Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-05 / 30. szám

2018. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ BELFÖLD y A várakozási időt is csökkenti a korszerűsítés Milliárdok onkológiai fejlesztésekre Sugárterápiás eszközt adott át Balog Zoltán Szívdiagnosztika otthon Fotó: MTI A HELYZET Maradjunk különbek A ke A Lá mJL JLhc A többség feladata, hogy különb tudjon maradni. Néző László jegyzet@mediaworks.hu kevesebb joga az élethez az, hogy különb.” Németh László gondolatai annak kapcsán jutottak eszembe, yyjL Jk-hogy nemrég egy szocialista politikus Orbán Viktor kivégzésével viccelődött. A jelenlegi politikai kisebbség nem tud, de soha nem is tudott különb lenni. Az ellenfél fizikai megsemmisítése a balol­dalnak történelmileg ked­ves módszere volt, s ha meghatározó tényezői ma már - talán jobb híján - el is tekintenek ettől, azért időnként csak felbukkan kommentekben, véletlen politikusi, értelmiségi elszólások­ban az erre irányuló olthatatlan vágy. Lásd Konrád György íróhoz méltatlan hasonló szellemiségű szavait. Most a jobboldali, konzervatív közösség, a mostani több­ség feladata maradt, hogy különb tudjon maradni. Épp a mi­nap hallottam az egyik rádióban egy hozzászóló kirohanását egyes ellenzéki közszereplők ellen, akik, szerinte, hazaáru­lók, s mint ilyeneket halálra kellene ítélni, már ha lehetne. Azt hiszem, a kormányoldalnak van éppen elég ereje ahhoz, hogy elviselje ezeket a sokszor tényleg hazaárulást súroló megnyil­vánulásokat is. Keresztény-konzervatív emberként kifejezet­ten örülnünk kell annak, hogy ma olyan világban élünk, ahol például a Gulyás Marci-félék is nyugodtan elmondhatják a vé­leményüket, tüntizgethetnek, sikongathatnak kedvükre. Nem lövi ki gumilövedékkel a szemüket a rendőr, nem indul elle­nük lovasroham. Mert nem is oly rég, hozzánk nem volt ilyen kegyes az akkori balliberális hatalom. Simon kilepett Megújult gép- és informati­kai parkkal felszerelt, új tömbbel kiegészülő onko­­diagnosztikai komplexum jön létre az Országos Onkológiai Intézetben. A következő évek­ben több mint 15 milliárd fo­rintot szánt erre a kormány. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EGÉSZSÉGÜGY Idén több mint 5 milliárd, a következő években pedig 10,3 milliárd forint jut az Országos Onkológiai Inté­zet fejlesztésére - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőfor­rások minisztere, amikor átad­ták az intézmény 1,7 milliárd forintból beszerzett, kiemelke­dően pontos és eredményes su­gárterápiás eszközét. Balog el­mondta, egy olyan - megújult gép- és informatikai parkkal felszerelt, új tömbbel kiegészü­lő - onkodiagnosztikai komp­lexum jön létre, amely jelen­tősen csökkenti a várakozási időt, és megfelel a 21. századi elvárásoknak. A most átadott berendezés nemcsak Magyar­­országon, de az egész régió­ban az első ilyen eszköz állami intézményben. Új egészségügyi szolgáltatással bővül az Idősügyi infokommu­nikációs program, februártól a rászorulók között 110 hordoz­ható szívdiagnosztikai eszközt osztanak ki. A magyar fejleszté­sű, névjegykártya méretű esz­köz intelligens algoritmus segít­ségével mutatja ki a szív műkö­désének rendellenességeit, a stroke és a hirtelen szívmegál­lás kockázatát. Klinikai szintű EKG-t mér, melyet orvosi segít­ség nélkül kiértékel. A jelenté­sek okoskészüléken, egészség­­ügyi naplóban tárolódnak. Balog Zoltán a rákellenes vi­lágnapon tartott eseményen hangsúlyozta, hogy a rák miat­ti elhalálozások visszaszorítá­sának legfontosabb eszköze a szűrés, és a résztvevők számá­nak emelése - mondta Balog. E téren nem jók a számok, hi­szen az emlőszűrésen az érin­tettek 40-50, a méhnyakszűré­sen 30 százaléka vesz részt. A kormányzat célja e muta­tók 70 százalékig emelése. A korábbi évek kormányzati in­tézkedéseiről szólva emlékez­tetett arra, hogy bevezették a méhnyakrák kialakulásáért felelős vírus (HPV) elleni in­gyenes, önkéntes oltást, a „14 napos szabályt” - ez azt jelen­ti, hogy a közfinanszírozott el­látásban daganat gyanúja ese­tén 14 napon belül el kell vé­gezni a képalkotó vizsgálato­kat. Emellett 15 nagy értékű innovatív gyógyszert vettek fel a támogatási listára. Ónodi-Szűcs Zoltán egész­ségügyért felelős államtitkár arról beszélt: 2010 óta kicse­rélték a besugárzó eszközök kétharmadát-háromnegyedét, így a korábbinál sokkal ponto­sabb eszközökkel gyógyíthat­nak a szakemberek. PÉCS Kilép az MSZP-ből Si­mon József, miután olyan fo­­tomontázst osztott meg, ame­lyen Orbán Viktor miniszter­­elnök főbe lőve szerepelt. Si­mon a Facebook-oldalán azt írta: „Meggondolatlan voltam, és ennek következménye van. A párttagságomról a mai nap­pal lemondok.” A gyalázatos fotó megjelené­se után, még pénteken Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióveze­tője felszólította az MSZP-t, hogy zárja ki soraiból a politi­kust. MW Nyugdíjaskorra takarékoskodunk TARTALÉK A megtakarítással rendelkezők körében a bizton­­ságitartalék-képzés mellett nyugdíj célra takarékoskod­nak leginkább az emberek. Nagyot ugrott ugyanakkor a lakásfelújításra és a gyerme­kek taníttatására félretevők aránya - mondta el Kuruc Pé­ter, a K&H Biztosító életbizto­sítási és saját értékesítési csa­tornákért felelős divízióveze­tője a Biztos Jövő nevű ku­tatás eredményeit ismertet­ve. Átlagosan 151 ezer forin­tos nyugdíjat tartanak szük­ségesnek a felmérésben részt vevők a nyugodt időskorhoz. A nyugdíjfolyósító adatai sze­rint az átlagnyugdíj 124 278 forint volt tavaly. A két szám közötti, durván 20 ezer forin­tos eltérés már láthatóvá te­szi a nyugdíjproblémákat, és figyelmeztető az is, hogy a fia­tal válaszadók körében a leg­nagyobb - 78 százalék - azok aránya, akik úgy vélik, sem­milyen állami nyugdíjat nem kapnak, s érdekes, hogy a mai ötvenesek jelentős része is azt várja, hogy az állami nyugdíj­­rendszer összeomlik. A megkérdezettek 24 szá­zalékának semmilyen nyug­díjcélú megtakarítása nincs, ám a harminc év felettiek 57 százalékának is csak maxi­mum három hónapra elegen­dő tartaléka van, s csak 27 százalék az, akinek a félre­tett pénze hat hónapnál hosz­­szabb ideig biztosítaná a meg­élhetést. A válaszadók általá­ban 31 éves korban tartják fontosnak, hogy elkezdjenek nyugdíjcélra takarékoskodni, miközben a valóság az, hogy az emberek 43 éves kor fe­lett kezdenek erre félretenni. A megkérdezettek 26 százalé­ka szerint a jövedelem 6-10, ötödük szerint 11-15 szá­zalékát kellene nyugdíj cél­ra tartalékolni. Az érintettek 78 százaléka szerint havon­ta 10-20 ezer forintot kellene félretenni. MW A DK elnöke tévedésből rossz helyre címezte a kérelmét Vizsgálnák Gyurcsány vagyonát BEADVÁNY Az Országgyűlés mentelmi bizottságának tájé­koztatása szerint Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője va­­gyonnyilatkozaü eljárást kezde­ményezett Gyurcsány Ferenccel szemben. Nem sokkal később a DK elnöke is kezdeményezte a vizsgálatot önmaga ellen. A mentelmi bizottság elnö­ke, Hargitai János (KDNP) kö­zölte: Gajdics Ottó erről szó­ló elektronikus levele péntek délután érkezett meg hozzá­juk, míg a Demokratikus Koa­líció (DK) elnökének szintén e-mailen küldött beadványát szombat reggel kapták meg. A Magyar Idők szombati szá­mában közölte, főszerkesztőjük azt kérte a mentelmi bizottság­Gyurcsány Ferenc Fotó: MTI tói, ellenőrizzék a Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozatában foglaltak valóságtartalmát, kér­jék be tőle a vagyonnyilatkoza­tában feltüntetett vagyoni, jö­vedelmi és érdekeltségi viszo­nyokat igazoló dokumentumo­kat. Ha a bizottság azt állapít­ja meg, hogy a képviselői köte­lezettségét Gyurcsány Ferenc szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándé­kosan valótlanul közölt, akkor mondja ki az összeférhetetlen­séget. A lap korábban arról írt, hogy a DK elnöke valótlan tar­talmú vagyonnyilatkozatot adott le, ugyanis nem tüntette fel azt a több mint 150 millió forintot, amelyet Bécsben egy elitbankban, a Schoellerbank AG-nál helyezett el. Gréczy Zsolt, a DK szóvivő­je ezzel ellentétben felcserél­te a sorrendet: közleménye szerint a Magyar Idők főszer­kesztője húsz perccel Gyur­csány szombat reggeli Face­­book-posztját követően kez­deményezett vagyonnyilatko­­zati eljárást, vagyis a jobbító szándék először a DK elnöké­ben fogalmazódott meg. A fe­ledékeny pártelnök azonban hibát vétett, ugyanis „Dr. Vej­­key Imre úrnak, a Mentelmi bizottság elnökének” címezte a levelet, miközben a mentel­mi bizottság elnöke dr. Hargi­tai János. MW A legveszélyesebb ágazat az építőipar és a feldolgozóipar Kevesebb lett a munkabaleset Nyugdíjigények a választók arányában (százalék) J 100 ezer alatt S100~124 ü125-149 ■j 150-174 ■! 175-199 !§ 200-249 ■P 250 ezer felett MW-grafika, forrás: K&H MUNKAVÉDELEM Tavaly az el­ső háromnegyed évben 16 172 munkabaleset történt, mintegy négyszázzal kevesebb, mint 2016 azonos időszakában - de­rül ki a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium adatsorából. Az el­múlt év első kilenc hónapjá­ban 62-en haltak meg munka­balesetben, súlyosnak minősü­lő baleset összesen 126 történt szeptember végéig. Ebből cson­kulásos kimenetelű 18 volt, egyéb súlyos baleset pedig 126. A legtöbb munkabaleset - több mint 2700 - Budapesten tör­tént, majd Pest megye követke­zik 1200-at meghaladó esettel, Fejérben és Győr-Moson-Sop­­ron megyében is több mint ezer ember szenvedett sérülést, Nógrádban 313. Külföldön hat magyar állampolgár lelte halá­lát tavaly az első háromnegyed évben munkabalesetben. A legtöbb baleset, több mint 5500 az 50-249 dolgozót fog­lalkoztató munkahelyeken történt, az 1-9 munkaválla­lót alkalmazó helyeken mint­egy 1600. Korcsoport szerint a 35-44 évesek közül sérültek meg a legtöbben. A 17 évesek vagy annál fiatalabbak közül 86 embert ért munkabaleset a vizsgált időszakban, a 65 év feletti korosztályban 71 főt. A férfiakat több baleset érte a munkahelyen, mint a nőket. A fémfeldolgozásban nyolc­szor, a mezőgazdaságban hat­szor annyi férfi szenvedett balesetet, mint nő. A legveszé­lyesebb ágazat az építőipar, az itt dolgozók közül 15 ember lelte halálát munka közben, a feldolgozóiparban 12 halál­eset történt. Ä szárazföldi, cső­­vezetékes szállításban dolgo­zók közül nyolcán nem tértek haza a munkahelyükről. Er­dőgazdálkodási munkálatok­ban öten, mezőgazdasági te­vékenység közben bekövetke­zett balesetben négyen huny­tak el. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom