Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-17 / 64. szám
2018. MÁRCIUS 17., SZOMBAT SPORT 15 Majoros István reméli, Tokióban újra lesz olimpiai bajnokunk Az utolsó mohikán Majoros István Pista bá’-ként még beszáll a szőnyegre megmutatni a fogásokat Fotó: Mirkó István A magyar birkózás eddigi tizenkilenc olimpiai bajnoki címe közül bizony a legutóbbi már meglehetősen régi keltezésű, Majoros István még 2004-ben nyerte a kötöttfogásúak 55 kg-os súlycsoportjában. Athéni aranyérmesünk a válogatott edzőjeként és a Honvéd újjáélesztett szakosztályának vezetőedzőjeként is azért dolgozik, hogy folytatódjon a sikerkrónikánk. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu- Hogy látja, ott van a jelenlegi válogatottunkban a következő olimpiai bajnokunk?- Bízom benne, hogy igen, a magyar birkózás most van olyan erős, hogy valaki nyerni tudjon Tokióban. Ami azért is jó lenne, mert akkor már nem kellene hallgatnom, hogy én vagyok az utolsó mohikán. Ám az alól kibújnék, hogy neveket mondjak, szerintem kik a legnagyobb esélyeseink. Amúgy igaz, hogy a legutóbbi három olimpián nem volt aranyunk, de azt nem lehet állítani, hogy leszerepeltünk volna, hiszen érmeket, helyezéseket szereztünk, és azt mindenki tudja, hogy Rióban Lőrincz Viktor orbitális csalás áldozata lett, így maradt le a dobogóról.- Kedden ott volt Csepelen, amikor lerakták a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia alapkövét. Mit szól mindehhez? £- Nagyon nagy dolognak tartom, hogy a mi sportágunkban is megvalósul az akadémiai képzés. A Magyar Birkózó Szövetség lassan százéves lesz, de ilyen lehetőség még soha nem volt a fiatalok előtt. Remélem, élnek is majd vele.- Az idei év azért is kiemelten fontos számunkra, mert októberben Budapesten rendezik a világbajnokságot. A szokottnál is nagyobb lendülettel vetették bele magukat a munkába?- Pontosan, hiszen egy hazai vb jelentősége majdhogynem az olimpiáéhoz fogható, és ezt mindegyik versenyző átérzi. Magától értetődő, hogy az edzések után mindig van lehetőség pluszmunkára; s rendszerint birkózni, fogást gyakorolni vagy éppen súlyzózni szép számmal maradnak túlórázni. Lőrincz Viktor, aki a világbajnokság egyik „arca”, szinte mindig ráhúz, de sorolhatnám a többieket is. Bízom benne, hogy a vb-n ennek meg is lesz az eredménye, szerzünk legalább három érmet, közte egy aranyat. S persze most csak a kötöttfogásról beszélek.- Az Európa-bajnok Lőrincz testvérek, Viktor mellett Tamás, a Honvédnál is a keze alatt vannak, ahol igencsak erős csapat jött össze.- Annak idején én is a Honvédban kezdtem birkózni, és ott is voltam, amíg 1989-ben meg nem szűnt a szakosztály. Két éve élesztettük újjá, s a válogatottak közül nálunk birkózik még Torba Erik, Krasznai Máté és Lám Bálint is, és van egy nagyon tehetséges fiatalunk, Érsek Robi, aki akár a világbajnok Kiss Balázs utódja is lehet. Mivel még új szakosztály vagyunk, a csapatbajnokságon tavaly az NB Il-ben kellett indulnunk, de azt megnyertük, és idén az élvonalban is minimum dobogóra akarunk állni. Nem hanyagoljuk el az utánpótlás-nevelést sem, a fiatalokhoz pedig én is beszállok megmutatni, mit hogyan kellene csinálni a szőnyegen. Csak az nem nagyon tetszik, hogy már Pista bá’ lettem...- Versenyzőként az alacsony súlycsoportjából adódóan folyamatosan nagy küzdelmeket vívott a kilókkal, de, gondolom, valamennyire most is vigyáznia kell a súlyára. Az edzőnek is adnia kell magára.- Amikor abbahagytam a versenyzést, úgy voltam vele, huszonkét év koplalás után engedtessék meg nekem, hogy ha pacalt akarok enni, akkor azt egyek. Fel is szaladt a súlyom nyolcvanhét kilóra, de ma már csak hetvenhét vagyok.- Jól emlékszem, hogy 2006- ban tulajdonképpen Kínában, egy buszon vonult vissza?- Sajnos gyakorlatilag így történt. Jó poén lesz a cikkben, de akkor én egyáltalán nem nevettem rajta. A kantom világbajnokságon a délelőtti program után visszamentem a szállásunkra, és délután három órakor indult vissza a busz a csarnokba. A délutáni program ötkor kezdődött, bőven volt idő, de a busz forgalmi dugóba került, és lekéstem a meccsemet. A német ellenfelem másik szállodában lakott, ő időben visszaért, mérkőzés nélkül győzött, én pedig kiestem. Mindezt égi jelnek tekintettem, mert akkor már elmúltam harminckét éves, nehezebben ment a regenerálódás, a fogyasztás is problémás volt, így több világversenyen már nem is indultam el.- De azért így is kerek a pályafutása, vagy nem?- Világbajnokságot nem nyertem, csak utánpótlásban, serdülő vb-t. Felnőtt vb-ről bronzérmem van, éppen a 2005-ös budapesti világbajnokságról. Ám olimpiai bajnok vagyok, nyertem Eb-t, világkupát és hét magyar bajnoki címet. Ha annak idején megkérdezték volna tőlem, aláírom-e, hogy ilyen eredményekkel fogok visszavonulni, akkor kétszer is aláírtam volna. A két tavalyi finalista, a Real és Juventus a nyolc között találkozik a BL-ben Az angolok bőrére ment a sorsolás LABDARÚGÁS Első ránézésre a Juventus-Real Madrid párharc a tegnap kisorsolt negyeddöntők slágere a Bajnokok Ligájában, ám a címvédő Madrid lényegesen esélyesebb olasz ellenfelénél; csakúgy, mint a Barcelona a Románál, illetve a Bayern München a Sevillánál. A Liverpool-Manchester City ütközet tűnik a legélesebbnek, s különben is, mintha az egyenes kieséses szakaszban az angolok bőrére menne a játék. A legjobb tizenhat között rekordként még öt klub képviselte a Premier League-et, a legjobb négyben viszont már csak egy fogja. Az angolok ennél biztosan többre számítottak. A Liverpool és a Manchester City a nyolcaddöntőben lényegében már az első meccsen kivívta a továbbjutást, az viszont meglepő, hogy a Manchester United, Chelsea, Tottenham trióból egyik gárdának sem sikerült ugyanez. S ha ez nem lenne elég, a Liverpool és a City összekerült a legjobb négy között - miközben Sevcsenkónak köszönhető az angol párharc Fotó: AFP BL-negyeddöntők Barcelona-Roma, Sevilla-Bayern München, Juventus-Real Madrid, Liverpool-Manchester City. Az első mérkőzéseket április 3-án és 4-én játsszák, míg a visszavágókra egy héttel később kerül sor. a három spanyol klub elkerülte egymást. A Premier League állására pillantva egyértelműen a Manchester City tűnik az angol belharc esélyesének, hiszen 21 pont az előnye BL-riválisa előtt, ám egyetlen vereségét éppen a Liverpool ellen szenvedte el, amikor januárban 4-3-ra kikapott az Anfield Roadon. Sőt, ha mélyebbre ásunk, a két csapat legutóbbi nyolc mérkőzéséből a City csupán egyet nyert meg (igaz, azt nagyon: szeptemberben 5-0- ra kiütötte a Vörösöket).- Korábban is azt mondtam, s most is úgy gondolom, nincs abban semmi különös, ha két szomszédot összesorsolnak. Hát most megtörtént - jellemezte a sorsolást Jürgen Klopp, a Liverpool vezetőedzője. - A Manchester City az ellenfelünk, erre a feladatra kell felkészülnünk. Nem hinném, hogy Manchesterben a legjobb választásként gondolnak ránk, ami önmagában megmutatja az erőnket. Nem mi vagyunk a favoritok, de a Barcelonát és a Bayern Münchent leszámítva ezt senkiről sem mondhatjuk a legjobb nyolc között.- Nem bánjuk, ha a Bajnokok Ligájában külföldre kell utaznunk, de ez van - jegyezte meg a Manchester Citytől Txiki Begiristain sportigazgató. - Jól ismerjük egymást, a Liverpool támadófutballt játszik, nagyon jó mérkőzések elébe nézünk. A semleges nézőknek ez mindennél fontosabb lenne. Kétség sem férhet hozzá, hogy a Juventus-Real Madrid a legpatinásabb párharc a nyolc között. A Real tizenkétszeres BEK-, illetve BL- győztes, a Juventus ugyan csak kétszeres, viszont másik hét döntőt elvesztett, kétszer (1998-ban és 2017-ben) éppen a -madridiakkal szemben. A legrangosabb sorozatban eddig 19-szer találkoztak egymással, s ebben az összevetésben nem jelentős a spanyol fölény: kilenc győzelem, két döntetlen, nyolc vereség. A Juventusnak mégis van mit törlesztenie. Novák Miklós A Marseille következik a Leipzignek Gulácsi Péter csapata, az RB Leipzig az Olympique Marseille együttesével találkozik az Európa-liga negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominik klubja, a Salzburg a Lazióval került öszsze, míg a spanyol bajnokságban második, az Európa-ligában 2010-ben és 2012-ben győztes Atlético Madrid a Sporting Lisboával, a másik favorit, az Arsenal pedig a CSZKA Moszkvával játszik. A lipcsei klub idén először szerepel a nemzetközi porondon, így nem lehet közös történelme a Marseille-jel. A negyeddöntő párosítása: RB Leipzig- Olympique Marseille, Arsenal- CSZKA Moszkva, Atlético Madrid-Sporting Lisboa, Lazio- Salzburg. Az első meccseket április 5-én, a visszavágókat egy héttel később rendezik. JEGYZET Ügyeskedő kontra tehetséges Buzgó József jegyzet@mediaworks.hu A minap arról beszélgettünk a barátaimmal a mi kis „falunkban”, Pestszentlőrincen, a Ganz-kertvárosban, vajon mi lehet az oka annak, hogy mifelénk még a 22-23 éves futballistákra is előszeretettel használják a „fiatal tehetség” kifejezést, miközben a világon ez a 15-16 éves játékosokat illeti meg. Az igazi tehetség persze örök: aki annak született, az is marad, amíg él. Persze csakis abban az esetben, ha ez a bizonyos talentum ki is derül az illetőről. Istenem, hányszor hallottam már életemben egy-egy fantasztikus képességgel megáldott sportember kapcsán komoly szakértelemmel bíró edzőtől: te hol bujkáltál eddig? Miért nem derült ki rólad, hogy istenáldotta tehetséged van a sporthoz? Vajon kinek, kiknek a felelőssége ez? Régebben, az én gyermekkoromban (hatvanas évek) ez úgy volt, hogy a testnevelő tanárunk, Gera Sándor különféle felméréseket végzett az órán, aztán javaslatot tett a szüléinknek, hogy a gyerekből kiváló tornász, atléta, esetleg úszó, vagy mondjuk futballista lehet... Mifelénk rendre összekeverik az ügyest, az ügyeskedőt a tehetségessel. A tehetség - a tudományos meghatározás szerint - átlag feletti általános képesség, az átlagot meghaladó speciális képesség, kreativitás, elkötelezettség. Nálunk leginkább arra szokták mondani, hogy tehetséges, aki közel jár ahhoz, hogy jó eredményt érjen el, aki lazán ér el kisebb sikereket, már majdnem klasszis, de egy kicsi mindig hibádzik hozzá. Itt lép be az a bizonyos ha... Ha rendesen, tisztességesen, elszántan, céltudatosan edzene, sportszerűen élne, szóval mindent alárendelne a sikernek, a győzelemnek, akkor... Hosszú ideig el lehet evickélni, meg lehet élni a tehetséges „fedőnév” alatt, de igazán kiemelkedő, zajos sikert elérni aligha. Az áltehetség ugyanis idő előtt fel szokta adni. Amikor már keményen „oda kellene tennie magát”, amikor le kellene mondania az élvezetekről, a nagyvilági életről, többnyire megfutamodik. Szemben a szorgalmas, elszánt, elhivatott, a sikerért mindenre képes, tehetséges sportemberrel. Edzőként, újságíróként mind a két típussal találkoztam, tapasztalatból mondhatom tehát, hogy a szorgalmas, az elszánt messzebbre jut, mint a „tehetséges”. Nem is olyan régen összefutottam egy korábban hatalmas tehetségnek tartott fiatalemberrel, akiről ódákat zengtek, akit ajnároztak, és aki érdemben semmire sem vitte a sportban. Mint ahogy megtudtam tőle, az életben sem...
