Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-01 / 51. szám

SPORT 15 2018. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Bizalom, pénzben mérhető érdeklődés a befektetések hozadéka Silvio Berlusconi kezet ráz Li Jung-hung kínai befektetővel a Milan eladása után Fotó: MTI Kína Már több mint harminc kül­földi labdarúgóklub van kí­nai üzletemberek kezében, ám nem csupán a Milán­nál és az Internazionalénál akadnak kérdőjelek a sze­repvállalásuk kapcsán. Csillag Péter/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS „Buddha azt mondja az egybegyűlt embe­reknek, lehet egy kívánságuk. Egyikük felbátorodik, megkér­dezi tőle, lejjebb tudná-e ven­ni az ingatlanárakat Kínában. Buddha elhúzza a száját. Ezt látván jön egy újabb pró­bálkozó: »Ki lehetne-e juttatni a kínai labdarúgó-válogatottat a világbajnokságra?« Buddha nagyot sóhajt: »Tér­jünk vissza inkább az ingat­lanárakra...«” Hiába a futballban stratégiai eszközt látó Hszi Csin-ping né­hány évvel ezelőtti bejelenté­se a háromlépcsős kínai terv­ről (1. kijutni a világbajnok­ságra, 2. megrendezni a vi­lágbajnokságot, 3. megnyer­ni a világbajnokságot), a Kínai Népköztársaság elnökének ví­ziójánál még mindig közelebb áll a valósághoz az Economist lapban idézett fenti kínai vicc. Oroszországban a nyáron is­mét Kína nélkül rendezik meg a világbajnokságot - a csapat eddig csupán egyszer, 2002- ben vett részt a tornán és bár a földkerekség legnépe­sebb országa az elmúlt évek­ben elképesztő mennyiségű pénzt fektetett a labdarúgás­ba, a haszon a válogatott szint­jén nem látszik lecsapódni. Annál inkább a világfutballt gigantikus bevásárlóközpont­nak tekintő befektetők zsebé­ben, nem véletlen, hogy a kö­zelmúltban láthatóan divatba jött a tehetős kínai üzletem­berek körében a külföldi klub­vásárlás. Ha hihetünk a Sport Week olasz hetilapnak, a világ harmincegy labdarúgó-egye­sületében szerzett tulajdon­­részt kínai vállalkozó; szere­pel közöttük egyebek mellett belga (Roeselare - II. o.), dán (Vejle - II. o.), holland (Den Haag), cseh (Slavia Praha) és ausztrál (Newcastle Jets) csa-KÉZILABDA Az Ambros Mar­tin-féle korszak legszebb nap­jaira emlékeztető akarással és egységgel győzött a Győri Au­di ETO női kézilabdacsapata hétfőn hazai pályán 28-24-re az addig az 1. csoport élén ál­ló román CSM Bucure$ti ellen a Bajnokok Ligája középdöntő­jében. A győriek nagy lépést tettek afelé, hogy csoport­elsőként jussanak be az ápri­lisi negyeddöntőbe.- Kézilabdás szempontból is jó meccs volt, de mondhat­juk, hogy inkább csapata aka­rása, sportemberi tartása dön­tötte el?- Tudtuk, hogy abban a helyzetben, amelybe kerül­pat is, ám a legjelentősebbek kétségtelenül az öt nagy eu­rópai bajnokság képviselői, az angol Burnley, Manches­ter City, Southampton, West Bromwich, a spanyol Atlético Madrid és Espanyol, az olasz Internazionale és Milan, va­lamint a francia Lyon és Nice. Jelképes üzenettel szol­gált, amikor 2015 októberé­ben Hszi Csin-ping szemé­lyesen kereste fel a Manches­ter City edzőközpontját, mint­ha látogatásával az elnök kije­lölte volna a terjeszkedés út­ját országa vagyonosai számá­ra. Ami őket illeti, egyre több van belőlük, a Telegraph 2016 őszi cikke szerint akkor éppen 596 dollármilliárdost tartottak nyilván Kínában (többet, mint az Egyesült Államokban), és a szám döbbenetes mutatója a kínai gazdagodás mértéké­nek, ha összevetjük a kiváltsá­gosok körének tíz évvel koráb­bi, mindössze húsztagú cso­tünk, így kell játszanunk; hatvan percen át minden pil­lanatban küzdve, harcolva - erősítette meg Ambros Mart­in vezetőedző, aki másfél hete közölte, hogy a nyáron hat év után távozik a klubtól.- Nora Mörk három héttel ez­előtti súlyos sérülése és az ön bejelentése után nem tartott attól, hogy a csapatot elbizony­talanítják a történtek?- Mindannyian tudjuk, mi minden történt az utóbbi he­tekben, és azt is, hogy mennyi­re fontos mérkőzés a hétfői, hi­szen ha kikaptunk volna, köny­­nyen lehet, hogy csak harma­dikok vagyunk a középdöntős csoportban, és akkor idegenben portjával. Nemcsak presztízst ad Kínában külföldi csapatba pénzt fektetni, hanem hitelt, bizalmat, pénzben mérhető ér­deklődést a piac többi szerep­lője részéről. „Kínában jóval nagyobb az érték, amelyet egy brit vagy bármely más európai klub ne­ve kölcsönöz egy befektetői csoportnak, mint az adott fut­ballcsapat országában. Ráadá­sul olyan kapukat nyit meg a kölcsönzők előtt, amelyek ér­zékelhetően szélesítik a vállal­kozás lehetőségeit” - értékel­te a kínai pénzemberek szán­dékát Rupert Hoogewerf, a kí­nai „gazdagrangsort” összeál­lító Hurun Report igazgatója. „Olasz futball kínai módra: már most bukás?” - szól az olasz Sport Week hetilap ri­portjának címe, és bár a cikk végére eljut a szerző a bizony­talan „nem” válaszig, a két nagy milánói klub, az Interna­zionale és a Milan kínai tulaj­kell játszanunk a negyeddön­tő visszavágóját. De arról nincs szó, hogy ezek után aggódtam volna. Ha volt bennem kétely, akkor legfeljebb az ellenfél mi­att, hogy rá tudjuk-e erőltetni a CSM-re az akaratunkat. Sike­rült folyamatos faultokkal, ke­mény ütközésekkel végig nyo­más alatt tartani őket, hogy ne tudjanak lendületbe jönni, sőt nyugodtan passzolgathi sem, és megoldottuk Cristina Neagu és Amanda Kurtovic semlegesíté­sét is. Ami a védekezésben mu­tatott küzdésnek, félelmetes el­szántságnak, csapategységnek volt köszönhető.- És ez az elszántság minek volt köszönhető? doni hátterének szentelt írás több aggasztó szempontra is felhívja a figyelmet. Hogy a Milant tavaly áprilisban felvá­sárló L1 Jung-hung miből fizeti ki a klubvásárlás kölcsöneiből és adósságrendezéséből hátra­maradt 303 millió eurós tarto­zást 2018 októberéig, továbbra is talány, ám piaci megbízha­tóságával kapcsolatban enél­­kül is kétségek támadtak, kü­lönösen a Kínában ellene in­dult vizsgálatról beszámoló Corriere dello Sport-cikk tük­rében. Vele szemben az In­ternazionale többségi tulaj­donrészét 2016-ban felvásár­ló Szuning-csoport feje, Csang Csin-tung fajsúlyos piaci sze­replőnek számít, olaszorszá­gi tevékenységét éppen az te­szi gyanússá, hogy bár az első három átigazolási idényében még jócskán költött (mintegy 200 millió euró mínusz volt a mérleg), legutóbb mintha el­zárta volna a csapot. Az opti­- Egy ilyen szituációban, ilyen előzmények után lehet igazán lemérni, mi lakik va­lójában egy csapatban és milyen emberekből áll. Ez a társaság pedig ismét meg­mutatta, mire képes: a leg­zavarosabb időszakban, a legnehezebb helyzetben, a világ egyik legerősebb, rá­adásul teljes létszámban kiálló együttese ellen úgy ment fel a pályára, hogy nem tudott elképzelni más végeredményt, csak a győ­zelmet.- Túlzás, hogy ezen a meccsen a csapat küzdeni tudás, hit, egység szempontjából az utób­bi évek legemlékezetesebb győ­mista milánói vélemény sze­rint csak az UEFA pénzügyi fair play szabályainak akar megfelelni, ám sokkal inkább valószínű, hogy a Kínai Kom­munista Párt tavaly októberi kongresszusán hozott rendel­kezésének vetette alá magát, amely a kínai jüan leértékelő­désétől tartva szigorúan korlá­tozza a tőkekiáramlást a má­sodlagos területeken, ideértve a sportberuházásokat. „Szükséges, helyes és idő­szerű volt az észszerűtlen be­fektetéseket visszaszorító dön­tés - üdvözölte a párthatáro­zatot Kuo Kuang-csang, a Wol­­verhamptont tulajdonló Fo­­sun-csoport első embere. - Ha nem teszünk semmit ellene, a külföldiek hajlamosak dús­gazdag, ostoba embereknek tekinteni bennünket” Milánóban egyelőre meg­elégednének azzal is, ha leg­alább a gazdagságukat bizo­nyítanák... zelmei során látott Győrre emlé­keztetett?- Nem, én is ezt gondolom. Ennek a csapatnak ez az iga­zi arca. Amit most láttunk, az jellemzi a valódi ETO-t, és az jellemezte az elmúlt évek­ben is: ez a küzdeni akarás, ez az elszántság, ez a csapat­­szellem. És hadd tegyem hoz­zá, hogy ez a hozzáállás, ez a szellemiség mindig megma­rad majd, üljön bárki is a győ­ri kispadon.- Egészen biztos ebben?- Igen. Ismerem ezeket a já­tékosokat, tudom, milyen em­berek és mire képesek. Efelől teljesen nyugodtan adom át a helyem. MW JEGYZET Kis magyar röp(kór)kép Fenyő Gábor jegyzet@mediaworks.hu Köszönhetően annak, hogy női válogatottunk ott lehe­tett a két legutóbbi Euró­­pa-bajnokságon, újra a fel­kapott sportágak közé ke­rült a röplabda. Különösen a női vonalra igaz: egyre töb­ben látogatnak ki a bajno­kikra, miközben mind több légióst látni a pályákon. Vannak klubok, amelyek át is estek a ló túlsó oldalára. A Fatum-Nyíregyháza nyolc (!) légióst foglalkoztat, és például a Szombathelyi Ha­ladásnak is hat külföldi röp­­labdázója van, noha nem is tartozik az elithez. Elleptek bennünket a légiósok, akik között amerikaiak, venezue­laiak, brazilok, argentinok is akadnak szép számmal, játszik Puerto Ricó-i, kubai és ausztrál röplabdázó is nálunk. A férfiaknál már lényege­sen visszafogottabb a kíná­lat: a kilenc élvonalbeli női csapat egy híján negyven lé­giósával szemben itt csak hat egyesület rendelkezik összességében tíz külföl­di játékossal - ám érdekes módon az igazán nagy ne­vek itt találhatók. A bajnoki címvédő Fino-Kaposvár ta­valy nyáron leigazolta a Baj­nokok Ligája-győztes ifjabb Nagy Pétert (ezt még Grózer György mondhatja el magá­ról büszkén, ám ő akkor már német állampolgár volt), egyik kihívója, a HÉP-Kecs­­keméti RC pedig januárban megszerezte az Európa-baj­­nok, világbajnoki bronzér­mes szerb Borislav Petrovi­­cot. Ők olyan kaliberű spor­tolók, akik miatt kijönnének a szurkolók a sportcsarnok­ba. Már persze ha játszaná­nak... Ám mindketten sérü­léssel bajlódnak, a kispadot koptatják. A szurkoló pedig csak reménykedik, hogy ta­lán majd a bajnokság végé­re, a legfontosabb meccsek­re valahogy sikerül „össze­drótozni” a nagy Őt, s akkor újra szép lesz minden. Az egykoron „egycsapa­­tos” honi röplabdabajnok­ság - anno a Fino-Kapos­vár itthon verhetetlen volt, örömmel jöttek ide a leg­jobbak - idővel azáltal (is) vált többesélyessé, hogy a somogyi megyeszékhelyen (fogalmazzuk meg így) fö­löslegessé vált játékosok kulcsemberekké nőtték ki magukat a rivális klubok­ban. Mészáros Dömötör 42 évesen is alapember Barci­­kán, a tavaly még kaposvá­ri színekben szerepelt Dá­vid Zoltán és Deák Márk pe­dig a Kecskemétet viszi egy­re előrébb. Érdekes kontraszt, hogy míg Kaposváron a férfiak jobbára csak vergődnek, addig a nők egyre feljebb küzdik magukat. Bár a Fi­­no több mint négyszer any­­nyi városi támogatással számolhat, mint a női Ext­raliga meglepetéscsapata, az 1. MCM-Diamant Kapos­vári Egyetem, megeshet, hogy a végelszámoláskor ott lesznek egymás közvet­len közelében... A győri siker kulcsai: küzdeni akarás, elszántság, csapatszellem Megmutatták a legnehezebb időkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom