Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-14 / 62. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁRCIUS 14., SZERDA Az internetről rendel anyagot a modern suszter Ötven esztendeje javítgatja a cipőket a tolnai Jáger János Jáger János kis műhelyében javítgatja a tolnaiak lábbelijeit. A talpalástól a zipzárbevarrásig mindenben otthon van A szerző felvétele Egy beteg kisfiú családjának segítenek NAGYDOLOG Jótékonysági bál­lal szeretnének segíteni egy beteg kisfiúnak és család­jának. Nyári Zsombor Pé­ter akut lymphoblastos leuké­miával küzd. Az óvodás kisfi­únál december végén jelent­kezett először a betegség tü­nete, az erős csont- és izomfáj­dalom, alig két hét után pedig már járni is alig tudott a moz­gékony öt és fél éves gyermek. A betegséget 2018 elején diag­nosztizálták nála, és édesany­jával jelenleg Pécsen, a Gyer­mekklinika Haematológiai osztályán vannak. A gyógy­szeres és az infúziós kezelé­sek elkezdődtek, előrelátha­tólag 7-8 hónapig tartanak. Hosszú és küzdelmes út áll a négytagú család előtt, amely­nek Zsombi a legfiatalabb tagja. Az édesanya kézbesí­tő a postánál, az édesapa pe­dig Pakson egy építési cégnél dolgozik. Az elkövetkező idő­szak nemcsak lelkileg, hanem anyagilag is megterhelő lesz számukra. A jótékonysági bált március 31-én rendezik a nagydorogi sportcsarnokban, a zenéről az M6 Expressz zenekar gondos­kodik majd. A belépő 700, a támogató jegy 1000 forint. Cé­gek és magánszemélyek tom­bola felajánlásait is szívesen fogadják. H. E. Vádemelést javasol a rendőrség TAMASI Önbíráskodási kísérlet megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két helybéli la­kos ellen a Tamási Rendőrka­pitányság. Az ügyben egy fér­fi tett feljelentést, mert febru­ár 16-án este a munkahelyén megtámadták. Az idősebb, negyven éves férfi verést kilá­tásba helyezve társa fizetségét követelte, a huszonegy éves pe­dig ököllel arcon ütötte. A sér­tett könnyű sérülést szenve­dett. A rendőrök mindkette­jüket gyanúsítottként hallgat­ták ki, majd az ügy iratait vád­emelési javaslattal az ügyész­ségnek átadták, tájékoztatott a rendőrség. 1.1. Már csak három nyugdí­jas cipész űzi a mestersé­get Tolnán. Egyikük, Jáger János, ötven éve kezdte, s akkor még 20-25 íhastár­­sa volt. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA Miért folytatja valaki a mai világban a cipész mester­séget, amikor az egyáltalán nem kifizetődő? Erre a kér­désre azt szokták válaszolni, hogy azért, mert szeretik. Já­ger Jánosnál is közrejátszik ez a szempont, de a fő indokot így fogalmazza meg: „már benne vagyok a köztudatban.” Tol­nán él, kereken ötven eszten­deje kötött barátságot a kapta­fával. Hol főállásban, hol mel­lékállásban mindig javítgatta a lábbeliket; keresik az embe­rek, számítanak rá. Január közepén ment nyug­díjba. Biztonsági őrként dolgo­zott az utóbbi időben, s csak annyit suszterkedett, hogy kép­ben legyen, és a technikai újítá­sokat követhesse. Mert a fejlő­dés ezt a szakmát sem kerülte el. Új anyagok, új eszközök, cér­nák, ragasztók jelentek meg. Amikor 1968-ban először felvette a suszterkötényt, még 20-25 inas tanult Szek­­szárdon, a Kövendi Sándor Ci­pész Ktsz-nél. Később átkérte A nyolcvanas évek derekán kö­vetkezett be a cipőipari forra­dalom. A varrást felváltotta a ragasztás. Ami nem olyan tar­tós, s ebből adódóan lenne dol­guk a susztereknek, de az em­berek többsége inkább eldobja a rossz cipőt - nem csináltatja magát Tolnára, hogy lakóhe­lyén fejezhesse be az inaséve­ket. A rendszerváltásig sokfé­le foglalkoztatásmóddal küz­dött - még a halászati téesz­­nek is volt egy időben cipész melléküzemága -, aztán jött a vállalkozóvá válás, mint lehe­tőség, a kigazdálkodhatatlan közterhekkel. Ezért válasz­totta inkább a biztonsági őri munkát. Tolnán lassanként elfogy­tak a cipészek. Három koro­meg -, s vesz egy ugyanolyan rosszat. S ezen már változtat­ni nem lehet, mert a tolnai kis­iparos szerint a láb is hozzá­szokott a könnyű cipellőkhöz, amelyek tetszetősek, divato­sak, csak egy dolog hiányzik belőlük: az anyag. sabb szaki űzi már csak az ipart, nyugdíj mellett. Jáger János köztük a legfiatalabb, a maga 63 évével. A klasszi­kus lábbelijavításhoz ugyan­úgy ért, mint a modern „egy­­szerhasználatos” cipők rend­betételéhez. A talpalástól a zipzárbevarrásig minden­ben otthon van. Azt mondja: normális cipőket, csizmákat mostanában csak a néptánco­sok hordanak. A többi tipegő nem sokat ér. Olyan is előfor­dult már, hogy valaki a bolt­ból egyenesen hozzá vitte a papírvékony talpú topánkát, hogy tegyen már bele vala­mi betétet, mert nagyon tet­szik neki, de nem tudja hor­dani. Sokféle tartalék anyaga van otthon, de a boltok kíná­latával nem lehet lépést tarta­ni. Néha az internetről rende­li meg a javításhoz szükséges dolgokat. Drágább lett a föld, alig van eladó, ám vevő lenne TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Mintegy 16 százalékkal nö­vekedett hazánkban a termő­földek hektáronkénti átlagá­ra 2017-ben az előző évhez ké­pest. Az emelkedés a követke­ző években is folytatódhat az Agrotax Kft. számításai sze­rint. A hektáronkénti átlagár 1,4 millió forint körül alakult, az összes értékesített terület pedig 280 ezer hektárt tett ki. Ugyanakkor a haszonbérleti dí­jak, amelyek mintegy 50 ezer forintra rúgtak, a földáraknál kisebb mértékben emelkedtek. Tolna megyében az országos átlagnál is magasabbak a föld­árak, egy hektár szántót szin­te lehetetlen megvenni 2 millió forint alatt, de közel 3 millió fo­rintos adás-vételre is akadt pél­da. A magas árak ellenére Tol­na megyében alig volt értékesí-A megyében az őr­it szágos átlagnál is magasabbak a hektáronkénti földárak tés. Országosan az összes érté­kesített terület 280 ezer hektár körülire tehető, amelyből csak­nem 131 ezer hektár szántó, a többi pedig vegyes művelésű, illetve erdőterület volt. Tavaly legkisebb mennyiségben sző­lőültetvényeket adtak el, mind­össze 1116 hektárt. Tolna me­gyében a szőlő-gyümölcsös ára hektáronként a 2,5-3 millió fo­rinthoz áll közelebb, de szinte alig akad megvételre kínált te­rület ebben a kategóriában. Az Agrotax Kft. számításai szerint a szőlők 2017-es hektá­ronkénti országos átlagára 1,86 millió forintot tett ki, a dunán­túli régióban voltak a legdrá­gábbak, kétmillió feletti-, míg a legolcsóbbak Nógrád megyé­ben, egymillió forint alatti át­lagárral. A haszonbérleti dí­jak kevésbé emelkedtek 2017- ben, mint a termőföldárak, Tol­na megyében hektáronként, át­lagban 51 ezer forintot kértek a földhasználóktól a tulajdono­sok. Megyén belül is van elté­rés, Tamási és Dombóvár térsé­gében 70 ezer forintot, de van ahol csak 40 ezer forintot kér­tek bérleti díjként. M. I. Csak az anyag hiányzik belőlük Közel kétszáz alkotás érkezett a Martinék alapítvány által meghirdetett rajzpályázatra A valóságból teremtettek mesevilágot a diákok TOLNA „A legszebb alkotá­som”, illetve „Híres műalko­tás az én ecsetemmel”. E két témakörben adhatták le mű­veiket a tolnai általános isko­lások a helyi Martinék József Képzőművészeti Alapítvány által meghirdetett idei rajzpá­lyázatra. A közel kétszáz be­érkezett pályamű zsűrizésé­re Verseghy Ferenc fazekast, a Népművészet Mesterét kér­ték fel. Az eredményhirdetés kedden zajlott a Széchenyi is­kola Kossuth utcai épületé­nek aulájában. Herczigné Hiding Adrienn, a házigazda iskola tagintéz­mény-vezetője úgy fogalma­zott, hogy az alkotásokat be­küldő gyerekek fantáziájuk­kal a valóságból teremtettek mesevilágot rajzaikon. Ver­seghy Ferenc szerint is na­gyon szép munkák kerültek ki a diákok kezei közül, csak azt sajnálta, hogy a mözsi is­kolából idén nem érkeztek raj­zok. A gyerekeknek azt kíván­ta, hogy soha ne fogják vissza alkotó fantáziájukat, őszintén mutassák meg, ami bennük van, mindenféle megfelelési kényszer nélkül. Megállapítot­ta, hogy sajnos nem volt annyi díj, amennyit ki lehetett volna osztani az arra érdemes alko­tók között. Ám így is huszon-A rajzverseny díjazottjai. A zsűri szíve szerint még több díjat osztott volna ki Fotó: Makovics Kornél heten kaptak valamilyen dí­jat, nyolc korcsoportban. Az első osztályosok közül Hága Natália Korina (Eötvös utcai iskola) kapta az 1. dí­jat. A másodikosok közül Tóth Anita (Széchenyi) alkotását ítélték a legjobbnak. A har­madikosoknál Mikula Eszter (Széchenyi), a negyedikesek­nél Major Adrienn (Széche­nyi), az ötödikeseknél Brüc­ker Lilla (Széchenyi), a hatodi­kosoknál Ezer András Dávid (Wosinsky), a hetedikeseknél Németh Jázmin (Wosinsky), a nyolcadikosoknál pedig Bre­­dák Kitti (Széchenyi) rajza ta­láltatott a legszebbnek. S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom