán Viktor Kossuth téri ünnepi beszéde után. A miniszterelnök e mondatára vetették rá magukat: „Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk sem vakok, sem balekok, ezért a választások után elégtételt fogunk venni erkölcsi, politikai és jogi értelemben.” Azóta Szél Bernadettől Vona Gáborig mindannyian azt próbálják elhitetni reménybeli szavazóikkal, hogy Orbán Viktor en bloc az ellenzéket és támogatóit fenyegette meg - pedig dehogy. „Nem vagyunk sem vakok, sem balekok” A miniszterelnök a nemzeti oldalt kérte, hogy ne most várják tőle és munkatársaitól, hogy a kampányban mindent elözönlő rágalmakra, fenyegetésekre reagáljanak. Mert erre most nincs idő. Lesz majd - a választás után, április kilencedikétől. Valóban erkölcsi, politikai és jogi felelősséggel tartoznak ugyanis azok, akik például a lámpavasat ajánlották a kormánnyal elégedetlenek figyelmébe (Márki-Zay Péter, február 14.), vagy fejlövéssel kivégzett miniszterelnökről ábrándoztak a közösségi médiában (mint az MSZP pécsi elnökségi tagja február első napjaiban). De idézhetjük Karácsony Gergelyt is, aki azt ígéri, hogy ha miniszterelnökké választják, ő bizony „Alaptörvény nélkül, törvényesség nélkül” működteti majd Magyarországot. Nos, ők rettegnek és hergelik éppen reménybeli szavazóikat, Orbán Viktor szavait félremagyarázva. Nem szabad bedőlni nekik. Hazudnak megint. „Reggel, éjjel meg este” - ahogy egyikük 2006-ban már volt szíves közölni velünk. Megint vizitdíjat hozna a baloldal VÁLASZTÁS Karácsony Gergely és a baloldal olyan emberre bízná az egészségügyet, akinek legfőbb célja a vizitdíj bevezetése - mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár az MTI-nek. Karácsony Gergely egészségügyi miniszter jelöltként mutatta be a több pártot megjárt Komáromi Zoltánt, a vizitdíj és a kórházi napidíj elkötelezett támogatóját. A magyar emberek egyszer már hangos és egyértelmű nemet mondtak a fizetős egészségügyre és az egészségügy privatizációjára. Gyurcsány egykori emberének felkérésével egyértelművé vált, hogy a baloldal ott folytatná a rombolást, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta - mutatott rá az államtitkár. „Felháborító, hogy a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal akarják távol tartani a betegeket az egészségügyi rendszertől, s ezzel kockára tennék többmilliónyi ember egészségét. Elfogadhatatlan, hogy az egészségből újra üzletet akarjanak csinálni. A szociális népszavazás egyértelmű döntése és a 2010-es választási bukásuk sem volt elég ahhoz, hogy letegyenek a fizetős egészségügy tervéről. A baloldal vizitdíjat szedett és közben csökkentette minden egészségügyi dolgozó bérét. A Fidesz-KDNP ellenben népszavazással törölte el a vizitdíjat, két év alatt 207 ezer forinttal emelte az orvosok alapbérét, és négy év alatt 520 ezer forinttal emelte a háziorvosok átlagos havi bevételének összegét. Rétvári hozzáfűzte: 2012 és 2019 között megduplázzák az ápolók bérét. MW A vádlottak padján Gyurcsány embere BÜNTETŐPER Vádbeszéddel folytatódik ma Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány közlekedési miniszterének pere a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint Szabó még a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként közel tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozott öt másik társával azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti Postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek. A hűtlen kezelés miatti eljárásban hartiarosan elsőfokú ítélet születik. Az ügyben még 2010-ben, Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján indítottak nyomozást. A Postapalota eladásáról 2006-2007-ben döntött a Magyar Posta Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos ÁPV Zrt. igazgatósága. A vád szerint a posta részéről Szabó Pál és társai hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel, és azt hangsúlyozták, hogy az épületet nem éri meg felújítani. Ezzel azt akarták elérni, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabbnak. A Postapalota eladása és a bérelt üzlet azonban a Magyar Posta Zrt. számára a legrosszabb megoldás volt, egy új székház építése vagy a régi felújítása is jóval olcsóbb lett volna. Az egykori tárcavezető 2013-ban tagadta az ellene felhozott vádakat; akár tíz év szabadságvesztésre is ítélhetik. MW