Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-05 / 30. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ A temetőre költenek, tűzifát osztanak BÁTASZÉK Beruházásokról és támogatásokról döntöttek a legutóbbi testületi ülésükön a bátaszéki önkormányzati képviselők. Mint azt dr. Bo­­zsolik Róbert polgármester elmondta, a városi közteme­tő múlt évi üzemeltetéséről hallgattak meg beszámolót. A bevételekről és a kiadások­ról szóló elszámolásnál meg­állapították, hogy 1,2 mil­lió forint a különbözet, amit a szolgáltató javára utaltak át. Az idei évre szóló műkö­désen belül a ravatalozó kar­bantartása, felújítása is szó­ba került, erre az önkormány­zat félmillió forintot, míg a temetőn belül, az északi ol­dalon egy belső szervizút ki­alakítására 1,5 millió forin­tot biztosít. Benyújtotta a tá­mogatási kérelmét az önkor­mányzathoz a tűzoltóság is. A A város az idén 1,3 millió forint összeg­ben vásárolt tűzifát és brikettet a rászo­ruló családoknak működéséhez szükséges ösz­­szeget a bátaszéki, az alsó­nyéki, a bátai, a bátaapáti, a mórágyi önkormányzat is tá­mogatja, hiszen ezek a te­lepülések tartoznak az ön­­kormányzati tűzoltósághoz. A polgármester elmondta, a hivatásos tűzoltóság irányába tolódott el az önkormányzati fenntartású tűzoltók munkája is. Ez azt jelenti, hogy növelni kellett a főállásúak létszámát 9-re, mivel 24 órán keresztül négy tűzoltónak kell ügyele­tet ellátnia. Éjszakai felada­tokhoz tudnak inkább csak csatlakozni az önkéntesek. lóváhagyták a képviselők a LEADER-pályázatok benyúj­tását. Két pályázatot adott be a város, az egyikkel a Budai utcai úgynevezett Schindler házat szeretnék szálláshely­éé alakítani, a másik pályá­zatból - ha sikeresen bírál­ják el - pedig a III. Bátaszéki Bornapokat kívánják finan­szírozni az önköltség mellett. Döntött a testület az úgyneve­zett szociális tűzifa juttatás­ról is. M. I. „1882. április 1-jén, szom­bat déltájban egy Szabolcs megyei faluból, Tiszaeszlár­­ról nyomtalanul eltűnt Soly­­mosi Eszter. Egy 14 éves pa­rasztleány eltűnéséből rit­kán szokott országos vihar kerekedni, mégis alig telt el néhány hónap, Solymo­­si Eszterről, pontosabban a vád szerint zsidók általi el­­veszejtéséről már nemcsak a vidéki és pesti (sőt külföl­di) lapok tudósítottak.” Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A tiszaeszlári drá­ma című, vaskos kötet fülszö­vegéből való az idézet: a könyv szerzője, Kövér György, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem oktatója a héten a Wosin­­ski Mór Megyei Múzeumban tartott előadást a témakör­ről. Bevezetésként kijelentet­te: mint ahogy még soha sen­kinek, neki sem sikerült meg­fejtenie azt, hogy voltaképpen mi is történt Solymosi Eszter­rel.- Két dologban vagyok biz­tos - hangsúlyozta Kövér György. - Az egyik: az nem történhetett meg, amit a vád­irat tartalmazott, azaz, hogy a zsidó vádlottak rituális célból meggyilkolták Solymosi Esz­tert. A másik: ebből követke­zően a Kúria által hozott, a zsi­dó vádlottakat felmentő ítélet helyes döntés eredménye volt. Az előadó rámutatott arra is: bár a vádiratban nem sze­repelt az, hogy az áldozat vé­re a pászkához kellett volna, a felhecceit tömeg ezt a képtér lenséget „hallotta ki” az ügy­ből, minden kétség nélkül. így született meg a vérvád, mely szívósan továbbélt és ma is akadnak, akik hisznek benne. Az eltűnés után másfél hó­nappal előkerült egy holttest a Tiszából, de azt nem sikerült bebizonyítani, hogy valóban Kövér György könyvet is írt a korabeli Európában is feltűnést keltő ügyről néhai Solymosi Esztert adta vissza a folyómeder. Nem tud­juk tehát, hogy mi történt a fia­tal lánnyal, de valamit ugyan­csak tudunk Kövér György ku­tatásai alapján: a korabeli Sza­bolcs megyei alispáni iratok­ból kiderül, hogy akkoriban rengeteg ilyen korú gyermek­nek veszett nyoma. Ám külön­böző körülmények együttállá­sa okán csakis Solymosi Esz­ter eltűnése lesz robbanáshoz vezető gyúanyag. A kor értelmisége is foglal­kozott a „Nagy Perrel”: mint az lenni szokott, nem a racio­nalitás, hanem a vakhit men­tén, ez ezután annak rendje s módja szerint meg is osztotta ezt a szellemi elit réteget. De megosztotta magát a társadal­mat is, hiszen a politika azon­nal kihasználta az ügyet és a zsidóellenesség szításában ér­dekelt erők olajjal kezdték ön­­tögetni a parazsat. Ebből azután országszerte kisebb-nagyobb tüzek - erő­szakhoz, halálesetekhez is ve­zető - pogromok keletkeztek. Tolna megye sem maradt men­tes ettől a jelenségtől, íme, két - szerencsére tragédiába nem torkolló - példa a Társadalmi Konkfliktusok Kutatóközpont honlapjáról: „1882. október 18-ról 19-re virradó éjszaka a Tolna me­gyei Bátaszéken 18-20 helyi lakos beverte három zsidó ke­reskedő és a rabbihelyettes Fotó: Makovics Kornél házának ablakait, majd elme­nekült. A közeli portákról több szemtanú, köztük két községi rendőr is végignézte a történ­teket, de senki nem avatkozott közbe. Bár ezután további ki­hágások nem történtek, a szol­gabíró a béke fenntartása ér­dekében négy pandúrt a tele­pülésre rendelt.” „1883. augusztus 20-án és 21-én éjszaka a Tolna megyei Dunaföldváron beverték több helyi zsidó lakos ablakát és kővel megdobáltak egy zsidó férfit. A járási szolgabíró szi­gorú intézkedésekre utasítot­ta a helyi elöljáróságot. Fog­lárokból őrjáratot szerveztek, melyek minden csoportosu­lást feloszlattak.” Egy leány eltűnt egy kis faluból, vérvád lett végül belőle Ifjúsági versenyre hívják a diákokat TOLNA MEGYE „A tudás életet menthet!” jelmondattal hirdeti meg idén a Magyar Polgári Vé­delmi Szövetség és a többi kö­zött a BM Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság az ál­talános és középiskolásoknak szóló Országos Katasztrófavé­delmi Ifjúsági Versenyt. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, a diákok először elméleti, majd gyakor­lati tudásukról adhatnak szá­mot a katasztrófavédelem há­rom nagy szakmai témaköré­ben, a polgári védelem, a tűz­védelem és az iparbiztonság te­rületén. A feladatok között sze­relés, térképismeret, sötétben való tájékozódás, tálcatűzoltás, ügyességi versenyek, környe­zetvédelem, mentési feladatok, eszközfelismerés, túlélő cso­mag összeállítása, elsősegély­­nyújtás és közlekedésbiztonsá­gi feladatok is lesznek. A verseny felmenő rendsze­rű, a kirendeltségi fordulókat a megyeiek követik. Heteken be­lül közzéteszik a kirendeltségi fordulók versenyfelhívását is - tette hozzá a szóvivő. H. E. Diákoknak játszott a M.É.Z. BÁTASZÉK A Filharmónia bérlet idei második előadására első­sorban az általános és középis­kolai diákokat várták a szerve­zők. A fellépő zenekar ezúttal a M.É.Z. volt, melynek tagjai a gyermekek nyelvén mutatták be az ír muzsikát. Az 1988-ban alakult M.É.Z. Nagy-Britannia népzenéit játssza. Elsősorban a legrégebbi úgynevezett kel­ta népek (írek, skótok) folk­lórjából merít. Gonda Mária a szervezők nevében elmondta, immár hagyomány, hogy egy három előadásból álló soroza­tot indítanak évről évre a diá­kok számára a megyében. Idén 13 helyszínre szól a bérlet, töb­bek között Gyönkön, Szekszár­­don, Faddon, Dombóváron, Ta­másiban ismerkedhetnek a fi­atalok a zenével. A Filharmó­nia következő bérleti előadása márciusban lesz. M. I. Elkerülhetetlen az összehangolt közműfejlesztés mielőbbi megindítása az atomvárosban Pluszigények jelentkeznek Paks II. kapcsán PAKS - Az önkormányzat fon­tosnak tartja, hogy az alap-inf­rastruktúra biztonságosan és megfelelő színvonalon ki tudja szolgálni mind az induló erő­műberuházás, mind pedig a bővülő város igényeit - mond­ta megnyitójában Bana János alpolgármester a város 2018- 2021 közötti víziközmű-fej­lesztési stratégiájáról szerve­zett szakmai napon. A fórumot szervező Mező­­földvíz Kft. képviseletében Csapó Sándor ügyvezető igaz­gató ismertette a cég víziköz­mű-fejlesztési irányelveit az e témában készült mintegy ezer oldalnyi tanulmányra és az üzemeltetés során össze­gyűjtött adatokra és tapaszta­latokra támaszkodva. Temati­kusán három ágazatban vizs­gálják a fejlesztési lehetősé­geket: ivóvízellátás, szenny­vízelvezetés és csapadék­víz-elvezetés. Az elemzés ki­terjed a fogyasztószám-növe­kedés miatt jelentkező plusz kommunális és ipari vízigé­nyekre és a csúcsfogyasztási időszakokra képzett tartalé­kokra is. Mint elmondta, mi­előbb el kell indítani a meg­lévő borsócséplői kutak re­konstrukcióját és biztonsá­gos kettős betáplálással kell összekötni az egyes zónákat. Csőtörés elhárítása Pakson az elmúlt évben A szerző felvétele A Paks 2 bekötéshez és a vá­ros biztonságosabb ellátásá­hoz hálózatbővítésre és re­konstrukciókra is szükség van: elkerülhetetlen az ür­gemezei kutak felújítása és a Dorogi úti víztisztító üzem teljes rekonstrukciója és bő­vítése. Mindezeket össze kell hangolni az útfejlesztésekkel és a többi közműfejlesztéssel, valamint a lakó- és ipari épít­kezésekkel. Horváth András főépítész foglalta össze azokat a város­­fejlesztési prioritásokat, ahol el kell indítani a közös gon­dolkodást a közművek fejlesz­tését illetően. Ezek a Pollack M. utca-Gesztenyés utcai la­kóparkfejlesztések, ürgeme­zei szabadidős park, elkerü­lő út nyomvonala, Liget ut­cai lakóparképítés, a Táncsics park, a volt konzervgyár, va­lamint a 6-os főút túloldalán a Duna-parton fekvő terüle­tek városszerkezetben betöl­tött szerepének újragondolá­sa. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a javasolt közmű­­fejlesztések nélkül a Paks II. beruházás és a kapcsolódó tér­ségfejlesztés Paks városában nem valósítható meg. Az ösz­­szehangolt tervezés, kivitele­zés és üzemeltetés nélkül ká­osz lehet. v. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom