Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-19 / 42. szám

2018. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ GAZDASÁG-BELFÖLD Jobban meg tud élni az idős korosztály Többet ér a nyugdíj AZ EGYES ENERGIATERMÉKEK ELÉRHETŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA | (a nyugdíjas vásárlóerő változása alapján) I , Villamos energia, általános. 10 kWh A kormány célja, hogy nagyobb biztonságot adjon Fotó: Shutterstock Az idősek ma többet tudnak költeni élelmiszerekre és egyes fogyasztási cikkekre egyhavi juttatásukból, mint 2010-ben - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal és az Országos Nyugdíjbiztosítá­si Főigazgatóság legfrissebb adatainak összevetéséből. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BIZTONSÁG A kormány célja, hogy minden lehetséges mó­don minél nagyobb biztonsá­got nyújtson az időseknek a nyugdíjak értékének megőrzé­sével, a gazdasági eredmény­ből biztosított új juttatások­kal - hangsúlyozta az Embe­ri Erőforrások Minisztériumá­nak államtitkára. Rétvári Ben­ce rámutatott: a kormány nem­csak a folyósított összeg nö­velésével, de a rezsi és egyes élelmiszerek áfájának a csök­kentésével is hozzájárult ah­hoz, hogy többet érjen a nyug­díj. A nyugdíjasok 2018-ban is számíthatnak a kormányra: idén januárban már a 3 szá­zalékkal megemelt nyugdíjat kapta mintegy 2,7 millió érin­tett - írja a Magyar Idők. Az elmúlt években kiala­kult nyugdíjemelési rendszer, az Erzsébet-utalványok és a nyugdíjprémium éreztetik ha­tásukat a nyugdíj vásárlóerejé­ben is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság (ONYF) legfrissebb adatai alapján jól látszik, hogy az át­lagnyugdíjból ma már jobban meg lehet élni, mint nyolc év­vel ezelőtt - húzta alá az ál­lamtitkár. Az Emmi összesí­tett kalkulációi egyértelműsí­tik a változásokat. Míg egy ma­gyar nyugdíjas 2010-ben ösz­­szességében átlagosan 77,8 ki­logramm sertéscombot vásá­rolhatott, 2016-ban az éves jut­tatása már 105,8 kilogramm megvételét tette lehetővé, és ha­sonló a helyzet a szárnyasoknál is, valamint pékáruk esetében is látványos a növekedés. Míg 2010-ben egy magyarországi nyugdíjas 1,3 darab hűtőszek­rényt és 1,4 darab gáztűzhelyet vásárolhatott meg egy adott év­ben átlagos költés mellett, ad­dig 2016-ban ugyanezekből már 2, illetve 1,7 darabot ve­hetett. A lakosság jelentős há­nyadát adó nyugdíjasok eltérő fogyasztási szerkezetének ha­tása tükröződik a statisztikai adatgyűjtésben és -elemzés­ben a számukra kialakított fo­gyasztói árindexben. A nyugdí­jasok helyzetét a kiadási szer­kezetük, rászorultságuk miatt alapvetően három fogyasztási csoport (élelmiszerek, gyógy­szerek, lakhatással kapcsola­tos kiadások) befolyásolja. E há­rom kitüntetett termék- és szol­gáltatáscsoport aránya a nyug­díjas fogyasztói kosárban mint­egy 62 százalékos, míg a lakos­ság egészének fogyasztói kosa­rában 47 százalékos. 2010-ben a fogyasztói árindex számítá­sához a 2008. évi fogyasztási szerkezetet használták. A mezőgazdaság az egyik legveszélyesebb ágazat Kevesebb volt a munkabaleset TENDENCIA Harmadával csök­kent tavaly a halállal végző­dő munkahelyi balesetek szá­ma az agráriumban, valameny­­nyi ágazat közül ez vezeti a vég­zetes baleseti statisztikát Ma­gyarországon. A Nemzetgazda­sági Minisztérium (NGM) ada­tai szerint 2016-ban 837 mun­kabaleset történt a mezőgaz­daságban, ezekből 18 végző­dött halállal. Tavaly „csak” 654 munkabalesetben 12-en vesz­tették az életüket. Az ágazat­ban egy év alatt több mint 22 százalékkal csökkent a mun­kahelyi balesetek száma és 33 százalékkal kevesebb volt köz­tük végzetes kimenetelű. A tár­ca tavaly kétéves országos kam­pányt indított a munkabalese­tek csökkentése érdekében, ám a helyzetet nehezíti, hogy a me­zőgazdaságban újabb veszély­­forrásként jelennek meg a klí­maváltozás következményei, az új technológiák és az új ve­gyi anyagok. Ráadásul a terü­let sajátossága, hogy a gazdál­kodók sokszor szabadban, me­legházakban, gépekkel, álla­tokkal, elszigetelten, vagy ve­gyi anyagokkal dolgoznak, és a dolgozók is számos veszélyfor­rásnak vannak kitéve. Az építő­ipar mellett a mezőgazdaság­ban dolgozik a legtöbb szak­képzetlen munkavállaló. Nagy a fluktuáció is, sok az idény- és az alkalmi munka. A munkavédelmi hatóság 2016-ban több mint 700 mező­­gazdasági munkáltatót ellen­őrzött, háromnegyedüknél ta­láltak valamilyen munkavé­delmi szabálytalanságot. Ta­valy viszont már „csak” a munkáltatók kétharmadánál, ami az NGM közleménye sze­rint azt jelzi, hogy 2017-ben ja­vult a helyzet. A munkavédel­mi kampány idén is folytató­dik, a második és harmadik negyedévben országos célvizs­gálat alá veszik a mezőgazda­­sági tevékenységeket. Az elmúlt év első kilenc hó­napjában Magyarországon ösz­­szesen 62 ember vesztette éle­tét munkabalesetben, leg­többjük 35-44 év közötti férfi volt. A legveszélyesebb ágazat az építőipar, itt 15 ember lelte halálát, a feldolgozóiparban 12 haláleset történt. A szárazföldi, csővezetékes szállításban nyol­cán, erdőgazdálkodási munká­latokban öten haltak meg. MW Ötszáz fölé nőhet a beavatkozások száma évente Újabb egészségügyi siker FEJLESZTÉS Az elkövetkező években ötszáz fölé emelked­het évente a csontvelő-átül­tetések száma Magyarorszá­gon a Debreceni Egyetem bel­gyógyászati klinikáján meg­valósult beruházás eredmé­nyeként - közölte szombaton az egészségügyi államtitkár Debrecenben, a klinika felújí­tott hematológiai osztályának átadásán. Ónodi-Szűcs Zoltán utalt arra, hogy 2010 előtt éven­te mintegy háromszáz csont­velő-transzplantáció volt Ma­gyarországon, tavaly pedig már csaknem négyszáz ilyen beavatkozás történt, ezek kö­zül 101 átültetést Debrecen­ben végeztek el. Az államtit­kár az átadón beszélt arról is, milyen fejlesztéseket tervez­nek a vidéki egészségügyi in­tézményrendszerben, és hoz­zátette, több mint 500 mil­liárd forintot fordítottak az el­múlt években felújításokra, miközben több százmilliár­­dot költöttek adósságkonszo­lidációra. A következő 8-10 évben Bu­dapesten 700 milliárd forin­tot kell elkölteni azért, hogy a vidékihez hasonló egészség­­ügyi infrastruktúra jöjjön lét­re - tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán. MW Több mint 500 milliárdot fordítottak fejlesztésekre Fotó: MTI A HELYZET A fehér város Szakács Árpád jegyzet@mediaworks.hu M integy tíz év kihagyás után fedeztem fel újra Székesfehér­várt a múlt év tavaszán. Néhány hónappal korábban köl­töztünk a családdal a közeli Kápolnásnyékre, az ezzel járó tennivalók miatt nem is volt időnk a környékkel ismerkedni. Meg hát a Velencei-tó jobban csábított a 15 éves budapesti városi lét után. Igazán jó emlékem sem Sehol egy csadorba öltözött nő, nem szól a müezzin volt Székesfehérvárról. Amo­lyan szürke, „mintha megállt volna az idő” hangulatra emlé­keztettek a korábbi látogatások. Aztán egy hétköznapi késő délutáni időpontban újra felfedeztük a várost. Az élmény hihetet­len volt Mintha egy német vagy egy osztrák kisváros központjában járnánk, de úgy négy-öt évvel korábban. Mert most Székesfehérvár azokat is lekörözi. Csodálatos hangulat, tisztaság, rend, csodás ét­termek, cukrászdák, tele vendégekkel. Ez a város fantasztikus! Néhány napja viszont megtudtam, hogy nem az. Az unió független szakértői Székesfehérvár Európa kulturális fő­városa címre pályázó bemutatkozó filmjét, és ezzel együtt a jelent­kezését arra hivatkozva utasították el, hogy túl sok benne a boldog fehér ember. Hiányolták a szegényeket és a migránsokat, viszont sokaliották a kereszteket, a templomokat, továbbá azt a hozzáál­lást, hogy erre a város értékként tekint. „Ez a fehér keresztény Eu­rópa propagandafilmje, mindenki fehér, boldog, és az utcán táncol” - szömyülködik az egyik bürokrata. Ezer Mekka és Medina! Sehol egy csadorba öltözött nő, nem szól a müezzin, de még egy rongyos imaszőnyeget sem lenget a szél. Mit mondhatnánk erre? Maradjon csak így mindörökké! Egy hetet ad a NAV a hibák kijavítására ADÓTRAFFIPAX Indul a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) leg­újabb szolgáltatása; már nem­csak az adótraffipaxot jelenti be, hanem azt is, hogy az adott hónapban milyen adózó kör számíthat kiemelt ellenőrzés­re - mondta a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium (NGM) állam­titkára az MTI-nek. Tállai András tájékoztatá­sa szerint az úgynevezett utó­lagos adótraffipax több mint egy átlagos szolgáltatás, az adóhivatal ugyanis az ellenőr­zés megkezdése előtt egy he­tet biztosít a hibák javítására, illetve a bevallani elmulasz­tott adó összegének a megfize­tésére. Februárban a közössé­gi beszerzéseiket bevallani el­mulasztó kereskedőket vizs­gálja kiemelten a NAV - mond­ta az adóhatóság elnöke. Kiemelte, hogy az EU-ban is egyedülálló szolgáltatás lé­nyege az önkéntes jogköve­tésre ösztönzés. Az utólagos adótraffipax bejelentése után a NAV egy hetet biztosít az ön­­ellenőrzésre. Aztán viszont a kockázatelemzők kiválasz­tása alapján a revizorok már megbízólevéllel keresik fel az érintett adózókat. A rendelke­zésre álló egy hetet érdemes kihasználni, mert ez alatt a hét nap alatt még szankció­mentesen lehet a hibákat ki­javítani. A meg nem fizetett adón kívül csak - a jegybanki alapkamattal megegyező mér­tékű - önellenőrzési pótlékot kell megfizetni. MW Elhunyt a legendás szabadságharcos GYÁSZ Nyolcvankét éves korá­ban elhunyt Balás-Piri László ’56-os szabadságharcos hős, politikai elítélt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnö­­ke és az 1956 Alapítvány ku­rátora. Az 1935-ben született Balás-Piri László a pesti srá­cok és lányok legendás nem­zedékéhez tartozott. Egyete­mista társaival - ahogy ő fo­galmazott: „sok tisztességes magyarral együtt” - részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc küzdelmei­ben, amiért börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti ka­rán, 1960-tól a rendszervál­toztatásig többek között se­gédmunkásként, kocsikísérő­ként, bútorszállítóként dolgo­zott, hogy eltarthassa család­ját. 1990 után rendszeresen Balás-Piri László Fotó: MTI publikált napilapokban, folyó­iratokban, „Emberek fehérben - 1956” című dokumentumkö­tete 1993-ban jelent meg. A „közép-európai népek sza­badságáért megtett erőfeszíté­sei elismeréseképp” 2016-ban Petőfi-díjban részesült, ame­lyet már betegen vett át. MW I

Next

/
Oldalképek
Tartalom