Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-16 / 40. szám
2018. FEBRUÁR 16., PÉNTEK BELFÖLD-GAZDASÁG ’J Gyarapodott a szarvasmarha- és a juhállomány Több támogatás jut a sertéságazatnak Sertésállomány Magyarországon ^rtésáliöfnány'ezer^HaraiTJecemienTdätSI ” MW-grafika, forrás: KSH, fotó: MTI A szarvasmarha- és a juhállomány nőtt, a sertések száma viszont csökkent egy év alatt. A prémiumkategóriás mangalicatermékek külföldön is kelendőek. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha- és hatezerrel a juhállomány, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése folytatódott, egyedszáma megközelítette a 870 ezret. A tehénállomány egy év alatt 12 ezerrel, 395 ezerre nőtt. A KSH szerint a sertések száma 2,870 millió volt tavaly, 37 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyakocák száma ó ezerrel, 172 ezerre csökkent a 2016. decemberi állományhoz viszonyítva. Czerván György államtitkár egy konferencián arról beszélt, hogy ettől függetlenül sikerült fordulatot elérni az ágazatban: a 2011-ben még hatezres tenyészkoca-állomány tavalyra tízezresre gyarapodott, a tenyészetek száma pedig 136-ról 222-re nőtt. Ezt segítették a tenyésztőknek juttatott támogatások. A sertéshízók állatjóléti támogatása mostanra az Európai Bizottság és a közösségi jogszabályok által engedélyezett maximális 9,14 milliárd forintra emelkedett. A tenyészkoca-állatjóléti támogatás 8,62 milliárd forintos keretösszeggel az idén is folytatódik. Czerván György hozzáfűzte: a magyar mangalicatermékek az exportpiacokon is keresettek. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) 230 tagjából körülbelül 200 szinte csak belföldön értékesíti termékeit. A mangalica tenyésztésének sikere példát adhat más őshonos fajok és fajták tenyésztőinek arra, hogy a hagyományos magyar állatfajták tartása jövedelmező lehet. Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta: az egyesület a szaktárcától évente körülbelül bruttó százmillió forintot kap termékek bevezetésére és marketingre, ötvenmilliós támogatást a törzskönyvezési feladatokra, 25 milliót pedig kannevelésre és a genetikai háttértevékenységre. Ma Magyarországon évente hatvan-hetvenezer mangalicahízót nevelnek. Kétharmadát házaknál, egyharmadát pedig üzemi vágóhidakon vágják le. A mangalicaágazat átlagos éves árbevétele 11- 12 milliárd forint, ebből a termelőké négy-, négy és fél milliárd forint - ismertette a MOE elnöke. Újabb részletek Botka-ügyben GYANÚ Újabb adatokat hozott nyüvánosságra a Szegedma.hu Botka László ügyében. Ezek alátámaszthatják, hogy Botka László szegedi, és a néhai Toller László, pécsi szocialista polgármester aktívan részt vettek egy több száz millió formtos vesztegetésben. Korábban a portálon már megjelent, hogy a kétezres években egy német befektető sok milliárdos haszonnal kecsegtető ingatlanüzletbe akart kezdeni Magyarországon. Az üzletembernek ötszázmillió forintja volt Botka László Fotó: MTI a megfelelő telek megvásárlására, amit Pécsett talált meg Botka László ajánlására. Az üzlet azonban évekig nem indulhatott be, mert nem sikerült megvásárolni az ingatlant a Gazdasági Minisztérium miatt. A Szegedma.hu szerint „2004- ben aztán összesen kétszázötvenmillió forintot kért zsebbe Botka László és Toller László azért, hogy meggyorsítsák az ügyintézés folyamatát”. A történtekről egy más ügyben megvádolt férfi számolt be a Fővárosi Törvényszéken, majd a sajtóban is. A Szegedma.hu most közre is adott olyan dokumentumokat, amelyek szerintük közvetve bizonyíthatják a férfi állításait, vagy azoknak egy részét. Mégpedig azt, hogy a polgármesterek „a kenőpénzért cserébe azt ígérték a befektetőknek, az üzletben érintett ingatlanok, földterületek a pécsi önkormányzathoz kerülnek, majd ezeket közgyűlési jogosítványnyal, pályáztatás nélkül fogják eladni a valós értékéhez képest alacsonyabb áron”. Botka László cáfolta a lap állításait. MW A HELYZET így lopják el gyerekeinket Pauska Zsolt jegyzet@mediaworks.hu Lassan eléri a harmincat is az a korosztály, mely a rendszerváltás után született és - köszönhetően az amerikai szórakoztatóiparnak és a globális médiának - gyökeresen más mintákon nőtt fel, mint az azt megelőző nemzedékek. Ha csak abból indulunk ki, hogy ők óvodáskorukban a Cartoon Network és hasonló kábelcsatornák torz, agresszív figurákkal teli rajzfilmjein csüngtek, nincs mit csodálkozni azon, ha nem értik a Tüskevár, az Egri csillagok vagy A Pál utcai fiúk egykori közönségét - azaz szüleiket, Az sem megoldás, amit magam kipróbáltam otthon nagyszüleiket, műiket. Es viszont Jórészt mi sem értjük őket. Hiszen ha megmutattuk is nekik kedves gyerekkori filmjeinket, azok a fekete-fehér képkockákon mozgó szereplők látványban nem versenyezhettek a kábeltévéken rájuk ömlő, cukormázzal leöntött sorozatok hőseivel. A meccset a magyar kultúra itt el is bukta, s attól tartok, viszszavonhatatlanul. Nem keseregni akarok ezzel, inkább csak rögzíteni: a televízió már kicsi korukban elveszi annak esélyét, hogy az európai, a magyar normák szerint neveljük gyermekeinket, s ez aligha változik a közeljövőben. Az sem megoldás, amit magam kipróbáltam otthon. Hiába kapcsoltam be a gyerekzárat a nemkívánatos csatornákon és tettem be videón kedvenc magyar filmjeimet, csak annyi eredménye lett, hogy amikor a gyerekért mentem az oviba, azt láttam, amit korábban soha: a fiam egyedül ült a folyosón, a többiek pedig nélküle beszélték meg az előző napi sorozatok fejleményeit. Persze hogy megadtam magam. Bővülő béren kívüli juttatások CAFETERIA Bővítik a vállalkozások a béren kívüli juttatásokat, az idén már a diák- vagy a lakáshitel törlesztését is választhatják a dolgozók - írta meg a Magyar Idők. Januártól a cafeteriás diákhitel törlesztője havonta legfeljebb a minimálbér húsz százaléka lehet. A legtöbb vállalkozás tapasztalataink szerint megemeli a béren kívül adható juttatások összegét - mondta el a lapnak a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint általánosságban az a jellemző, hogy ahol a bérek emelkednek, ott a cafeteriakeret is bővül, jobbára a versenyszférában. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke hozzátette, tárgyalnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel annak érdekében, hogy a közszolgáltató vállalkozásoknál is tovább nőjön a cafetéria keretösszege, és ezzel is nagyobb legyen az állami cégek munkaerő-megtartó ereje. A vállalatok idén 200-500 ezer forintos éves cafeteriakeretet nyújtanak dolgozóiknak. Egyre népszerűbb a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás. Szintén keresett a készpénzben adható évi százezer forintos juttatás, meg a rekreációs célokat is szolgáló SZÉP-kártya. Lakáshitel-törlesztésre is adható adómentes cafeteria. Van, aki szóvá teszi, hogy egyes cégek bizonyos százalékot levonnak belőle. Fata László, a hrportal.hu szakértője emlékeztetett, a cafeteriában mint a juttatásokhoz kapcsolódó elszámoló rendszerben a munkáltató meghatározhatja, mely elemek, milyen feltételekkel, milyen mértékben vehetők igénybe. MW Bizonyos százalék levonható belőle Az országos átlagár már több mint 1,4 millió, egy hektár gyümölcsös 1,7 millió forint Folyamatosan drágult tavaly is a termőföld AGRÁRIUM Nagyot nőttek tavaly a termőföldárak Magyarországon, a győri Agrotax földértékelő vállalkozás adatai szerint az országos átlagár meghaladta az 1,4 millió forintot. Ez 16 százalékos emelkedés a 2016-os szinthez képest. Sáhó Ákos, az online értékelőrendszert működtető cég ügyvezetője elmondta, minden régióban elérte az egymillió forintot a termőföld hektárjának ára. A legdrágábban a Dél-Alföldön lehet mezőgazdasági területhez vagy erdőhöz jutni, ott az átlagár meghaladta az 1,65 millió forintot. A legolcsóbb régiónak Észak-Magyarország számított, ahol egy hektár 1,12 millió forintot ért tavaly. Megyei bontásban a legmagasabb árak Budapesten és környékén alakultak ki, itt a kétmillió forintot is bőven meghaladta az átlagár. A fővárost Hajdú-Bihar megye követte, ott 1,86 millió forintot kértek egy hektárért. A legolcsóbban továbbra is Nógrád megyében lehetett földhöz jutni, az átlagár egymillió forint alatt maradt - írja a Magyar Idők. Tavaly összesen 280 ezer hektár cserélt gazdát az ország-Hajdú-Biharban lényegesen többet ér egy hektár Fotó: MTI ban, ennek zömét a szántók tették ki. Az országos szántóföldforgalom jelentős része, több mint fele Észak- és Dél-Alföldön realizálódott. Az eladott területek átlagos nagysága 8,2 hektár volt, a szántók értéke pedig megközelítette az 1,48 millió forintot. Az előző évhez képest ez 13 százalékos drágulásnak felel meg. Az Agrotax adatai szerint a megyék többségében tíz százalék körüli arányban nőttek az árak, Észak-Alföldön azonban húsz százalékkal drágábban keltek el tavaly a szántók. Egy hektár gyümölcsöst tavaly 1,7 millió forintért vásárolhattak meg a gazdaságok, míg a szőlők ára átlagosan 1,86 millió forintot tett ki. Az erdők átlagára hektáronként 998 ezer forint volt. Sáhó Ákos egyébként az online értékeléseket végző rendszerükről elmondta, 40-50 millió forintos magánráfordítással fejlesztették ki. Az idei, első teljes gazdasági évben, 2018 végéig mintegy 100-120 millió forintos árbevételre számítanak. MW Az eladott átlagos terület 8,2 hektár
