Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-06 / 31. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP________________________________________________________________________________________________________________________2018. FEBRUÁR 6., KEDD Indonéz expedíció: temetés és lakodalom Celebeszen, a toradzsa törzs földjén Báli szigetén a cibetmacska is öregbíti a helyi kávé hírnevét Az indonéz szigetvilág nagy­jából ötezer kilométer hosz­­szan nyúlik el az Egyenlí­tő két oldalán. Ez azt jelenti, hogy Európa térképre helyez­ve ez az ország ezer kilomé­terrel túlterjeszkedne a Lisz­­szabon-Moszkva négyezer kilométeres távolságon. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Már ebből is sejt­hető, hogy Indonéziai ugyan egyetlen ország, de azon be­lül népek, nyelvek és szokások kavalkádja jellemzi. Viszont éghajlata gyakorlatilag állan­dó, mindenütt trópusi, ami a napközbeni 30-35 Celsius-fok­­kal jár együtt. A forróság érze­tet szerencsésen enyhíti a ma­gas páratartalom, így tehát Ga­­ramvölgyi István szekszárdi világutazónak nem volt oka panasz­kodni a hőségre. Amiképpen másra sem, mert Indoné­zia alapvetően kel­lemes emlékeket hagyott benne.- Celebesz szige­tén, Makassarváro­­sában landolt a repülőgépünk - kezdte élménybeszámolóját Ga­­ramvölgyi István. - Nem sokat időztünk érkezésünk helyszí­nén, mert indultunk is tovább autóbusszal északra, a torad­­zsák földjére. Ez a törzs nem­csak különös, csónak alakú „lábasházairól” híres, hanem temetkezési szokásairól is. En­nek egyik lényegi eleme az, hogy csakis megszabott anyagi áldozat fejében lehet elföldelni- pontosabban szólva: barlang­ba, sziklahasadékba helyezni- az elhunytat. Jártunk olyan kunyhóban, melynek lakói már három éve őrizték a néhai hoz­zátartozó földi maradványait, mert képtelenek voltak össze­szedni a költséget... Garamvölgyi Istvánnak al­kalma volt megtekinteni egy toradzsa temetési szertartást is. A nemesi kasztba tartozó családnak nem esett nehezé­re a díjtétel, azaz huszonnégy bivaly beszerzése és helyszín­re hajtása. A szertartás kere­tében a toradzsák időről időre egy-egy négylábút áldoztak, s ebből adódóan a temetés hely­színe lassan, de biztosan egy szabadtéri, vértől iszamos mé­szárszékké kezdett átváltozni. A szekszárdi világutazó a ha­todik, átvágott torkú, éppen ki­szenvedő bivaly látványa után úgy döntött, hogy kihagyja a toradzsa temetés végkifejletét. Összehasonlíthatatlanul szív­derítőbb látványnak bizonyult- nem is csoda - a törzs két fi­ataljának esküvője: nemcsak a lányok kifejezetten szépek, de a népviselet is megkapó a ma­ga színpompás mivolta miatt. Celebesz után Jáva szigete következett, itt főként a kultu­rális emlékek megtekintése je­lentette a napi el­foglaltságot. Termé­szetesen a kihagy­hatatlan látnivalók közé tartozott Boro­­budur, a világ leg­nagyobb buddhis­ta épülete. „A budd­hista tanítás kőből épült fellegvára”- gyakorta illetik ezzel a kife­jezéssel Jáva középső részének egyik legfontosabb városától, Yogyakartától északnyugat­ra található műemléket, amely építésének ideje a 800-as évek­re tehető.- Néhány sokatmondó adat ennek a műszaki szempontból is káprázatos építménynek a díszítettségére: több mint két­­ezer-hatszáz kő dombormű, ötszáznégy Buddha-szobor és hetvenkét sztúpa, azaz kő­ből összeállított halom, torony található rajta - mondta Ga­ramvölgyi István. - Bár ezer­kétszáz éves, majdnem olyan, mintha új lenne. Mivel része a világörökségnek, az UNESCO támogatásával rendbe hozták, miközben közel egymillió kő­darabot mozgattak meg. Az indonéz expedíció Báli szigetén zárult. Ez a turisták A muszlim kislány fej­­kendőt, a töb­biek pedig baseballsap­kát hordanak Érdeklődéssel hallgatták Garamvölgyi István előadását Indonéziáról a múzeumban Fotó: Makovics K. Beküldött fotó Garamvölgyi István és felesége Borobudurban Beküldött fotó Barong-Rangda táncelőadás Báli szigetén által közkedvelt célterület első­sorban csodálatos tengerpart­járól, valamint táncművészeté­ről, festészetéről és szobrásza­téról is híres. Illetve még vala­miről...- A cibet kávéról - tette hozzá a szekszárdi világutazó. - Báli szigetén is él az a cibetmacska, mely nemcsak hússal táplálko­zik, hanem jó étvággyal meg­eszi a zöld és pirosodó kávéter­mést. Egy bizonyos idő után ki­üríti a meg nem emésztett ká­vészemeket, ezeket a növényi maradványokat a helybeliek igazi kincsként gyűjtik össze. A magokat megmossák, meg­pörkölik és megőrlik, a porból pedig ínyenceknek való, kife­jezetten drága cibet kávét főz­nek. Jómagam is megkóstoltam ezt a kávét: minden állítólagos kiválósága, csemege jellege el­lenére sem cserélem le a jóféle, erős hazai presszókávéval... Továbbra is az állatoknál ma­radva: sikerült a mesebeli erdő­höz hasonlatos, trópusi dzsun gél majomtársadalmával is megismerkedni, szerencsére csak távolról. A közeli ismeret­séget ugyanis nem egy turista táskája, pénztárcája, szemüve­ge bánta. Ezek a tárgyakat, a lopkodásra hajlamos majomse­reg jóvoltából, ma is valamelyik fa óriás tetején áztatja a trópu­si eső. Báli egyébként a hinduizmus indonéz szigete, míg másutt alapvetően a muszlim vallás az uralkodó. Ezzel együtt Indoné­zia türelmes, errefelé ismeret­len az a vakhit, ami a Közel-Ke­let néhány helyszínét jellemzi.- Valamennyi faluban, jólle­het jelentősen eltérő arányok­ban, egymás mellett élnek a különböző vallások képviselői - adta közre megfigyelését Ga­ramvölgyi István - Ugyanazon általános iskolába jár az egyéb­ként divatos egyenruhában a muszlim, a hindu, a buddhis­ta és a keresztény. Csak annyi­ban térnek el egymástól, hogy a muszlim kislány fejkendőt vi­sel, a többiek pedig baseball­sapkát hordanak. Visszatérő előadó Bíró László és Udvardy György püspök Keresztény értelmiségiek tervei Összefogással értek el jó eredményeket TOLNA Megtartotta idei köz­gyűlését a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) tol­nai csoportja pénteken, a he­lyi Civil Házban. A szervezet elnöke, dr. Saramó Márta is­mertette az elmúlt év esemé­nyeit, eredményeit, és az idei terveket. A gazdálkodás ki­egyensúlyozott, központi és helyi támogatásokat igény­be véve szerveznek rendsze­res és egyedi programokat, előadásokat, koncerteket, za­rándoklatokat. Minden évben megrendezik a templomok éj­szakáját, átadják „A Tolna me­gyei művészetért” plakettet, elzarándokolnak Mözsre és Faddra, közreműködnek a tol­nai búcsú lebonyolításában. Visszatérő előadó a KÉSZ-es rendezvényeken Bíró László és Udvardy György püspök. S mivel működik a városban katolikus általános iskola és gimnázium, fiataloknak szóló programokat is kínál a keresz­tény szervezet. Dr. Saramó Márta megkö­szönte Ravasz Csaba plébános és Link Judit könyvtáros segít­ségét a pályázatírásban, a ren­dezvények előkészítésében és lebonyolításában. A közgyű­lés agapéval és tombolasor­solással zárult a tolnai Civil Házban. W. G. Dr. Saramó Márta ismerteti a KÉSZ idei terveit A szerző fotója DOMBÓVÁR A „Gazda Ország­járás” egyik állomása volt teg­nap Dombóvár, ahol a Pannó­nia étteremben várták a gaz­dálkodók Zsigó Róbert állam­titkárt, akit a térség ország­­gyűlési képviselője, Potápi Ár­pád János államtitkár hívott meg. A fórumot Vendégh Edit, a megyei agrárkamara elnöke nyitotta meg. Potápi Árpád Já­nos elmondta, amikor 2010- ben kormányra kerültek, a gazdákkal szoros együttmű­ködést kötöttek arra - az ag­rárkamarán és a MAGOSZ-on keresztül -, hogy a mezőgaz­daságot erősítik. A képviselők többsége vidéken él a család­jával, így pontosan tudják, ér­tik a vidéken élők problémáit. Zsigó Róbert államtitkár az elmúlt hét év eredményeiről, a magyar mezőgazdaság ki­látásairól beszélt. Mint mond­ta, a mezőgazdaság sikerága­zat lett, de ez annak is köszön­hető, hogy a benne dolgozók a legjobb tudásukat adták. Sok változás történt, például a he­lyi termékek és az élelmi­szerbiztonság területén. Több mint 16 ezer kistermelő kiváló minőségű élelmiszert állít elő. Sikerült összefogni a gazdák­kal, a kamara segítségével, és ez az eredményeken is meglát­szik, tette hozzá. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom