Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-24 / 47. szám

2018. FEBRUÁR 24., SZOMBAT fi MEGYEI KÖRKÉP Csatári Bence előadása egy népszerű, ám tűrt műfaj pártállami kulisszatitkairól „Az ész a fontos, nem a haj” Csatári Bence: tévhit, hogy a könnyűzene terén is a legvidámabb barakk lett volna az ország a Kádár-rendszerben Fotó: Mártonfai Dénes Van némi történelmi irónia abban, hogy az MSZMP Inté­ző Bizottságának 1957. janu­ár 25-i ülésén éppen id. Föl­des László szólalt fel az ifjú­ság szórakoztatása érdeké­ben. A káderosztály vezető­je, a későbbi belügyminisz­ter-helyettes úgy látta, hogy a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség (KISZ) legyen az az erő, melyre építve meg lehet nyerni a fiatalságot a rend­szernek. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZARD Az ügy meglepő jellege abban áll, hogy id. Föl­des László édesapja annak a Hobónak, aki a hetvenes évek­től jelentős szerepet játszott a hazai rock életében, zenéjével szórakoztatta is a fiatalokat, de mint ismeretes, művészeté­vel nem állt a kádári kultúrpo­litika szolgálatába. Nem túlzás azt állítani, hogy maga a műfaj nem volt igazán kedves a rendszer számára, még akkor sem, ha időnként saját célra fel is használta nép­szerű mivoltát. Minderről „Az ész a fontos, nem a haj” címmel Csatári Bence tartott előadást csütörtökön délután Szekszár­­don, a vármegyeháza díszter­mében. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos kuta­tója adatgazdagon, lendületes módon és érdekes történetek­kel tálalta azt az 1957-től 1989- ig tartó időszakot, amikor is a pártállam minden rendelke­zésére álló módon igyekezett a könnyűzenét irányítása, de legalábbis befolyása alatt tar­tani. Tette ezt azért, mert ezt a műfajt a nyugati világ - rend­szert bomlasztó - termékének tekintette. Az MSZMP KB Tu­dományos és Kulturális Osz­tálya 1959-ben úgy látta, hogy „A könnyű műfajban - első­sorban a táncdalok terén - ma nagy részben a nyugati ízlés dominál.” Ez pedig „komoly akadályokat gördít ifjúságunk erkölcsi nevelésében is.” Ké­sőbb a megítélés enyhült, de ez nem jelenti azt, hogy a párt kü­lönböző fórumai ne foglalkoz­tak volna szinte mindvégig na­gyon aktívan és nagyon részle­tekbe menően a tűrt kategóriá­ba sorolt könnyűzenével. Csatári Bence részletesen ecsetelte a KISZ szerepét a könnyűzenében. A szervező­dés gyakorta csakis a szóra­koztatás formái - ifjúsági klu­bok, klubdélutánok, klubes­tek - megteremtésének kö­szönhette helyi alapszerveze­teinek látogatottságát. Ugyan­akkor érdemes látni az érem másik oldalát is: sok együttes eleinte csakis ilyen rendez­vényeken kaphatott bemutat­kozási lehetőséget. A későb­bi időszakban, amikor a KISZ, mint védnök különböző szoli­daritási akciókat szervezett, például Vietnám vagy ChUe javára, befutott csapatokat hí­vott meg koncertezni: az akár több tízezres látogatói létszám pedig jól mutatott a dokumen­tálásnál. Az előadó több példával is cáfolta azt, hogy Magyaror­szág a könnyűzene terén is a legvidámabb barakkja lett volna a szocialista tábornak. A hetvenes évekre a hazai ze­nekarok egy része már Nyu­gaton is elismerést szerzett, a minőséggel tehát nem volt gond. Viszont a nálunk meg­állapított gázsival igen. A ma­gyar csapatok azért is koncer­teztek szívesen például Len­gyelországban, mert ott a ha­zaihoz képest jóval nagyobb bevételhez jutottak. Sőt, még Románia is többet nyújtott anyagilag. Emellett Lengyel­­ország 1967-ben fogadta az akkori nyugati világ szuperg­­roupját: a Rolling Stones két koncertet is adott Varsóban. A lengyelek a keleti blokk országai közül elsőként pró­báltak, jóllehet eredményte­lenül létrehozni könnyűze­nei képviseleti irodákat a tő­kés országokban: effajta vál­lalkozás indítására nálunk nem történt kezdeményezés. A hazaihoz képest ugyancsak kedvezőbb anyagi helyzetben találták magukat a magyar könnyűzenészek a néhai Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. Az NDK-ban kifeje­zetten könnyűzenei szaksaj­tó is létezett, Magyarországon néhány hamvába holt próbál­kozás jelezte effajta folyóirat állandósítását. Még egy kü­lönös adalék: a jelentős nem­zetközi könnyűzenei fesztivá­lok terén nemhogy Lengyelor­szág, az NDK, avagy Bulgária, de még a Ceau§escu-rezsim Romániája is többet mutatha­tott fel, mint Magyarország. Velünk együtt csakis Albá­nia tartozott abba a csapatba, melynek tagjai ilyen rendez­vénynek nem adtak otthont. Huncut székely történetek és Szülők Iskolája Vidám és komolyabb tél végi programok Sebestyén István meséin sokat nevettek a nézők Kép: Ócsai Krisztina BÁTASZÉK Vidám télbúcsúzta­tót tartottak csütörtökön a mű­velődési házban, amely zsú­folásig megtelt érdeklődők­kel. A fellépő Sebestyén Ist­ván, bukovinai székely nép­művész, ének- és mesemon­dó volt. Istánka - ahogyan so­kan ismerik - huncut történe­teit hallgatva még a tavasz is szívesebben teszi majd be a lá­bát Bátaszékre. Legalábbis eb­ben bíztak a szervezők. Ha a tavasz kicsit várat is magára, a pajkos történeteken sokat ne­vettek a nézők. Sebestyén Ist­ván az Andrásfalváról elszár­mazott, végül Kakasdra került bukovinai székelyek leszár­mazottja, kiváló mesemondó Marco de Leeuw Fotó: M. D. is. Pedig gyermekkorában az ő szülei generációjának nem sok örömben volt része, de a sok színes történet nem csak megelevenítette a múltat, de egy kicsit meg is szépítette. Pénteken viszont a Szülők Iskolája program folytatódott a helyi általános iskolában. Ez alkalommal a „Tükörbe nézés: hogyan nevelünk?” címmel tartott előadást Marco de Le­euw, aki ugyan holland szár­mazású, de kiváló magyar­sággal beszélő gyakorló édes­apa. Fekete Zoltán református lelkész, a Szülők Iskolájának egyik szervezője elmondta, olyan kérdésekre keresték a választ főleg szülőkből, nagy­szülőkből és pedagógusokból álló hallgatóság előtt, hogy en­gem hogyan neveltek, ebben mi volt a jó, mi volt a rossz? Én hogyan nevelem a gyermeke­met, ha én gyermek volnék eb­ből mit változtatnék? Ezeket a kérdéseket egyébként minden szülő is felteheti magának és meg is válaszolhatja, már ez­zel is segít szembenézni önma­gával. A következő hét végén, szombaton családias szakmai napot tart a református gyüle­kezet, majd március 9-én foly­tatódik a Szülők Iskolája, ame­lyen a téma a frusztráció keze­lése lesz. . M. I. HIRDETÉS tetszése szerint! válasszon e< eves előfizetés MOST • RMELYIK MAGAZINRA ES VÁLASSZON IA EGY MÁSODIK ELŐFIZETÉST! 6960 FORINT éves előfizetés ELŐFIZETÉSHEZ KÉRJÜK HÍVJA A 06 46/998-800-AS TELEFONSZÁMOT VAGY RENDELJE MEG A LAPCENTRUM.HU OLDALON! 31-IG BEÉRKEZŐ MEGRENDELÉSEKRE ÉRVÉNYES! Már előfizetéssel rendelkező olvasóink a jelenlegi akció keretében meghosszabbíthatják előfizetéseiket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom